Schwendener

Simon, német botanikus, szül. a svájci St.-Gallen kanton Buchs városában 1829 febr. 29. Genf és Zürich egyetemén tanulva, ez utóbbi helyen 1857. lett tanárrá. 1861. Münchenbe került, ahonnan 1867. a baseli növénykert igazgatásával egybekötött egyetemi tanári állásra hivták meg. Innen 1877. Tübingába, 1878. Berlinbe került, ahol mint a fiziologiai botanika tanára működik. Nevét amaz észlelete tette hiressé, hogy a zuzmó nem egyszerü növény, hanem moszat s gomba szövetkezete. Később a növénytest felépüléséről bebizonyította, hogy szilárdságát a mekanikai törvények érvényesülése adja meg. Legnevezetesebb művei: Über den Bau u. das Wachstum des Flechtenthallus (Zürich 1860); Untersuchungen über d. Flechtenthallus (Lipcse 1860-68, 3 füzet); Die Algentypen der Flechtengonidien (Basel 1869); Das Mikroskop (Nägelivel, 2. kiad. Lipcse 1877); Die Schutzscheiden und ihre Verstärkungen (Berlin 1882). A porosz tudományos akadémia 1879. tagjává választotta.

Schweindi

Lázár, német hadvezér, szül. a vorarlbergi Schwendi helységben 1522., megh. Kirchheimban 1584 máj. 12-én. 1546. V. Károly császár seregében részt vett a schmalkaldeni háboruban, 1552. pedig Metz ostromában, amikor a német lovagrend tagjává lett. 1556. Németalföldön Egmont gróf seregében harcolt és főleg a st.-quentini és gravelingeni csatában tünt ki. I. Ferdinánd több ízben hivta meg a német császári seregbe, mig végre I. Miksa trónra léptekor elfogadta a meghivást. 1565 elején a szepességi császári hadak fő vezérévé lett és igen mostoha körülmények között kezdte meg a János Zsigmond elleni hadjáratot. Febr. 11. elfoglalta Tokajt, nemsokára Szatmárt, Nagybányát és Erdődöt is. Miután a János Zsigmonddal márc. 13. kötött ideiglenes béke nem állandósult, tovább folyt a háboru. Szept. 13. kénytelen volt Borosjenőt és Nagybányát átadni, mivel a rumeliai beglerbég, a temesvári és budai basák is zaklatták. 1566. elején emlékiratot intézett Miksához, melyben őszintén feltárja a hadsereg siralmas helyzetét és a magyarok kedvezőtlen hangulatát. Igyekezzék a király a magyarokat lekötelezni azáltla, hogy személyesen vezérli a hadat. Az ekkor szervezett nagy hadjáratban, mely mindenfelé nagy reményt keltett, S. szép sikert ért el, de az egész hadjárat eredménytelen volt, mert Miksa császár túlzó óvatossága miatt a 100 000 főnyi sereg Szigetvárt sem tudta megmenteni. S. 1566 okt. elején János Zsigmondot, aki 16 000 emberrel Tokajt ostormolta, folyton tovább üldözte és ekközben két török-tatár sereget tönkre tett. Majd Szádvárt és Munkácsot foglalta el 1567 elején. Az 1568-iki békekötés után véget ért S. magyarországi szereplése, melyért jutalmul ugyanazon évben bárói rangra emeltetett. Miksa még ezután is igen nagy bizalommal volt S. iránt, kinek tanácsát gyakran igénybe vette hadi ügyekben. Halála után néhány hadtudományi értekezése nyomtatásban megjelent.

Schwenkfeld

Gáspár (Schwenkfeldt, ossigi v. ossingi), szül. Sziléziában 1490., megh. Ulmban 1561 dec. 10. Tanult az akkori nemes ifjak módja szerint Kölnben és másutt; több udvarnál mint apród tartózkodott éveken át. Főként Luther iratainak hatására Vittenbergába ment, honnan visszatérve, bár laikus volt és nem rendelkezett tudományos teologiai képzettséggel; prédikálás és irás által a reformáció terjesztésén kezdett dolgozni. A Sziléziában felmerülő rajongási mozgalmak, melyeket az ő tanaival hoztak minden tiltakozása dacára is kapcsolatba, De cursu verbi dei c. művének 1527. Oecolampadius és az úrvacsoráról szóló iratának 1528. Zwingli által való kiadása lehetetlenné tették eddigi tartózkodása helyén, Liegnitzben való maradását, tehát 1529. Strassburgba ment, honnan öt év mulva Augsburgba, majd Speierbe s imsét Strassburgba, 1535. Ulmba vándorolt. Summarium stb. címü műve 1539. valamennyi egyházi pártot ellenségévé tette s a schmalkaldeni konvent már ugy bélyegezte meg, mint egyik leggonoszabb eretneket. Irodalmi műveinek nagyobb része megjelent 1564-ben 4 kötetben. Számos követőre talált Sziléziában és a Svábföldön, kiket schwenkfelidánusoknak, vagy mivel az egyházi élettől visszavonultan éltek, neutrálisoknak neveztek, ők pedig Krisztus dicsősége vallóinak nevezték magukat. Svábföldön a pietisták, másutt a teozofusok közé olvadtak be, mig Sziléziában sok ideig fennmaradván, 1720. a jezsuita missziók kiszorították egy részüket Szászországba, Hollandiába, Angolországba s végül Philadelphiába is, mig a hátramaradottak egy 1742. kelt ediktumban eltűretést és többféle kedvezményt nyertek. Itt-ott még most is vannak némi nyomaik.

Schwenningen

falu a württembergi Schwarzwald kerületben, a Neckar forrása közelében, vasút mellett, (1890) 6483 lak., só- és tőzegtelepekkel.

Schwerdgeburth

Károly Ágost, német rézmetsző, szül. Drezdában 1785., megh. Weimarban 1878 okt. 25. A drezdai akadémián tanult, 1805. pedig Weimarban telepedett le, hol Goethe pártfogását élvezte. Saját rajzai után 7 acélmetszetü képet készített Luther életéből, számos illusztrációt készített és rézbe metszette Károly Ágost nagyherceg, Goethe és Schiller arcképeit.

Schwerin

1. fejedelemség és része Mecklenburg-S. nagyhercegségnek; régen egyike volt az Oroszlán Henrik által alapított három püspökségnek, amelyet a vesztfáliai béke szekularizált és Svédországnak juttatott Wismar uradalom helyett kárpótlásul a mecklenburgi hercegnek adott. Területe 752 km2. Főhelye Bützow. - 2. S., Mecklenburg-S. nagyhercegség székes fővárosa a S.-i tó (l. o.) DNy-i végében, több kisebb tó között, vasút mellett, (1895) 46 490 lak.; vasöntéssel, gép-, kocsi-, cemenet-, festék-, firnász-, szappan-, butor-, téglagyártással, fürészmalmokkal; régi erődítményeinek romjaival; Frigyes Pál nagyherceg ércszobrával Rauchtól (1849); II. Ferenc Frigyes nagyherceg lovagszobrával (1893); Kücken márvány mellszobrával; művész- s mérnök-, továbbá történelmi és régészeti társulattal, különböző iskolával és jótékonysági intézetekkel. Épületei közül a kiválóbbak: a nagyhercegi kastély egy szigeten, amelyet 1845-57. Demmler tervei szerint építettek; az óvárosi palota; a görög ízlésben épített muzeum a nagyhercegi képtárral (1200 kép, a többi közt több kitünő németalföldi művészektől), az ugyancsak görög ízlésben épült kormányzói épület, az új kormányzói épület, az újvárosi palota, az arzenál, posta stb. A város környéke igen kies; nagy díszére válik a nagyhercegi kert, amely messzire elnyulik és amelynek legrégibb részét 1708. Vilmos herceg alapította. Az ősrégi hely 1166. lett várossá. (V. ö. Fromm, Chronik der Haupt- und Residenzstadt S., 1863; Führer durch S. u. Umgebung, S. 1875.) - 3. S. an der Warthe, az ugyanily járás székhelye Posen porosz kerületben, az Obra és Warthe összefolyásánál, vasút mellett, (1890) 6560 lak., szivar- és keményítőgyártással, malmokkal.

Schwerin

régi pomerániai család, melynek a XVII. sz.-ban Pomerániában, Mecklenburgban, Brandenburgban, Lengyel- és Svédországban s Kurföldön nem kevesebb, mint 24 ága volt. A jelenleg virágzó grófi család a Walsleben és Wildenhoff, a Wolfshagen, a Schwerinsburg és a Wendisch-Willmersdorf ágakra oszlik. (V. ö. Gollmert und Grafen W. und L. S., Geschichte des Geschlechts von S., Berlin 1878, 3 köt.; Schwebel, Die Herren und Grafen von S., u. o. 1884.) A család kiválóbb tagjai a következők: Ottó, született 1616 márc. 8., megh. 1679 nov. 14-én. 1638. mint udvari apród György Vilmos brandenburgi választó-fejedelem szolgálatába lépett s 1645. titkos tanácsossá neveztetett ki. Ő vezette a nagy választó-fejedelem Frigyes Vilmos gyermekeinek nevelését s bizalmas tanácsadója volt a választó-fejedelemnek, ki őt 1658. miniszterelnökké s a titkos tanács elnökévé nevezte ki. Fia Ottó (szül. 1645 ápr. 11., megh. 1705). a birodalmi grófságot kapa s megalapítója lett a Walsleben- és Wolfshagen-ágnak. - Kurt Kristóf gróf, porosz tábornok, szül. Wuseckenben (a svéd Pomerániában) 1648 okt. 26., elesett 1757 máj. 6-án. 1700. kezdette meg katonai pályáját mint hadapród a németalföldi hadseregben, 1706. a mecklenburg-schwerini herceg szolgálatába lépett s mint ennek megbizottja 1711. és 1712. XII. Károly svéd király mellett Benderben tartózkodott. Midőn Poroszország Elő-Pomerániát megszerezte, S., kinek birtokai e tartományban voltak, 1720. I. Frigyes Vilmos porosz király szolgálatába állott. A porosz hadseregben 1734. tábornokká emelkedett fel, midőn pedig 1740. II. Frigyes vette át a kormányt, grófi címet nyert és tábornaggyá neveztetett ki. Az első sziléziai háboruban egy hadtestet vezényelt, de a mollwitzi ütközetben (1741 ápr. 10.) maga vette át a fő vezényletet és el is döntötte azt a poroszok javára. A második sziléziai háboruban, 1744. Prága bevételénél tüntette ki magát. A hétéves háboru kitörésekor a 3-ik porosz hadtestet vezette. E hadtest élén 1757. ő kezdette meg a támadást Csehországban, több ütközetben visszaverte az osztrák hadakat s Prága alatt a királlyal egyesült. A máj. 6. vívott prágai ütközetben azosztrákok kartácstüze által visszavert porosz balszárnyat zászlóval kezében új rohamra akarta vezetni, midőn halálos sebet kapott. A helyet, hol elesett, Stierlohol mellett emlékoszlop jelöli. Szobrát II. Frigyes a Vilmos-téren Berlinben állíttatta fel. V. ö. Varnhagen von Ense, Biographische Denkmale (6. köt. Lipcse 1873, 3. kiad.) - Miksa S.-Putzar gróf (a Schwerinsburg-ágból), porosz államférfiu, szül. Boldekowban 1804 dec. 30., megh. 1872 máj. 3. Jogot végzett a heidelbergai és berlini egyetemeken s állami szolgálatba lépve, 1846. a mezőgazdasági hitelrendszer pomerániai igazgatójává neveztetett ki. 1848 márc. 19. a Camphausen-minisztériumban kultuszminiszter lett, de már jun. 13. visszalépett. Mint a frankfurti német parlament tagja azon párthoz csatlakozott, mely az örökös császárság megalapítását sürgette s e párttal együtt 1849 máj. kilépett a parlamentből. Ezután állandóan tagja volt a porosz képviselőháznak s 1849-52. és 1852-1855. elnöke is. 1859-62. a szabadelvü minisztériumban belügyminiszter volt s elbocsáttatása után mint a liberálisok vezére Bismarck ellen küzdött. 1866. a nemzeti szabadelvü párthoz csatlakozott s haláláig tagja volt előbb az észak-német, majd a német birodalmi gyülésnek.

Schwerini-tó

37 m.-nyi magasban fekvő édes vizü tó Mecklenburg-Schwerin nagyhercegségben; hossza 22, legnagyobb szélessége 6 km., területe 64 km2, lefolyása az Elbébe a Stör és Elde. A tó halakban igen gazdag; környéke dombos és erdős; szigetei közül a Kaninchen- és Schelfwerdert látogatják legjobban.

Schwerin-nap

igy nevezik Németországban a parlamenti interpellációk, indítványok és peticiók elintézésére rendelt napot, Schwerin gróf volt miniszter után, akinek indítványára az intézkedés történt.

Schwerte

város Arnsberg porosz kerületben, a Ruhr jobb partján, vasút mellett, (1890) 8454 lak., különböző hengerművekkel, gépgyárral, vas- és acélárukészítéssel, evangélikus templommal, amelyet faragott főoltár (1523-ból) és üvegfestmények (XIV. és XV. sz.) díszítenek.


Kezdőlap

˙