Skanör

svéd város, l. Falsterbo.

Skapolit

(ásv.), szilikát és pedig mész-aluminium- és klórtartalmu nátrium-aluminium-szilikátnak izomorf keveréke (Ca4Al6Si6O25+Na4Al3Si9O24Cl), esetleg pedig csak maga a klórtartalmu nátrium-aluminium, illetőleg a mész-aluminium-szilikát. A földpátok plagioklasz-sorozatában a lbradorit összetételének felel meg legjobban; összetételének pontos megállapítása különösen azért nagyon bajos, mert az ásvány a természetben majdnem mindig többé-kevésbbé elváltozva található. Szemcsés mészkőben, mint kontakt képződmény, szokott leggyakrabban teremni. Négyzetes rendszerbeli oszlopos kristályai mindig halaványak, zavarosak, piszkos szürke v. vöröses szinüek. A viztiszta, átlátszó kristályok nem S., hanem mejonit, mizzonit v. marialit, mely három ásványt vagy külön-külön fajoknak szoktak tekinteni, vagy pedig a S. név alá is szokás összefoglalni, ugy hogy tulajdonképen a S. gyüjtőnév, mely alatt a mejonit, a mizzonit, a marialit és a tulajdonképeni S. ásványokat kell érteni. A marialit tulajdonképen csakis a klórtartalmu nátrium-aluminium-szilikát (Na4Al3Si9O24Cl). A mizzonit nem egyéb, mint a marialit anyagához hozzákevert mész-aluminium-szilikát. A mejonit a mész-aluminium-szilikát magában; szintelen v. fehér kisebb-nagyobb fennőtt kristályokban találni a Monte-Sommából kihányt mész- és szilikáttuskókban. Más helyekről, nevezetesen Parga, Bolton stb. vidékéről zavaros, de szinre nézve zöldes vagy kékes szinü kristályok ismeretesek, melyek megkülönböztetésül a S.-tól Werneritnek neveztetnek. A Szibériából ismeretes kék szinü, vaskos szerkezetü S.-nak, illetőleg mejonitnak, glaukolit a neve. Passau vidékén Hafnerzell, Obernzell és Pfaffenreuth mellett terem vaskos S., az u. n. passauit. Szienitben és szemcsés mészben képez kisebb-nagyobb fészkeket, telepeket. Elmállva porcellánföldet ad, amiért porcellánpátnak is mondják.

Skarabeusz

l. Scarabaeus-kövek és Ganajtúró bogarak.

Skaraborgs län

vagy Mariestads län, Svédország egyik tartománya vagyis kerülete Elfsborg, Vermland. Örebro és Jönköping köz, 8482 km2 területtel (399 km2 viz), 243,227 lak. É-i és Ény-i része halmos; nagyobb részét a Falan nevü, 200 m. átlagos magasságu, termékeny fensík foglalja el; ezen emelkednek legmagasabb, de izolált hegycsúcsai (Kinnekulle 303 m.). A Vetter-tó mellékének Guld-Kroken a neve. Fő folyói a Nossan, Lidan és Tidan, amelyek a Vener-tóba folynak. Tavai a Vetteren és Veneren kivül a Skager, Unden, Viken, Örlen és a Hornborga sjö. Felületének 38 %-a szántóföld, 7 %-a rét és 37 %-a erdő. A földmívelés és a vele kapcsolatos szeszégetés virágzik; a kereskedelem és ipar azonban jelentéktelen; vasolvasztói, fürészmalmai nagyobb számmal, üveg- és papirosgyárai azonban csekély számmal vannak. 20 járásra van fölosztva. Székhelye Mariestad.

Skarbek

Frigyes gróf, lengyel költő és iró, szül. Thornban 1792 febr. 15., megh. Varsóban 1866 okt. 25-én. 1805-10. látogatta a varsói liceumot, aztán Párisban tanulmányozta az államtudományokat és visszatérése után (1812) birtokainak rendezésével foglalkozott, mig 1818. a varsói egyetemen a közgazdaságtan tanára lett. 1828. a kormány megbizásából javította a fogház-ügyet. Miklós cár államtanácsossá, a lengyel kormányzóság tagjává nevezte ki. 1858. nyugalomba lépett. Regényei: Pan Starosta (Varsó 1826); Dodosinski (u. o. 1838); Damian Ruszczyc (u. o. 1834); Pamietniki Seglasa (u. o. 1845). Történelmi munkái: Varsó nagyhercegség története (lengyelül, Posen 1860, 2 köt.); Dzieje Polski (u. o. 1860, 2 köt.). Azonkivül közgazdasági és pénzügytani munkákat irt. Franciául jelent meg tőle: Théorie des richesses sociales (Páris 1829); Essai de morale civique (Brüsszel 1861).

Skarbina

Ferenc, német festő, szül. Berlinben 1849 febr. 24. A berlini művészeti akadémián tanult és különösen Menzel Adolf hatása alatt készítette első festményeit és rajzait. ugy mint Menzel, ő is Nagy Frigyes életéből vett jelenteket szeretett ábrázolni, de a mellett sok genreképének tárgyát a modern életből vette. Ilyenek: hadászati tanulmányok; A szálloda előtt; Első látogatás; Turisták látogatása az erdésznél; Kártyázó nyárspolgárok stb. 1878. nagy feltünést keltett egy tetszhalottnak a boncteremben való feléledését ábrázoló borzalmas, kitünően megfestett képével. Hollandiába és Belgiumba tett utazása után 1885. hosszabb időre Párisba költözött, megismerkedett az ottani modern festők törekvéseivel, beutazta Észak-Franciaország és Belgium partvidékét. Számos olaj- és aquarellképében egyenlő ügyességgel, kitünő technikával ábrázolja az előkelő fürdőhelyek és halászok, a párisi nagy társaság és munkások életét. S. jellemző képviselője a modern német festészetnek. Műveiben megtaláljuk korunk festészetének törekvéseit, Menzel realizmusától a francia pein-airig és a legfinomabb fényhatások föltüntetéseig. 1878 óta a berlini művészeti akadémia tanára.

Skarda

Jakab, cseh jogi iró, szül 1826., megh. Prágában 1894. Prágában tanult, számos jogtudományi munkát irt, legfontosabb A házassági jog címü műve. Ő alkotta meg a cseh jogászok országos egyletét és mint országgyülési képviselő is kitünt szónoklataival. A prágai cseh nemzeti szinház létesítésében is jelentékeny érdemei vannak.

Škare

politikai község Lika-Krbava vármegye otočaci járásában, (1891) 2693 horvát-szerb. lak.

Skarga

Piotr, lengyel hitszónok, szül. Grodziecben 1536., megh. Krakóban 1612 szept. 27-én. A krakói egyetemen tanult, 1563. lelkész lett, s a lembergi érseki templomnál hamarosan kitünt mint hitszónok. 1568. Rómába ment s itt belépett a jezsuita-rendbe. 1571. visszatért s a Báthorytól (1578) akadémiává tett vilnai kollégium, valamint a királytól újraalapított polocki és rigai kollégiumok rektora lett s itt már a görög egyház unióján fáradozott. Életműködésének legfontosabb fejezete 1588-ban kezdődött, amióta mint III. Zsigmond udvari papja a protestántizmus ellen harcolt. Prédikációi részint egyenkint, részint összegyüjtve 1595 óta gyakran jelentek meg. Irataiban kizárólag a lengyel nyelvet használta, ami azoknak igen nagy hatást biztosított. Prédikációinak utolsó teljes kiadását Bobrovicz eszközölte Lipcsében 1840. és azután, németül Swientels A. adta ki Sonn-, Festtags- und Gelegenheitspredigten nach S. címen (Boroszló 1871). V. ö. Rychcicki, Piotr S. és kora (2. kiad. Krakó 1868).

Škarićevo

község Varasd vármegye krapinai járásában, (1891) 1454 horvát lakossal.


Kezdőlap

˙