Sinaia

(Szinaja), fürdőhely az ugyanily nevü 1695. alapított kolostor alatt, Prahova román kerületben, a Kárpátok között, igen szép vidéken, a Prahova és vasút mellett, hidegvizgyógyintézettel, számos elegáns villával és szállókkal (a magyar határtól, Predealtól 1/2 órányira eső vasúti állomás). S. keletkezésére és föllendülésére alkalmat adott a román királynak a Bucsecs lábánál épített Peles nevü kastélya, illetőleg azon körülmény, hogy a királyi család ezen kastélyban szokta a nyarat tölteni. Királyunk 1896 szept. 29-30. itt látogatta meg Károly román királyt. A román kormány újabban nagy szabású nyaralótelepet akar itt létesíteni, melyre a törvényhozás 2 millió frtot szavazott meg. Az előpatak-tusnádi fürdővendégek s a Brassóba látogató turisták jobbára S.-t is fölkeresik, melyet már Oláh-Tusnád-nak is szoktak nevezni, jóllehet annak páratlan kiránduló helyeit nélkülözi.

Sinaitikus feliratok

l. Nabateus nép.

Sinaloa

1. egyik mexikói állam a Californiai-öböl, Sonora, Chihuahua, Durango és Tepic territorium között, 74,269 km2 területtel, (1893) 223,684 lak. S. a Sierra Madrétől a Nagy-oceán felé lejtősödik; a partokat alluvium alkotja; a belebb eső lépcsőzetes fensíkot, melyeken a hegyek ritkán emelkednek az 1500 m. fölé, gránit, továbbá porfir, trachit és bazalt alkotja. A fensíkokat számos folyóvölgy szakítja meg; a folyók vagy egyenesen a tengerbe vagy tengerparti lagunákba torkolnak. Ezek: a Rio de las Canas, a Rosario, Presidio vagy Mazatlan, a Quelite, Piaxtla, Elota, S. és Fuerte. Az éghajlat oceánikus, igen enyhe, de a partokon az esős évszakban egészségtelen. Az erdőkben számos az épület- és festékfa: mahagoni-, tölgy-, brazilfa stb. A fő termék a partokon 600 m. magasságig kukorica és mindenféle tropusi gyümölcs, 1200 m. magasságig cukornád, dohány, kávé és narancs; azon túl az európai gabonafélék. Az ércgazdagság igen nagy; körülbelül 100 bányája közül a jelentékenyebbek: Guadalupe de los Teyes, San José de Gracia, Alisos, Joya, Cosala, Panuco, Copala és Rosario. A fő foglalkozás azonban még mindig a földmívelés és állattenyésztés. Az állam 9 járásra oszlik. Fővárosa Culiacan (l. o.). V. ö. Weidner, Der Staat S. (Petermann, Mitth. 1884). - 2. S., az ugyanily nevü járás székhelye S. mexikói államban, a S. folyó partján, vasút mellett, mintegy 3000 lak., szép templommal. Egykoron S. tartomány fővárosa volt.

Sinapis

L. (növ.), l. Mustár.

Sinászi

efendi, l. Török irodalom.

Sincere et constanter

(lat.) a. m. őszintén és állhatatosan; a porosz vörössas-rend jelmondata.

Sinceritas

(lat.) a. m. őszinteség.

Sindelfingen

város Neckar württembergi kerületben, a Burghalde lábánál, a Schwippe mellett, (1890) 4239 lak., szövőszékekkel, fürészmalmokkal, szép templommal.

Sinding

Ottó Lajos, norvég festő, szül. Trondhjemben 1842 dec. 16. Eleinte jogász volt, azután a festészetre adta magát és Kristianiában Eckersbergnek, Karlsruhéban Gudének és Riefstahlnak, Münchenben Pilotynak volt tanítványa. 1880. Olaszországban járt, azután Münchenben és Berlinben tartózkodott, most Kristianiában él. Művei közül különösen sikerültek azok, amelyekben az északi természetet és az északi népek mesebeli alakjait ábrázolja finom, költői, hangulatos módon. A legismertebbek: Hullámverés (1870); Civódás a parasztlakodalmon; Ruth a mezei munkások között; Temetés a lofoti szigeteken; Tarantella; Lofoti halászok kikötője; Nyári est a lofoti szigetek között; Lappok üdvözlik a nap visszatérését stb. Jelenleg Nansennek északsarki utazásáról irt művéhez készít illusztrációkat.

Sineár

Babiloniának héber neve a szentirásban.


Kezdőlap

˙