Sebészet

(chirurgia), az orvosi tudományoknak az az ága, mely a külsőleg hozzáférhető betegségeket külső kézfogásokkal tanítja gyógyítani. Szoros határt vonni a S. és a belső gyógyászat között alig lehetséges, mert a szervezet egy egészet alkot, melynek minden működése kihat az egyes részekre is, s az egyes részek betegsége kihat az egész szervezetre is, s igy ugyanazon betegség majd a S., majd a belső gyógyászat körébe vág. A S. tehát, épp ugy mint a belső gyógyászat, a gyakorlati orvostudománynak egy ága s ezen két fő ága a gyakorlati orvostudománynak egymást kiegészíti. Ezért kell a sebésznek egyszersmind a belső orvoslán terén is kellő jártassággal birnia, de a belső orvosnak is ismernie kell mindazt, mit a S. a betegségek gyógyításában elérni képes, mert csak igy lehet mindkettőnek működése sikeres és hasznos a szenvedők javára. Az, hogy a S. rég idők óta különállónak tekintetett a belső orvosi gyakorlattól, csupán abban találja okát, hogy a S. gyakorlásához az elméleti ismereteken kivül bizonyos foku kézügyesség is szükséges, mely a S.-i operációk végzésénél, a kötések és más kézfogások alkalmazásánál évényesül és amelyet nem minden orvos tud magának megszerezni, mert ahhoz nem elegendő a begyakorlás, hanem bizonyos veleszületett kézügyesség is kell, mellyel nem mindenki rendelkezik. Habár tehát a S. és a belső orvoslás között határvonalat nem lehet vonni, mégis a gyakorlatban ezen két fő ága az orvosi gyakorlati tudományoknak ezentúl is el lesz különítve.

A S. tulajdonképeni tere a külsőleg hozzáférhető betegségek; első sorban a sebek, fekélyek, daganatok, csonttörések, ficamodások, sérvek és előesések, a belső szervek azon daganatai, sérülései, gyuladásai, helyzetváltozásai stb., melyek kivülről hozzáférhetők stb. és operációval vagy kézfogásokkal gyógyíthatók. A S. épp ugy feltételezi az elméleti ismereteket mint a belső orvosi gyakorlat, feltételezi a betegségek lefolyásának és megjelenésének pontos ismeretét és végre tanítja azon kézfogásokat, melyekkel a körébe tartozó betegségeket gyógyíthatjuk. Ezek szerint a S.-nek lényeges részei: 1. A S.-i kórtan, 2. a klinikai S., 3. a S.-i műtéttan. A S-i műtéttan ama részét, mely a véres operációkat tanítja, akiurgiának nevezik, azon részét ellenben, mely a nem véres operációkat tanítja, mechanurgiának. Ezen kivül megkülönböztetik még a tábori S.-et, mely a S.-től lényege szerint semmiben sem tér el, csak a S. tanainak alkalmazását tanítja azon betegségekre, melyek a háboruban fordulnak elő főképen, tehát első sorban a heveny sérülésekkel, lőtt, metszett, vágott sebekkel stb. foglalkozik. Régente az egyszerübb és mindennapos operációkat összefoglalták az ugynevezett alsóbb S. körébe (érvágás, tályognyitás, foghúzás, piócázás, köpölyézés stb.) s a nagyobb operációkat a felsőbb S. körébe utalták.

Amint a XVI. sz.-ban az anatomai alaposabb tanulmányozása, a vérkeringés valódi viszonyainak megismerése s igy a vérzéscsillapításnak egyedül észszerü módja, a bekötés, lényeges befolyással voltak a S. fejlődésére, ugy később az anatomiai és főleg a fiziologiai tanulmányok a S.-et átalakították olyan értelemben is, hogy feladatául tűzte ki a beteg testrészeket meg is tartani, s nemcsak a pusztításban és metszésben kereste céljait. Igy keletkezett a S.-ben a konzervativ irány, melynek legélénkebb szószólója Stromeyer volt. A S. nevezetesebb haladásai közé sorozandó a bőr alatti (subcutan) műtevésmód (Dieffenbach), a resectiók műtétele (Pirogoff, Langenbeck), a megkeményedő kötések (Burggraeve), az ízületi gyuladások észszerü gyógyítása (Bonnet, Volkmann), a képzőműtétek (Dieffenbach, Langenbeck, Zeiss, Balassa), a galvanokausztika alkalmazása (Middeldorpff), a kűzúzás (Civiale, Heurteloup, Leroy, d'Etiolles, Thompson), a gégetükör feltalálása (Cermak, Türlk) stb. Újabb fordulatot adott a S.-nek az altató és érzéktelenítő szereknek, a kloroformnak és éternek alkalmazása e század közepén. De valamennyit felülmulja nagy horderejü jelentőségében a sebgyógyítás azon alapos átalakítása, melyet Lister J.-nek köszönhet a S., aki a mult idők S.-e helyett újat teremtett új operációkkal, új javallatokkal és biztosabb eredményekkel.

Hazánkban a S. jelen század közepéig csak a német sebészek után indult s külön kiváló képviselőt alig mutathat fel. Budapesti egyetemünk sebészettanárai (Plenk, Eckstein, Stáhly György, Stáhly Ignác) általános orvosi gyakorlatot űztek leginkább s a S.-tel különösebben alig foglalkoztak. E század közepén Balassa János sebészettanár honosította meg hazánkban a S.-et az akkori modern értelemben; orvosi gyakorlata mellett operációkat nagy számmal végzett, amelyek közül képzőműtételei és kőmetszései leginkább kiváltak; ezenkivül irodalmilag is fáradozott a S. fellendítésén hazánkban. Azóta a S. nálunk is mind szélesebb körben talál művelőkre s ma már eléggé fejlett sebészeti irodalmunk is van, melynek megteremtésén ma élő sebészeink mindegyike közreműködött. L. még Orvostudomány.

Sebészeti varrat

l. Varrat.

Sebesztha

Károly, pedagogus és iró, szül. Pilisen (Pest) 1849. A főgimnáziumot Nagy-Kőrösön végezte. Mint budapesti egyetemi hallgatót és tanárjelöltet Eötvös báró kiküldte a külföldi tanintézetek tanulmányozására Németországba, és Svájcba, hol másfél évet töltött. 1872. a znióváraljai tanítóképezdéhez tanárnak, 1880. Pest vármegyébe segédtanfelügyelőnek s két év multán Zólyomba tanfelügyelőnek neveztetett ki s 1893 óta ugyanez állásban működik Temes vármegyében. Irodalmi működése a hetvenes évek elején kezdődött, mikor a magyarellenes tót iskolai könyvek s a tót Matica kiadásában megjelent hasonszellemü történelmi művek ismertetésével nagy figyelmet keltett. A felvidéki pánszlávizmus ellen Grünwald Béla által kezdeményezett irodalmi harcban neki volt legnagyobb része. Irt számos tankönyvet a magyar, tót és német ajku elemi nép- és polgári iskolák, valamint a tanítóképezdék és felsőbb leányiskolák számára. Csáky megbizásából ő dolgozta át a Gáspár-féle állami elemi iskolai olvasókönyveket is. Szaktanulmányokat közölt a Magyar Philosophiai Szemlében és a Budapesti Szemlében. Önálló művei: A reális nevelés; Művelődéstörténet; Lélektani rajzok; Az ókori rabszolgaság története; Fráter Gyöörgy, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc életrajzai. E lexikonba a tót nyelvre és irodalomra vonatkozó cikkeket irja.

Sebfa

(növ.) a. m. kőrisfa (l. o.).

Sebfertőzés

l. Seb.

Sebforradás

sebhegedés, kiforradás, kipuskósodás (növ.), a fák sebes részeinek begyógyulása, különösen ha a seb a fa fehérjéig halad. A feltárt fa fehérje az eltávolított kambium miatt nem vastagodhatik, hanem a sebzés mélyedésében tovább látható. A sebhely határán azonban a kambium a működését folytatja, mivel pedig a seb felé domboruan összehúzódik, a fa újabb évgyűrüi lassankint tangentialis irányban, a seb fölébe tolódnak. Ilyen módon a seb esztendőről esztendőre kisebbedik, végre egészen elzáródik, ha a kiforradás összeér. A bezáródó seb felső része rendesen felpúposodik, mivel a felfelé haladó nedváramlás itt jobban táplálja. S. támad a szár, ág és gyökér sebein, tehát a héjsebeken, a bevágott jel vagy betü helyén, hasadáson stb. A S.-t a parenchíma is bevégezheti, mert a sértett húsos sebhely körül levő sértetlen részből sejtosztódás, továbbá a sejtfal elparásodása folytán barnás szövetréteg (sebpara) támad s a seb körül az ép és régibb bőrzsövetre rakódik. S. végre kallusz vagyis havadás folytán is létrejöhet.

[ÁBRA] Egy rézsút metszett ág kiforradása.

Sebfű

(növ.), a Lactuca muralis L. meg a Betonica (l. o.) officinalis L. népies neve.

Sebislav

uszorai fejedelem. Kulin boszniai bán (1180-1204) uralkodása alatt Boszniában nagyon elterjedtek a patarénusok, azért II. Endre magyar király, kinek védnöksége alatt Bosznia állott, a pápa unszolására Kulinnak a patarénusokhoz szító fiát Istvánt a bánságtól megfosztotta és ezen állásra a hires Ninoszláv Mátét emelte (1232-50), mig Istvánnak és fiának S.-nak csak Uszora vidéke maradt. Azonban ez is a patarénusokat pártolta, miért is a magyar királyok, II. Endre és IV. Béla a pápa unszolására keresztes háborukat vezettek ellenük. S azon reményben, hogy Boszniát visszanyerheti, anyjával Annával a keresztesekhez csatlakozott, de célját nem érhette el, hogy ismét egész Bosznia bánjává lehessen és megmaradt uszorai bánnak.

Sebláz

akkor jön létre, ha nyilt sebekbe patogen mikroorganizmusok (kórokozó csírok) hatolván be, fertőzést okoznak. L. Seb.

Sebnitz

város Drezda szász kerületi kapitányságban, a szász Svájcban, a cseh határ közelében, a S. patak völgyében, (1890) 7959 lak., mekanikai szövőszékekkel, vászonszövéssel, mesterséges virág-, papiros-, lámpa-, gombkészítéssel; szép faragványokkal díszített kat. templommal.


Kezdőlap

˙