Schwedt

város Potsdam porosz kerületben, az Odera bal partján, vasút mellett, (1890) 9801 lak., nagy dohány- és sörgyárral, gőzfürésszel; 1580. épített és 1723. megnagyobbított kastéllyal, amelyet angol kert fog körül. ÉNy-ra az 1778. épített Montplaisir kastély. V. ö. Thomä, Gesch. d. Stadt u. Herrschaft S. (Berlin 1873).

Schwegler

Albert, német teologiai, filozofiai és történetiró, szül. Michelbachban (Württemberg) 1819 febr. 10.; megh. Tübingában 1857 jan. 5., ahol 1848 óta rendkivüli tanár volt a filozofiai fakultáson. 1843-48. Jahrbücher der Gegenwart c. közlönyt adta ki. Munkái: Das nachapostolische Zeitalter (Tübinga 1846); Geschichte der Pilosophie im Umriss (Stuttgart 1848, 14. kiadás Köberntől 1887); Metaphysik des Aristoteles (fordítással és kommentárral, Tübinga 1847-48); Römische Geschichte (u. o. 1853-58, 3 kötet; 2. kaidás 1867-71, folytatta Clason, Berlin 1873 és Halle 1876); Geschichte der griech. Philosophie (kiadta Köstlin, Tübinga 1859, 3. kiaás 1881).

Schweickhardt

Katalin, németalföldi költő, Bilderdijk Vilmos (l. o.) második felesége.

Schweidel

József, honvédtábornok, szül. Zomborban 1796., kivégeztetett Aradon 1849 okt. 6. Katonai szolgálatát a 4. huszárezredben kezdette meg mint közhuszár s részt vett a Napoléon elleni hadjáratban. 1848. őrnagy volt s midőn ezrede Bécsből Magyarországba rendeltetett, Apponyi ezredes helyett ő vette át az ezred vezényletét s azt haza is vezette. E hazafias tettének jutalmául alezredessé neveztetett ki. Részt vett a pákozdi és schwechati ütközetben. 1849 máj. katonai parancsnokká neveztetett ki Debrecenbe, majd a kormánynak Pestre, Szegedre és Aradra távozása után mindenütt azon helyekre, ahol a kormány székelt. A kormány lemondása után követte Görgeyt s Világosnál ő is az oroszok s ezek útján az osztrákok kezébe került. Életben hagyásáért könyörgő neje Bilinszky Danicella bárónő csak a bitófától volt képes megmenteni férjét, ki Haynau kegyelme folytán folyó által végeztetett ki. Fia Béla szintén a honvéd hadseregben szolgált s századosi rangot viselt. Mint volt osztrák tiszt 18 évi várfogságra itéltetett, de utóbb kegyelmet nyert.

Schweidnitz

az ugyanily nevü járás székhelye és egykoron S. hercegség fővárosa Boroszló porosz kerületben, a Weisritz és vasút mellett, (1895) 26 129 lakossal, nagy sörgyárakkal, bőr-, faszeg-, mezőgazdasági eszköz-, tű-, kesztyükészítéssel, gépgyárral; gabona- és marhavásárokkal; katolikus plébániatemplommal, amelynek egész Sziléziában a legmagasabb (103 m.) tornya van. S., amely 1867-ig vár volt (az erődítmények helyén ültetvények vannak), a hétéves háboruban négy ostromnak volt kitéve, kétszer a poroszok és kétszer az osztrákok részéről. V. ö. Schmidt, Gesch. d. Stadt S. (2 köt., 1846-48). Az egykori S. hercegségnek területe 2420 km2 volt; jelenleg Boroszló és Liegnitz kerületek közt van megosztva. Sok ideig a boroszlói hercegséggel volt összekötve; csakis IV. Henrik hercegnek halála (1290) után lett önállóvá. Első önálló hercege I. Bolko volt; ennek utódai uralkodtak benne családja férfiágának kihaltáig; ekkor az 1352. I. Károly (IV. Károly császár) cseh királlyal kötött szerződés értelmében a cseh koronához csatoltatott és ehhez tartozott 1741-ig, midőn Mária Terézia kénytelen volt átengedni Poroszországnak.

Schweiger-Lerchenfeld

Amand, német iró, szül. Bécsben 1846 máj. 17. Ifjabb éveiben nagyobb utazásokat tett különösen a Keleten. Nevezetesebb munkái: Unter dem Halbmond (Jena 1876); Bosnien (2. kiad. Bécs 1879); Zwischen Pontus und Adria (u. o. 1879); Serail u. Hohe Pforte (u. o. 1879); Der Orient (u. o. 1881); Griechenland in Wort u. Bild (Lipcse 1882); Zwischen Donau u. Kaukasus (u. o. 1886); Führer an den italienischen Alpenseen (u. o. 1888); Die Erde in Karten u. Bildern (u. o. 1889); Führer durch Athen (u. o. 1890); Das eiserne Jahrhundert (u. o. 1883); Die Adria (u. o. 1882); Abbazia (u. o. 1883); Armenien (u. o. 1878); Marokko (E. de Amicis után, u. o. 1882); Arabische Landschaften (u. o. 1879); Von Ozean zu Ozean (u. o. 1884); Afrika (u. o. 1885); Das Mittelmeer (u. o. 1888); Amand Frh. v. Veldes (u. o. 1889); Unterwegs (6 köt., 1891-92); Das neue Buch der Natur (u. o. 1892, 2. köt.).

Schweigger

János Salamon Kristóf, német fizikus, szül. Erlangenben 1779 ápr. 8-án, megh. Halléban 1857 szept. 6. Erlangenben végezte tanulmányait, 1800-ban pedig az ottani egyetemen magán tanár lett. 1803. a baireuthi gimnáziumra hivták meg, hol fizikt és matematikát adott elő; 1811-ben Nürnbergbe ment a műszaki iskolához, 1817-től kezdve az erlangeni egyetemen adta elő a fizikát és kémiát, 1819. pedig a hallei egyetemre ment. S. az elektromosságról szóló tan terén szerzett magának érdemeket. Legfontosabb találmánya a multiplikátor. S. az elsők közé tartozik, kik a voltaelektrométert alkalmazták. A Sömmering-féle telegráfon oly javítást eszközölt, mely megengedte, hogy a feltalálótól tervezett 27 drót helyett kettővel ki lehssen jönni. S. igen élénk irodalmi tevékenységet is fejtett ki. 1811-bena Journal für Chemie u. Physik szerkesztését vette át. Munkái közül a következő címüeket említjük: Über Elektromagnetismus und d. elektromagnet. Multiplicator; Einleitung in die Mythologie auf dem Standpunkte der Naturwissenschaft (Halle 1863); Über naturwissenschaftliche Mysterien in ihrem Verhältnis zur Litteratur des Altertums (u. o. 1843); Über das Elektron der Alten (Greifswald 1847); über stöchiometrische Reihen (Halle 1853)

Schweighofer

Félix, német szinész, komikus, szül. Brünnben 1842 nov. 20. Eleinte kereskedő, majd vasúti hivatalnok volt. A 60-as években a szinpadra lépett mint operaénekes, később a komikumot választotta. Krems, Czernowitz, Bukarest és Salzburg városok voltak szinészi pályájának első állomásai. 1870. Grazban, 1871. a Strampfer-szinházban, 1876. a bécsvárosi szinházban, majd a Carl-szinházban szerepelt. Szerepeit a legkisebb részletekig bámulatos precizióval és komikummal dolgozza fel.

Schweinfurt

az ugyanily nevü járás székhelye a bajorországi alsófrank kerületben, a Majna jobb partján, vasút mellett, (1895) 13 515 lak., jelentékeny iparral, amelynek fő ágai a festékkészítés, gép-, bőr-, cukor-, maláta-, tészta-, margarin-, gyertya-, keményítő-, szappangyártás, likör-, cementáru-, sör- és szeszgyári fölszerelések készítése. Vannak azonkivül malmai, harangöntői, porcellánfestői és sörgyárai. Élénk az iparcikkeivel való kereskedés is; szarvasmarha- és juhvásárai a legnagyobbak egész Dél-Németországban. A kiválóbb épületek az evangelikus templom a XIII. sz.-ból, szép portáléval, a XVI. sz.-beli városháza könyvtárral, régiségeket és műkincseket tartalmazó muzeummal, végül a S.-ban született Rückert költő emlékszobra. S.-ról azokiratok először 791. tesznek említést; 1130. lett először birodalmi szabad várossá. 1259. először, 1554. másodszor dúlták föl. Sokat szenvedett a 30- és 7-éves háburban. A lunévillei béke Bajorországnak juttatta; 1810. az újonnan alakított würzburgi nagyhercegséghez csatoltatott és 1814. ismét Bajorország kapta meg. V. ö. Stein, Geschichte d. Stadt S. (1873); Illustrierter Führer durch S. und Umgebung (Schweinfurt 1893).

Schweinfurth

György, német utazó, szül. Rigában 1836 dec. 29-én. 1863. Alsó-Egyiptomban utazott, azután Nubián át egészen Abisszinia határáig előnyomult, onnan Khartumon, Szuakimon és Alexandrián át 1866. jutott vissza Európába. 1868. újra elindult, hogy a Gazella-folyó vidékét botanikai szempontból kutassa át. Rabszolakereskedőkkel Khartumból az emberevő nyamnyamokig és a monbuttuk országában levő Uelle folyóig jutott. 1871. tért vissza. 1873. Egyiptom oázisaiban, 1878. a Vörös-tenger mellékén, 1879. Fajum oázisban, 1880. Libanonban, 1888. Arábiában folytatta kutatásait. Fő műve: Im Herzen von Afrika (Lipcse 1875, 2 köt., uj kiadás 1 köt. 1878).


Kezdőlap

˙