Segédtáró

(bány.), légvezetés v. szállítás könnyítése végett hajtott táró.

Segédtiszt

(aide de camp, adjudant), a parancsnokság mellé rendelt tiszt, az illető parancsnokság ama szolgálati ügyeinek ellátására, melyek a parancsnok személyéhez kötve nincsenek. Vannak főhadsegédek, szárnysegédek, továbbá hadtest-, hadosztály-, dandár-, ezred- és zászlóalj-S.-ek. A zászlóalj- és ezred-S. teendője a különféle vezénylő lajstromok vezetése, az őrségek elosztása, a zenészek gyakorlatainak felügyelete stb. A magasabb parancsnokok S.-jei századosok, az ezred-S. főhadnagy, a zászlóalj-S. hadnagy. L. még Hadsegédek.

Segédvájás

(segédhajtás), segédtárnáknak és aknáknak, vagyis oly tárnáknak és aknáknak a bányatelken kivül nyitása, amelyek annak előnyösebb üzletére szolgálnak. S.-hoz a bányahatóság engedélye szükséges. A S. bizonyos esetekben a vájnatelek tartozéka, más esetekben önálló bányaművelési engedély.

Segédvonalak

A hangjegyirásban az ötvonalrendszeren felül és alul jelzett ama rövid vonalak, melyek a hangjegyek fején keresztül v. alatta mennek át, mintegy jelzésül a teljesen ki nem húzott hatodk-hetedik stb. vonalaknak vagy vonalközöknek, p.:

[ÁBRA]

Segélyadás

(sport), l. Iskolalovaglás.

Segélyhely

Minden hadosztály orvos-főnöke, midőn valamely harc közeledtéről értesítést kap, köteles S.-ek, kötőzőhelyek és mozgó kórházak alkalmazásáról és berendezéséről gondoskodni. Szabály szerint a S.-eket és a kötzőhelyeket minden jelentékenyebb ütközet alkalmával berendezik; a mozgó-kórház a viszonyok szerint majd a kötözőhellyel egyesítve, ugyanazon helyen, majd tőle elkülönítve állíttatik fel. Minden dandár számára egy S.-et állítanak fel, körülbelül 1000 lépésnyi távolságra a harc mögött. A S.-eken az orvosi működésnek fő feladata az, hogy a sebesülteket a kötözőhelyre leendő tovaszállításra minél hamarabb alkalmasakká tegye. A kötőzőhely a harc közepe mögött körülbelül 3000-5000 lépésnyi távolságra fekszik.

Segélypénztárak

l. Betegsegélyező pénztár és Bányatárspénztár.

Segélyző egyesületek

olyan társadalmi úton keletkezett karitativ célu társaságok, amelyek vagy tagjaiknak adományaiból, évi díjaiból, esetleg alapítványok kamataiból, vagy más közadakozás, sorsjáték, nyilvános mulatságok stb. útján gyüjtött jövedelmekből nyujt segedelmet részint egyes személyeknek, részint egész intézményeknek. A segélyezés néha csupán ingyenes v. olcsó kölcsönzésben áll, néha azonban adományok által történik. A S. megalakulásuk alkalmával alapszabályaikat jóváhagyás végett tartoznak felterjeszteni a belügyminiszter elé. Legtöbb ilyen egyesület van a tanuló ifjuság segélyezésére az egyes nagyobb iskolák kebelében, a vallásfelekezetek és foglalkozási ágak körében szintén gyakoriak, vannak végre egészen egyetemes, humánus célu S. is, milyenek p. hazánkban a nőegyesületek, rabsegélyező egyesület, Márta-egyesület, Lujza-egyesület, Fehér-kereszt, Vörös-kereszt, Jó-sziv stb. A régebben keletkezett szövetkezetek közül nem egynek cégében előfordul a S. megnevezés, ami határozottan tévedés, mert a szövetkezetek szorosan gazdasági, a S. pedig tisztán jótékonysági munkakört töltenek be.

Seger-porcellán

l. Porcellán.

Segesd

1. (Schaas, Sais), nagyközség Nagy-Küküllő vármegye keresdi j.-ban, (1891) 1109 német és oláh lak. - 2. Felső-S., kisközség Somogy vármegye nagyatádi j.-ban, (1891) 2364 magyar lak.; van vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.

Segesser

Antal Fülöp, svájci államférfiu és történetiró, szül. Luzernben 1817 ápr. 5., megh. 1888 jun. 30. Jogi tanulmányait külföldön elvégezvén, 1841-47. tanácsirnok volt, 1863-67. és 1871-től kezdve pedig a luzerni kormánytanácsnak tagja és több ízben elnöke volt. A svájci szövetségtanácsban az ultramontánok vezérei közé tartozott. Fő műve: Rechtsgeschichte der Stadt und Republik Luzern (Luzern 1851-58, 4 köt.); Ludwig Pfyffer und seine Zeit (Bern 1880-82, 2 köt.); Sammlung kleiner Schriften 1847-1878. (u. o. 1877-78, 3 köt.); Fünfundvierzig Jahre im luzernischen Staatsdienst (u. o. 1880). A magyar történelmet érdekli következő munkája: Die Beziehungen der Schweizer zu Mathias Corvinus (u. o. 1860).


Kezdőlap

˙