Secale

Tourn. (növ.) a. m. rozs; S. cornutum a. m. anyarozs (l. o.) v. varjuköröm.

Secans

l. Szelő és Trigonometriai számok.

Secchi

(ejtsd: szekki) Angelo, olasz csillagász, szül. a lombard Reggióban 1818 jun. 29., megh. Rómában 1878 febr. 26-án. 15 éves korában a jezsuita-rendbe lépett, s miután noviciatusát a Collegio Romanában töltötte, tanári minőségben Lorettóban működött. Felszentelése után Rómában élt, de 1848-ban a forradalom által elűzve az Egyesült-Államokba menekült, hol a georgetowni kollégiumban mint tanár rövid ideig menedéket talált. 1849. De Vico halála után a Collegio Romano csillagvizsgálójának igazgatójává lett és e minőségében haláláig a csillagászat minden terén, a meteorologiában és a Föld fizikájában ernyedetlen munkásságot fejtett ki. Legismertebbek az álló csillagokra vonatkozó spektrális megfigyelése és a Nap fizikáját kutató észlelései. Ha genialitását valamivel több kritika kisérte volna, bizonyára ő lett volna korunk legnagyobb asztrofizikusa. Számos irata között különösen Le Soleil (Páris 1870, 2. kiad. 1875); Le stelle, saggi di astronomia siderale (Milano 1877, franciául Páris 2. kiad. 1879) és L'unita delle forze fisiche (Milano 1869, 2. kiad. 1874) ismeretesek. Gondos csillagászati bolygó-, ködfolt- s különösen kettős csillagmegfigyeléseit a Memorie dell' Osservatorio del Collegio Romano közlik.

Secchia

(ejtsd: szekkja, Secia), a Po jobboldali, 157 km. hosszu mellékfolyója. Reggio tartományban ered, az Alpe di Succiso lejtőjén, Modena felől határul szolgál és Mantova tartományban Valle Bredánál torkollik. Quistellótól kezdve 57 km.-nyi hosszuságban hajózható.

Secco

(o., ejtsd: szekko) a. m. száraz. - S. festészet, l. Al secco, Falképek és Festészet.

Seceders

(ang., ejtsd: sziszídersz, a. m. eltérők), a skót ref. egyházból a miatt kivált felekezet, mert a kegyuraknak a lelkészválasztás körül gyakorolt jogát vonakodtak elismerni. Az első kiválás 1732. történt. Ezen felekezet lelkészei, kiket a gyülekezet összes tagjai választanak, semmi felsőbb egyházi hatóságot nem ismernek el, hanem zsinataikon önmaguk kormányozzák magukat. A második secesszio (united secession) 1735. ment végbe; már 32 gyülekezet képződött a kiváltakból, midőn 1742. szakadás történt közöttük; a burgherek készek az államegyház vallásával összhangzatban levő hitvallást magában foglaló polgári esküt letenni; az antiburgherek annak letételét megtagadják. A harmadik kiválás (church of relief) az 1752-ik évre esik. A három alkalommal összesen mintegy 600 gyülekezet lépett ki.

Secentismo

l. Marini.

Secessio

(lat.) a. m. különválás, elköltözés, különösen a római plebejusok elköltözése Rómából. Az első elvonulás (S. in montem sacrum, a «szent hegyre») állítólag Kr. e. 494-ben történt; a második az aventini hegyre Kr. e. 449. Egészben véve négy ilyen elvonulást sorolnak fel. Secessionisták, az egésztől elvált pártok neve; igy nevezték p. É.-Amerikában a déli államok hiveit, akik 1861. az uniótól elpártoltak; Németországban azokat, kik 1880 okt. 29. a nemzeti szabadelvü pártból kiléptek.

Secession-egyház

l. Seceders.

Séchelles

Hérault de, l. Hérault de Séchelles.


Kezdőlap

˙