Segesta

vagy Egesta, több ókori város neve. 1. Liguriában, Luna és Portus Veneris közt; a mostani Sestri Levante. - 2. Sziciliában, Panormosz és Drepanon között. Eredetére nézve eltérők az ókori hagyományok; annyi tény, hogy nem volt görög eredetü és folyton viszálkodván a szomszéd görög városokkal, különösen Selinusszal, ez által fontos szerepe jutott a peloponnezusi háboru okanak sorában. Agathokles (l. o.) kezén Dikaiopolis nevet visel. A rómaiak rokon törzsü telepnek tekintették és az ő korukban hatalmasan fel is lendült. 2 mérföldnyire fekvő kikötője révén (most Castellamare) jelentékeny kiviteli kereskedelmet űzött, fürdői (Aquae Segestanae) szintén keresettek valának. Régi fényének romjai a mai Alcamótól nyugatra láthatók. L. még Sziszek.

Segestes

előkelő cheruszk törzsfőnök, Thusneldának apja, akit midőn Arminius elragadott, S. boszuból a rómaiakhoz szegődött és elárulta nekik vejének terveit. Bosszuló tettét még Varus halála után is folytatta, csakhogy egyszer maga is Arminius tőrébe került, amelyből csakis Germanicus segítségével tudott szabadulni.

Segesvár

(Schässburg), rendezett tanácsu város szabad királyi város címével, Nagy-Küküllő vármegyében, a Nagy-Küküllő kitáguló völgyében, egyike hazánk legfestőibb fekvésü és legérdekesebb városainak. A város részint a 72 m. magas várhegyen, részint ennek tövében és a szomszédos völgyekben terül el; a meredek hegyen épült felső város (vár) ódon épületeivel (Szt.-Miklós-templom, épült 1429-1525., kolostortemplom, gimnázium), csipkés bástyáival, a régi céhekről elnevezett érdekes tornyaival, a hegyre vezető fedett lépcsővel a középkori német város képét adja, melyet a német renaissance ízlésben épült díszes vármegyeház és az épületeket környező szép ligetek még érdekesebbé és a maga nemében hazánkban páratlanná tesznek. Ez a városrész a XVI. sz.-ig a város központja volt, ezentúl a hegy tövében épülő alsó város vette át a vezérlő szerepet és ma itt központosul a társadalmi és forgalmi élet; építkezése szintén emlékeztet a középkorra, de a modern fejlődés nyomai mindenütt meglátszanak. Itt van a református templom, az új városháza, állami iskola, több gyári épület és díszesebb magánház. S. a vármegye törvényhatóságának, a keresdi járás szolgabirói hivatalának, járásbiróságnak, királyi közjegyzőségnek, adóhivatalnak, kir. tanfelügyelőségnek székhelye; van ág. evang. főgimnáziuma és tanítóképző intézete, iparostanonciskolája, két takarékpénztára (az osztrák-magyar bank itt mellékhelyet tart fenn), vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Lakói élénk kereskedelmet és ipart űznek; van posztógyára, pamut- és gyapjuszövőgyára és festése, élénk borkereskedést és komlótermést űz. Lakóinak száma 1850-ben 7962 volt, 1891-ben 9618, kik közt 1630 magyar, 5202 német (szász), 2429 oláh, hitfelekezet szerint 1125 róm. kat., 2702 gör. kel., 4881 ág. evang., 523 helvét, 240 unitárius és 101 izraelita. A házak száma 1623; határa 9139 ha. S. helyén a rómaiak idejében Stenarum telep feküdt; a város jelentősége a szászok betelepülésével a XIII. sz.-ban kezdődik. Később sok viszontagságon ment keresztül, 1676 ápr. 30. majdnem az egész város leégett, ugyszintén 1709. és 1788. is tűzvész pusztítá. 1849. Bem megszállta s jul. 31. a túlnyomó számban levő orosz hadsereg ellenében vereséget szenvedett; e csatában hunyt el Szkariatin orosz tábornok, kinek az erdélyi császári és királyi hadtest a Fejéregyháza felé vezető országút mellett díszes síremléket állított fel. Ugyane csatában tünt el Petőfi Sándor.

[ÁBRA] Segesvár címere.

Segesvári

Bálint, XVII. sz.-beli krónikairó. Életéről igen keveset tudunk. Kolozsvári születésü, szász nemzetiségü polgár volt és az unitárius vallást követte. Neve eredetileg Schässburger vagy Schneider lehetett. Krónikáját, mely az 1606-54. évig terjedő korszakot tárgyalja, különös tekintettel Kolozsvár történetére, Jakab Elek adta ki az Erdélyi tört. adatok IV. kötetében 1862.

Segesvári kolloquium

a reformáció folytonos előhaladását rossz szemmel néző Martinuzzi váradi, Statileo gyulafehérvári és Frangepán egri püspökök sürgetésére Szapolyi János 1538-ban tartatta, egyfelől Szántai István kassai reformátor s a vita folyamán pártjára kelt Rezenei János orvos, másfelől Szegedi Gergely nagyváradi franciskánus és több más kat. pap között. Arbiterekül Kálmáncsehi Sánta Mártont és Enyedi Adorján kanonokot nevezte ki a király, aki a vita végén arra kérték, hogy mentse fel őket az itélettétel kötelezettsége alól, miután az, ha igazságot gyakorolnak, súlyos következményekkel járhat rájok nézve. A király a püspökök rábeszélése dacára sem engedte meg, hogy Szántait valami bántalom érje, hanem a vele jött kassai polgárokkal együtt visszaküldte Kassára.

Segesvári szék

azelőtt a szászok földjének egy széke, melynek területe 553,7 km2, lakóinak száma, (1891) 27 280 volt. Székhelye Segesvár volt.

Segg

l. Alfél; a halászatban a húzó hálók zsákja v. kátája.

Seggen ülő tök

(növ.), a lopótök földi, fel nem futó alakja.

Seggi kő

a bokorháló farkába kötött gömbölyü kő.

Seggvakaró

(növ.), a rózsa csipkebogyójában, vagyis álgyümölcsében fejlődő apró és szúrós termésszem. Ha a nép a csipkebogyót apró termésével együtt megeszi, ez kiürítéskor szúrja a végbelet; l. Álgyümölcs.


Kezdőlap

˙