sejk, l. Seikh.
(arab) a. m. öreg; személyes tekintélyük vagy nyilvános állásuk által előkelő emberek címe a mohammedán népeknél. A beduinok a törzsfőnököt nevezik S.-nek; a helységek vezérembere, a polgármester vagy a falu birája S. el-beled; minden testület elnöke, igazgatója a testület S.-je; a dervisrendek főnöküket nevezik S.-nek; a társadalomban a tudós osztályhoz tartozó minden embert ugyangyigy szoktak címezni. Némely mohammedán országban (különösen Egyiptomban) a szenteket is S.-nek nevezik (egyebütt velí). S. ul-iszlám, az egész iszlám S.-je, a szultántól, mint kalifától kinevezett főmufti, az ulemák első embere, ki a vallástörvény kérdéseiben a mohammedán világban legfőbb hatóságul van elismerve; az iszlám alkotmánya értelmében a kormány minden oly intézkedéséhez, mely a vallásos törvénnyel némi kapcsolatban van, az ő hozzájárulása szükséges.
a bábi (l. o.) felekezet egyik előzményét alkotó mohammedán szekta, melynek alapítója az Ahszá (Lahszá)-ban (Arábia Bahrán tartományában) 1744. született Seikh Ahmed el-Ahszái, ki hosszu ideig a kerbelai szent helyek mellett ájtatos tanítással foglalkozott és a mekkai zarándoklást több ízben teljesítette. Tudós hire Persiába eljutván, Fethali sah országába hivta, ahol 12 éven át tartózkodott és tanított. Megh. Medinában 1827. Számos munkát irt. Tana az ortodox iszlámtól és a közönséges szufizmustól (l. o.) a teozofikus vallásfelfogás túlhajtásában különbözik. Az istenséget panteista módon a mindenség tartalmának mondta, az imámokat az isteni örök attributumok hiposztázisának. A feltámadásról is az ortodoxiával csak ellentétben álló tant hirdetett. Fontos szerepe van a S.-tanban hitvallásuk azon pontjának, mely szerint minden időben él egy tökéletes ember, ki a lappangó imám és a hivek között közvetítőül szolgál és az isteni kegyelem emanációjának mintegy csatornája. E tételt a «negyedik oszlop»-nak (rukn-i-rábi') nevezik. Ahmed tana csakhamar elterjedt Persiában; a bábizmus nem egyéb a S. vallás fejleményénél; különösen nagy számmal vannak Kirmán (DK-i Persia) vidékén, ahol Browne E. G. sűrüen érintkezik velük. V. ö. ez utóbbinak munkáit: A trawellers narrative written to illustrate the episode of the Bab (Cambridge 1891, II. köt., 234-244. old.); u. a., A year amongst the Persians (London 1893).
(török), l. Seikh.
Arábia délnyugati előhegysége.
norvég sziget az Északi-Jegestengerben, Hammerfesttől DNy-ra, 593 km2 területtel és mintegy 300 halász lak. A jó részben örökös hóval takart sziget legmagasabb pontja 1075 m.
(ejtsd: szeily), 1. a Mosel jobboldali, 130 km. hosszu mellékfolyója Német-Lotaiában. Maizieresnél ered, Marsal fölött a Canal des Salines de Dieuze a Saarral köti össze, helyenként határul szolgál Meurthe-et-Moselle francia département felé és Metznél torkollik. - 2. S., a Saône 116 km. hosszu baloldali mellékfolyója Jura francia départementban, a Mont de l'Eutheön, Lonsle-Sauniertől ÉK-re ered, fölveszi a Sevront, azután a Sannet; Ain és Saône-et-Loire közt határul szolgál és a tournusi hídtól 5-6 km.-nyire torkollik. Vizkörnyéke 2350 km2. Zsilipek segítségével 41 km.-nyi hosszuságban hajózható.
(ejtsd: szen v. Seins, lat. Sena), Finistere francia départementhoz tartozó sziget az Atlanti-oceánban, 8-9 km.-nyire a Raz-foktól, Douarnenez-félsziget legnyugatibb pontjától, 56 ha.-nyi területtel, 805 lak., akik csaknem kizárólag a halászatból élnek. A sziget és Raz-fok közt az átjáró a hajókra nézve azelőtt nagy veszéllyel járt.
(ejtsd: szen), 1. folyó Franciaországban, l. Szajna. - 2. S., Seine-et-Oiseba beékelt francia département; a legkisebb, de legnépesebb: 479 km2 területtel, (1891) 3 141 595 lak., Párist leszámítva 693 638 lak. Magaslatainak legnagyobbika a Chatilloni-fensík a Szajna bal partján, amelynek legmagasabb pontja 173 méternyi magasra emelkedik; ugyanitt van a Mont-Valérien (161 méter). A jobbparti emelkedések (Butte-Chaumont 123 m., Montmarte 105, Bagnolet, Montreuil, Rosn, Romainville) alacsonyabak. É-on terül el a saint-denisi lapály. A Szajna és mellékvizei a Marne és Bievre, továbbá az Ourcq, Saint-Martin- és Saint-Denis-csatornák öntözik. Legtermékenyebb része a Szajna kanyarulata által alkotott Gennevilliers félsziget. A talaj fő alkotó részei mész, gipsz és márga. A gondosan megmívelt és jól öntözött kertek igen termékenyek. 1893-ban 3691 ha.-on 90 060 hl. búzát és 1113 ha.-on 18 921 hl. rozsot és zabot, azonkivül nagy mennyiségü zöldséget termelt. Az ipar igen jelentékeny nemcsak Párisban, de az egész départementban; itt is azon iparágak virágzanak, amelyek Franciaország fővárosában. Három járásra oszlik; ezek: Páris, Saint-Denis és Sceaux. V. ö. Joanne, Environs de Paris; u. a., Géogr. de la S.
(ejtsd: szen e marn), francia département Oise, Aisne, Marne, Aube, Yonne, Loiret és Seine-et-Oise közt, 5888 km2 területtel, (1891) 356 709 lak. S. átlag 100 m. magas fensík (Multien és Goële), amelyet sok helyen dombok takarnak (Butte Saint-Georges 215 m., a legmagasabb) és sok helyen a vizek által kimosott völgyek szelnek át. Közepét a termékenységéről ismeretes Brie foglalja el, amelytől a Szajna választja el azt a homokos vidéket, amelynek egy részét a 17 000 ha.-nyi területet borító fontainebleaui erdő borítja. Folyói: a Szajna, amely itt veszi föl a Voulziet, a Yonnet, Loingot, Angueuilt, a départementon kivül ömlenek belé az Yeres és a Marne, a Petit- és Grand-Morin és Ourcq mellékvizekkel; e folyókon kivül az Ourcq-, a Cornilloni- és a Chellesi-csatorna szelik át. Éghajlata mérsékelt és oceánikus. A talaj D-en és K-en meszes, egyebütt agyagos és kavicsos, de azért termékeny. 1893-ban 109 645 ha.-on termett 2 631 480 hl. búza, ezenkivül 65 630 hl. árpa, 1 832 710 hl. zab, továbbá burgonya, zöldség, len, különféle gyümölcs; igen jó minőségü asztali szőllő különösen Thomerynél, végül bor (1893-ban 184 316 hl., tiz évi átlagban 87 445 hl.). Nagyon fontos a juh- (1887-ben 490 156 db.) és marhatenyésztés (104 674 db.), ami lehetségessé teszi, hogy nagy mennyiségü sajtot készítsenek (fromage de Brie). Az ásványország nagy mennyiségü épület- és kitünő malomköveket szolgáltat; a kőbányászat több mint 3000 munkást foglalkoztat. Ásványvizforrás van Provinsban. Az ipar- és kereskedéssel foglalkozók száma kevesebb ugyan mint a mezőgazdasággal foglalkozóké; az ipartermékek értéke azonban jelentékeny (évenkint megközelíti a 100 millió frankot). Kiválóbb iparágak a porcellán-, papiros-, üveg- és csokoládégyártás és kesztyükészítése. A kereskedelem különösen Párissal igen élénk. Járásai: Coulommiers, Fontainebleau, Meaux, Melun és Provins. Székhelye Melun. S.-t 1790. Ile-de-France, Champagne és Orléanais részeiből alkották. V. ö. Joanne, Géogr. de S. (1878 óta több kiadás); Leboeuf, Précis d'histoire de S. (1888).