Sotades

az ókori ledér csepürágó-költészetnek fő képviselője. Maroneiából származott (Trákia) és Ptolemaios Philadelphos korában élt Alexandriában, akit érzékeny gúnyversekkel tett nevetségessé, amiért hugát, Arsinoét feleségül vette. A haragra lobbant fejedelem büntetésül ólomból készült szekrénykébe záratta és a tengerbe sülyesztette. S. kizárólag mocskos (obsdoen) tárgyu költeményeket irt és kivált alaki tekintetben, a Jonicus a maiore (l. Jón versmérték) használatával, tovább fejlesztette az aitoloszi Alexandros és miletoszi Pyres által már divatba hozott ledér dalokat; olyannyira, hogy az egész effajta irodalmat róla nevezték el sotodicusnak, amit a modern könyvtártan is elfogadott. S. verseinek töredékei megvannak Herrmannál (Elementa doctrinae metricae, 445. s köv. old.), jellemzése Christ görög irodalomtörténetében (Müller I. Handbuch, VII. köt. 352. §).

Sótartó

asztali eszköz, melyet már a középkorban, különösen a renaissance idejében művészi formában készítettek. E nemben hires Benvenuto Cellini S.-ja (l. Ötvösség mellékletén). A S. kiegészítő része a kis sókanál. Mindennapi használatra rendesen üvegből v. porcellánból készül, melynél a célszerüség elve uralkodik a művészi forma fölött.

Soter

szent, római pápa, Eusebius szerint 168. lett pápa és 8 vagy 9 esztendeig uralkodott. Korintiai Dénes kiváló jótékonyságát dicséri. Levelet irt a korintusiakhoz, mely azonban nem maradt fönn. A római Martyrologium szerint ápr. 22-én halt meg. Vajjon mint vértanu-e, kétséges. V. ö. Wetzer-Welte, Kirchenlexikon (10. köt.).

Sothis-periodus

a Sirius heliakus felkelésével összefüggő és az egyiptomi évnek a Nap járásával való egyeztetésére szolgáló időszak (l. o., IX. köt. 554. old.).

Sotin

politikai község Szerém vármegye vukovári j.-ban, (1891) 1390 horvát-szerb, magyar és német lakossal.

Sotteville-les-Rouen

(ejtsd: szottvill le ruan), város Seine-Inférieure francia départmenetban, 2 km.-nyire Rouentól, amelynek tulajdonképen külvárosa, vasút mellett, (1891) 16,384 lak., jelentékeny iparral, amelynek fő ágai a rézöntés, pamutfonás, kalikószövés, kötélverés, kémaiai ipar, olajpréselés és gépgyártás; közelében van a Quatre-Mares nevü őrültekháza nők számára.

Sottie

(franc., ejtsd: szoti, sotie, sot a. m. bohó, ostoba szóból), bohózat; igy nevezték a XV. sz. közepe óta Észak-Franciaországban azokat az allegorikus darabokat, amelyek a rögtönzött bohó párbeszédekből keletkeztek és amelyeket rendesen hivatásos szinészek adtak elő a papoktól vagy polgároktól játszott moralitét és farceot megelőzőleg. A XVI. sz.-ban számos tipikus alak, igy p. a Gringore (l. Enfants sans souci) honosodott meg a S.-kban. Később e műfajt az Enfants sans souci (l. o.) és a Basocheok (l. o.) társasága fejlesztette tovább. V. ö. Picot, La sottie en France (a Romania-ban 1878).

Sottise

(franc., ejtsd: szotíz) a. m. ostobaság, léha fecsegés.

Sotto voce

(ol., ejtsd: szotto vocse), zenei kifejezés, a. m. tompított hanggal.

Sou

(franc., ejtsd: szú, azelőtt sol), francia rézpénz, azelőtt francia pénzegység, 20 sous = 1 livre, most a frank huszadrésze = 5 centimes.


Kezdőlap

˙