Spelunca

(lat.) a. m. barlang, lebuj.

Spencefém

az az ötvény, mely kén, vaskéneg, sinkkéneg és ólomkéneg összeömlesztésekor keletkezik, könnyen olvad (111-170°C.), hígfolyó s ha kihült, kissé kiterjed. Fajsúlya 2,97-3,5, szine szürke, igen szivós, kissé rugalmas, csekély melegvezetősége van és ellentáll a levegő, viz, alkaliák és savak hatásának; azonban könnyen kap patinát. A mondott tulajdonságai miatt műtárgyak leöntésére, klisék és galvanoplasztikai minták készítésére, gáz- és vizvezeték tömítésére, csapágyak öntésére használják.

Spencer

(ejtsd: szpenszer), két county az amerikai Egyesült-Államokban és pedig Indianában (1014 km2 ter., 27,500 lak., Rockport székhellyel) és Kentuckyben (648 km2 ter., 8400 lak., Taylors-ville székhellyel).

Spencer

angol család, mely S. Jánosban emelkedett Althorp viscount és S. grófi rangra (megh. 1793.). Fia György János (1758-1834) mint bibliofil szerzett hirnevet. (V. ö. Bibliotheca Spenceriana, 4 köt., 1813.) Ennek fia György János, a harmadik S. gróf, ismeretesebb Althorp lord néven, a diplomáciai pályán működött (szül. 1782 máj. 30., megh. 1845 okt. 1.). Cambridgeben végezte tanulmányait, 1803. az alsóházba lépett, Fox és Granville alatt a kincstár lordja volt, 1830 óta pedig Grey alatt a kincstár kancellárja (chancellor of the Exhequer). 1833. az ír egyház reformját sürgette, amivel a kabinet keblében szakadást idézett elő. Atyja halála után a felsőházba lépett át és állásáról lemondott. (V. ö. Le Marchand, Memoir of J. Ch. Viscount Althorp, third earl of S., London 1876.) Címe és birtokai öccsére Frigyesre szállottak, a negyedik S. grófra, szül. 1798 ápr. 14-én, megh. 1857 dec. 27. Előbb a tengerészetben szolgált, Russel alatt 1846-48. főkamarás volt és 1852-ben ellentengernagyá tették. Egyetlen fia János Poyntz követte őt a grófi méltóságban, szül. 1835 okt. 27. Az alsóházban, atyja halála óta pedig a felsőházban szerepelt a whigek padjain. Udvari hivatalt is viselt, 1868. pedig Gladstone alatt irország lord-lieutenantja volt (1874-ig). A második Gladstone-kabinetben (1880-tól 1885-ig) ugyanezt a hivatalt birta, 1886-ban a harmadik Gladstone-minisztériumban pedig az államtanács elnöke lett, a negyedik kabinetben a tengerészeti minisztérium első lordja. György, Frigyes admirál öccse (szül. 1799., megh. Carstairsban 1864 okt. 1-én), áttért a kat. hitre, barát lett és Pater Ignatius név alatt Angliában és Irországban működött. A S.-család egyik sarja, Vilmos Róbert (szül. 1770., megh. Rómában 1834 okt. 23.), mint iró és műfordító szerzett hirnevet. Lefordította Bürgernek Lenore-jét, verseket (Poems) és vígjátékokat irt (The year of sorrow; Urania or the illumine). Összegyüjtött verseit 1835. adták ki.

Spencer

Herbert, angol bölcselő, szül. Derbyben 1820 ápr. 27. Apja, ki matematikus volt, és nagybátyja Tamás, liberális pap, nevelték. Előbb mérnöki, később hirlapirói pályára lépett; 1848-1859. munkatársa előkelő angol folyóiratoknak, az Economistnak, a Westminster Review-nak, az Edinburgh Review-nak. Ezek után főleg Darwin nézeteiből indulva számos nagy rendszeres műben filozofiai világnézetét dolgozta ki, melynek fő tételei a következők: szoros különbséget kell tenni a megismerhető és megismerhetetlen közt. A dolgok ősokát nem ismerjük, róla nem tudhatunk semmit. Hasonlókép megmagyarázhatatlanok tér, idő, anyag, mozgás, erő, érzet, ész. Csak a végest ismerhetjük meg, csak az erre vonatkozó legegyetemesebb ismeretek rendszeres egysége a filozofia. A legfőbb igazság, melyet elérhetünk, az erő fenmaradása, ebből származtathatjuk le az erők viszonyainak állandóságát, hogy ugyanazok az erők ugyanazon körülmények közt ugyanazt az eredményt szülik. A természet folyamata pedig kettős: evolució, kifejlés, azaz kiterjedése a mozgásnak és ezzel az anyagnak egésszé való egyesülése, és disszolució, feloszlás, a mozgás megszüntetése, az egésznek végeire oszlása. Minthogy a mostani világállapotban az evolució uralkodik, S. rendszerét evolucionizmusnak nevezi és e gondolatát vezérfonalul használja az összes jelenségek sajátosságainak magyarázatára, a Föld képzésének, az élő szervezet alakulásának, a társadalomnak, nyelveknek, tudományoknak, művészeteknek magyarázatára. Az erkölcstant is erre az evolucionisztikus elvre alapítja, az egoizmust az altruizmussal kapcsolván egybe. Comte (l. o.) nézetét a fejlődés fokairól és a tudományok rendszeréről nem fogadja el. Érdemes megemlíteni, hogy S. a neki felajánlott Pour le mérite porosz érdemrendet visszautasította. Főbb művei: Social statics (1851, 2. kiad. 1874): Principles of psychology (1855, 2. kiad. 1872); Essays (2 köt., 1858-63); Education (1861, magyarra fordították Losonczy L. és Öreg János, Nagy-Kőrös 1875); A system of philosophy. I. First principles (1862); II., III. Principles of biology (1863-67); IV., V. The principles of psychology; VI-VIII. Principles of sociology; IX. X. Principlex of morality (1897); Data of ethics (1879); The classification of the sciences (1864); The study of sociology (14. kiadás 1889); Ceremonial institutions, 1879., magyarul is megjelent Szertartásos intézmények c. alatt először a Budapesti Szemlében, azután külön); Political institutions (1882); Ecclesiastical institutions (1885); Descriptive sociology (6 köt., 1873, munkatársai itt: Callier, Scheppig, duncan); The right of childrens (1879) stb. V. ö. Ground művét S.-ről (1884); Guthrie, On S.'s unification of knowledge (1882). Magyarul Lechner László ismertette S. rendszerét a Magyar Philologiai Szemlében.

Spencer-Churchill

l. Marlborough.

Spencer-öböl

az Indiai-oceán öble ausztrália D-i részében, a Yorke és Eyre félszigetek közt; bejárata a Spencer- és Katasztrófa-fok közt 90 km. széles; hossza 360 km. Benne kevés a sziget (Sir-Joseph-csoport és Wauraltee). Partjain néhány jó kikötő is van, aminők: a Lincoln, Hardwicke, Victoria és Port Germain.

Spencer-puska

az Egyesült-Államok háboruiban ugy a gyalogság, mint a lovasságnál használatban volt lőfegyver. A tölténytár egész hosszában a tusán áthalad és egy tekercsrúgó a töltényeket előre szorítja. A billentyü mozgásával a fegyver nyilik, a závárzat hátul a lobbantyuból (zár) lefelé mozog, a hüvelylökő megfogja hátul a töltény peremjét és a töltényhüvely kiesik a fegyverből A bezárásnál az új töltény benyomul a csőbe, melyhez a závárzat laposan odasimul. A gyúszeg a závárzattól oldalt fekszik; vörösréz-tölténye van peremgyujtással. Ha a tár töltését nem tekintjük, 4 töltőfogás szükséges, u. m. nyitás, bezárás, felhúzás és elsütés. Huzamosan tartó gyors tüzelésre nem alkalmas.

Spener

Filep Jakab, német reformátor és a pietizmus (l. Pietisták) megalapítója, szül. Rappoltsweilerben 1635 jun. 25-én, megh. Berlinben 1705 febr. 5. 1651. strassburgi, 1659-től 1662-ig a baseli, tübingai, feiburgi, genfi és lyoni egyetemeken tanult s a következő évben strassburgi lelkész lett, hol egyházi beszédeinek kenetes volta hatalmas befolyást gyakorolt hallgatóira; 31 éves korában Frankfurtba vitetett át első lelkésznek és itt is, mint mindenütt, ugy prédikálásában, mint életében előtünő biblaiai egyszerü hitével vonzotta hallgatóit. 1670. saját házában kezdett gyüléseket tartani az evangeliumi erkölcsiség ápolására. Ugyanezen időben a katekizálás módszerének és a gyermekeknek adandó vallásos oktatásnak javításán fáradozott. Arndt Postilláinak új kiadásához irt előszavában a felsőbb osztályhoz tartozó egyének erkölcsiségét birálgatván, keserü megtámadtatásokban részesült, ugy hogy kész örömmel fogadta el a drezdai udvari lelkészségre és főkonzisztoriumi tagságra való meghivást. ezen minőségében lényeges hatást gyakorolt a lipcsei egyetemen a teologiai oktatás javítására és egész Szászországban a vallásoktatás rendszerének tökéletesítésére. 1691. Berlinbe ment a Szt.-Miklós-templom prépostjának és konzisztoriumi felügyelőnek, amely hivatalait élete végéig megtartotta. A brandenburgi választó-fejedelem erősen pártfogolván S. teologiai elveit és a hallei új egyetemen az ő irányának követőire bizván a teologiai oktatást, ez nagy vihart támasztott a vittenbergai és lipcsei egyetemeken, melyek tanárai már előbb is nem kevesebb mint 264 tételt eretnekített S. irataiban. Számos művei közül fontosabbak: pia Desideria (Frankfurt 1675); Das geistliche Priesterthum (u. o. 1677); Christliche Leichenpredigten (13 kötet, u. o. 1677); Des Thätigen Christenthums Nothwendigkeit (u. o. 1679); Kalgen über das verdorbene Christenthum (u. o. 1684); Evangelische Glaubenslehre (u. o. 1688); Theologische Bedenken (5 köt., Halle 1700-21). V. ö. Stossbach, Ph. J. S. und seine Zeit (Berlin 1828); Philo, S. als Katechet (Stuttgart 1841); Wildenbahn, Ph. S. (Lipcse 1842-47).

Spennymoor

(ejtsd: szpennimur), város Durham angol grófságban, 6 km.-nyire Bishop Aucklandtől, vasút mellett, (1891) 6041 lak., szénbányászattal és vasolvasztással.


Kezdőlap

˙