Somogy-Tarnóca

kisközség Somogy vármegye nagyatádi j.-ban, (1891) 1163 magyar lakossal, vasúttal és táviróhivatallal.

Somogyvár

kisközség Somogy vármegye lengyeltóti járásában, (1891) 1950 magyar lak., van posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Régi vára majdnem egészen eltünt. Régi apátságát a Benedek-rendüek számára s a Szentháromság, szt. Péter és Pál és szt. Egyed hitvalló tiszteletére 1091. Szt. László alapította és azt örök időkre szt. Egyed languedoci kolostora (a St.-Gilles-kolostor) alá rendelte. E kolostorba másfél századon át csak francia szerzeteseket vettek föl. Az apátság valószinüleg a XVI. sz.-ban pusztult el; utolsó ismert apátja Peregi Albert pécsi kanonok 1542-ből. 1615. a zselici Benedek-rendü Szt.-Jakab-apátság apátja Pápay János viselte az apátság címét. Rendesen egynek veszik a sümegi apátsággal.

Somorja

1. (Csallóköz-S., Schütt-Sommerein), rendezett tanácsu város Pozsony vármegyében, a Csallóközben, (1891) 356 házzal és 2643 lak. (közte 2413 magyar, 137 német, 74 tót); a felsőcsallóközi j. szolgabirói hivatalának széke, járásbirósággal, közjegyzőséggel és adóhivatallal, polgári fiu- s lányiskolával, iparostanonc-iskolával, többféle egyesülettel, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. Puszta-S., l. o.

[ÁBRA] Somorja pecsétje.

Somos

(Drinov), kisközség Sáros vármegye alsó-tárcai járásában, (1891) 1405 tót lak.

Somosi

1. István, történetiró, szül. Bodog-Olasziban (Zemplén) 1816., megh. Sárospatakon 1861. Az elemi iskolákat Tolcsván, majd Tályán végezte. A gimnáziumot s az akadémia jogi és hittudományi tanfolyamait 1826-40. Sárospatakon. Azután néhány évig u. o. az algimnáziumban tanított. 1845. Berlinbe ment, hol főleg történeti tanulmányokkal foglalkoztt. Visszajötte után 1847-ben a sárospataki gimnázium történettanára lett s mint ilyen működött egész haláláig. Önállóan megjelent művei: Az ókor története (Sárospatak 1853); A középkor története (u. o. 1857); Az újkor története (u. o. 1858); Világtörténet (u. o. 1860, Beck és Pütz után). A népiskolák számára is irta Magyarország történetét (u. o. Népisk. Kosár, 5. füzet), melyben a verses részek Erdélyi Jánostól valók. Részt vett a Soltész J. és Zsarnay által szerkesztett Görög-magyar szótár s az ugyancsak Soltész J. és Finkei által szerkesztett Görög nyelvtan készítésében is.

2. S. János, ref. teologus, szül. Bodzásújlakon (Zemplén) 1783 máj. 24., megh. Sárospatakon 1855 aug. 21. Iskoláit 1791-1803. s 1804-1806. Sárospatakon végezte, a közbeeső egy évet Lőcsén töltve. Ettől fogva két évet különféle állásokban, 1808-tól öt évet mint gimnáziumi rendes tanár töltött a főiskola szolgálatában. 1813. külföldre indult s 1814 ápr. 14-én a göttingai egyetemre iratkozott be. Hazájába visszatérve, 1815-től ujra Sárospatakon tanárkodott, előbb a gimnáziumban, 1818-tól pedig a teologiai akadémiában. A magyar tud. akadémia 1834. tagjául, az alsózempléni egyházmegye 1845. esperessé választotta. 1848. részt vett a pesti egyetemes protestáns tanácskozmányban. Esperesi hivataláról 1854. lemondott, de az akkor ezzel rendesen együttjáró főiskolai algondnokságát haláláig megtartá. Szorgalmas irói munkásságának termékei a következő művek: A dogmatica theologia első vonásai (Sárospatak 1827, 2. kiad. 1835); A zsidó nyelv kezdeti (2 rész, Buda 1832-33); Keresztyén hittudomány (2. kiad. Sárospatak 1836-38); A hittan első vonásai (u. o. 1843); A hittan vázlata (2 füzet, u. o. 1854). Sajtó alá rendezte az 1835. Sárospatakon kinyomott bibliát. V. ö. Erdélyi János, S. életrajza, jellemzése (Sárospataki Füzetek 1864).

Somosierra

falu Madrid (ettől 75 km.-nyire) spanyol tartományban, a Sierra de Guadarrama D-i lejtőjén, a Cebollera (2127 m.) lábánál, 240 lakossal. Közelében van az 1430 m. magas S.-i hágó, amelyet napoleon parancsára 1808-ban 12,000 spanyol ellen Krasinski lengyel dsidásai rohammal foglaltak el és igy a franciáknak az utat Madridba megnyitották.

Somosi Petkó

János, ref. lelkész, születési adatai ismeretlenek, megh. 1684. Mádon. Honi tanulmányai befejeztével külföldre ment s 1651 jul. 9. a franekeri, 1652. a lejdai egyetemre iratkozott be, de már 1653 márc. az utrechti egyetem hallgatója volt. Angliában is járt, ahonnan Hollandiába, innen pedig hazájába tért vissza. Előbb szikszói, 1658. tarcali, azután megyaszói lelkész volt s mint ilyent 1681. a zempléni egyházmegye esperessé választotta. 1683-tól Mádon lelkészkedett. Munkái: De minisztrorum ecclesiasticorum vocatione et functionibus (Lejda 1652); De beatitudinis subjecto et actu formali (Utrecht 1653); Igaz és tökéletes boldogságra vezérlő út (ford., Sárospatak 1656); Mennyország dicsősége, pokol rettenetessége (két prédikáció angolból ford., Kassa 1683). Heber üdvözlő verset irt Komáromi Csipkés Györgynek De s. s. trinitate szóló értekezése mellé (1651).

Somoskesz

nagyközség Arad vármegye borosjenő j.-ban, (1891) 1976 oláh lak., gőzmalommal.

Somoskő

Somos-Újfalu határában, Nógrád vármegye füleki j.-ban emelkedő meredek hegy, mely oszlopalakulag feltornyolsuló bazaltszikláiról nevezetes. A hegy ormán S. vár romjai vannak. A várat 1340 táján Kachich Péter, 1342 óta a Zechen-nemzetség, a XVI. sz. közepéig pedig a Losonczi-család birta. 1576. Alig bég füleki parancsnok ostromolta, aki csakhamar elfoglalta, mivel a vár kapitánya és őrsége megszökött. De már 1593 elhagyták a törökök. Az 1618-iki és 1647-iki törvények értelmében 1659. megerősítették. A XVIII. sz. elején a vár a Forgách-családé lett, majd a Péterfy báróké, ezeknek kihalta után (1808) pedig Stahremberg gróf birtokába került.

Somos-Újfalu

kisközség Nógrád vármegye füleki j.-ban, (1891) 1353 magyar lakossal, vasúti állomással, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Határában nagy trachitkőbánya van, melyből évenként mintegy 300,000 db kocka- és járdakő szállíttatik Budapestre és az alföldi városokba, 50,000 m3 törmelék pedig vasutakra és országutakra használtatik fel. Felette emelkedik Somoskő (l. o.) vára.


Kezdőlap

˙