Siverič

szénbánya, l. Dernis.

Sivertsen

Kurt, l. Adelaer.

Si vis pacem, para bellum

(lat.) a. m. ha békét akarsz, készülj a háborura. Vegetiustól származtatják.

Sívó

ördög. Igy a Zrinyiászban. A vele egykoru Listius Lászlónál pedig a «pokolbéli sátán mint sívó oroszlány», ami a szentirási «leo rugiens» fordításának látszik. E szerint a S. a. m. «ordító», s igy aligha sajátszerüen jellemző mitologiai vagy legalább is nem magyar mitologiai jelzője az ördögnek, mint Ipolyi (Magy. mythol. 45.) véli.

Six-hőmérő

l. Hőmérő.

Sixtus

öt pápa neve.

1. S. (I.), szent, 120-129. kormányozta az egyházat; mint vértanu halt meg.

2. S. (II.) 257. foglalta el a pápai trónt, de már 258. Valerianus császár alatt fejezte be életét vértanui halállal.

3. S. (III., 432-440), a kereztény hit terjesztése körül Európa északi részein kiváló érdemeket szerzett. Patricius hithirdetőt ugyanis ő küldötte Irországba. Ő építette a hires S. Maria Maggiore bazilikát.

4. S. (IV., 1471-84). Családi nevén De la Rovere Ferenc. Mint Szt.-Ferenc-rendü generális és kardinális emelkedett a pápai székre. A törökök elleni hadjáratot mindjárt pápasága kezdetén nagy eréllyel szorgalmazta. Mátyás magyar királyt és a rodus-szigeti johannitákat is hathatósan támogatta. Éber és gondos volt a hit dolgában is. Csendre intette az egymás közt versengő scotistákat és thomistákat. Ezenfelül mint a tudomány, művészet és közjólét lelkes előmozdítója, a vatikáni könyvtárt számos műemlékkel és könyvvel, Rómát nagyszerü épületekkel gazdagította. Ő építette a róla elnevezett kápolnát, a tiberisi hidat, az aqua vergini vizvezetéket. Sok tekintetben fényes pápaságának azonban jelentékeny árnyoldalai: rokonai iránt tanusított túlságos szeretete és üdvtelen politikai vállalatai.

5. S. (V., 1585-90). Családi nevén Peretti Félix, szül. Grottamaréban (Fermo mellett) 1521 végén szegény sorsu szülőktől, megh. 1590 aug. 27-én. Alig érte el kilencedik évét, midőn a montaltói Szt.-Ferenc-rendü zárdába lépett, hol nagy buzgalommal szentelte magát az egyházi tudományoknak. Már 19 éves korában mint egyházi szónok elragadó ékesszólása által figyelmet ébresztett. Miután 1547. Sienában áldozópappá szentelték, részint mint hitszónok, tanár és iró, részint mint rendtartományi elüljáró és az inquizició konzultora oly jelesen működött, hogy V. Pius pápa mindjárt trónra lépte után a Szt.-Ferenc-rend általános helyettesévé és fermói püspökké nevezte, 1570. pedig kardinálissá emelte. V. Pius pápa életében az egyház ügyeire nagy befolyással birt. De V. Pius utódja XIII. Gergely mellőzte őt. Ennek uralkodása alatt visszavonulva élt, figyelmét a szent atyák tanulmányozása és építkezések között osztva meg. A S. Maria Maggiore bazilikában IV. Miklós pápának nagyszerü síremléket állított, megkezdte a szent jászol kápolnájának építését és a templom közelében szép palotát építtetett magának a később hiressé vált Fontana által. XIII. Gergely halála után, 1585 ápr. 24-én, 65 éves korában a pápai tiara az ő fejére szállott. S. pápasága mindössze öt évig tartott, de e rövid idő alatt a lángeszü férfi mind világi, mind egyházi téren bámulatos tevékenységet fejtett ki. Előmozdította a földmívelést, visszaállította a sok tekintetben alászállott gyapju- és selyemszövést, emelte a kereskedelmet, nagy összegeket adott ki közutak építésére, s Róma városát nagyszerü épületekkel és műemlékekkel gazdagította. Az ő nevét hirdetik egyebeken kivül a Szt.-Péter-templom világhirü kupolája, a Péter-piacon felállított Caligula-féle obeliszk, a Rómát egészséges ivóvizzel ellátó nagyszerü vizvezeték (aqua felice), az alapjából felépített lateráni palota, a koldusok részére emelt tágas ispotály, a pompás vatikáni könyvtárépület és nyomda, melynek első termékei a Septuaginta javított és a Vulgata hivatalos, de kevésbbé sikerült kiadása voltak. Ezenkivül a közlekedés könnyítésére és a város szépítésére új utcákat töretett, tereket és kutakat készíttetett. Egyházi intézkedései közül legkiválóbbak, hogy újra szervezte a római kuriát. A bibornokok számát hetvenben állapította meg és testületüket szorosabban szabályozta; több új kongregációt alapított, a már meglevőket tökéletesítette. Az uralkodók közül leginkább Báthory István lengyel király birta rokonszenvét és tiszteletét. Ennek nagy terveit, melyek a török hatalom megalázását célozták, lelkesen felkarolta, és kora halálát részvétteljesen siratta. Életrajzát megirta Tempesti, Storia della vita e geste di Sisto V. (Róma 1754, 2 köt.); Sorcutz, Sixtus u. seine Zeit (Mainz 1852); Dumconil (Páris 1880) és Hübner (Lipcse 1871).

Sixtus

Várad első, oklevelesen ismert püspöke 1103-1112 közt; lehet azonban, hogy ő volt a püspök már Szt. László halálakor is. Várad mint búcsujáró hely az ő idejében kezdett virágozni. V. ö. Bunyitay, Váradi püspökség (I., 50-51). - A S. nevet magyarosan Sükösdnek mondták.

Sixtus-féle kápolna

a római pápa kápolnája a Vatikánban (l. o.). A kápolna főként Michelangelo képeiről hires.

Sixtus-féle Madonna

l. Ráfael (XIV. köt. 352. old.).

Sizdra

(Zsizdra, Žizdra), az ugyanily nevü járás székhelye Kaluga orosz kormányzóságban, az Okába torkolló S. mellett, (1893) 12,099 oláh lak., bőrcserzéssel, olajprésekkel, jelentékeny fakereskedéssel; közelében érc- és széntelepekkel meg agyagbányával.


Kezdőlap

˙