Strophantus

a magyar gyógyszerkönyv 2. kiad. pótfüzetében felvett hivatalos gyógyszer, melynek anyanövénye a S. hispidus és S. Kombé (Apocyneae), Afrika nyugati részein Szenegambiától Zambeziig honos kúszó cserje, 30 cm. hosszu, kukoricacső nagyságu leveles toktermésében mintegy 200 mag ül, melyek 1-2 cm. hosszuak, 1 cm. szélesek, hosszukás orsóalakuak, lapítottak, kellemetlen szaguak s erősen keserü ízüek. A benszülöttek nyílmérget (kambi, inee v. onage) készítenek belőle, ami gyógyszerkönyvünk pedig a tinkturáját rendli tartatni, maelyből egyszerre legföljebb 0,05 g., egy napra 0,15 g. rendelhető. Ható anyaga egy a digitalishoz hasonlóan ható szívméreg, a strophantin (glikozida), mely fehér, jegeces port alkot, igen keserü, vizben s alkoholban jól oldható, éterben, kloroformban nem Szívbetegeknél használják.

Strophulus

l. Tejszemölcs.

Strosinci

politikai község Szerém vármegye sidi járásban, (1891) 1364 horvát-szerb lak.

Strossmayer

József György, diakovári püspök, szül. Eszéken 1815 febr. 4. szegénysorsu német szülőktől, kiknek ősei a XVIII. sz. elején vándoroltak be Linzből. Iskoláit az eszéki gimnáziumban végezte, majd a diakovári szemináriumba került, később pedig a pesti egyetemre, hol a teologiai vizsgálatokat rendkivüli kitüntetések között tette le. 1838. káplán lett Péterváradon. Három év mulva a bécsi Augustineumban hallgatta a felsőbb teologiát és a professzorok bámulata között nyerte el a doktori kalapot. Pár évig a zágrábi liceumban tanított, 1847. pedig az Augustineum igazgatójává s egyszermind udvari szónokká nevezték ki. Bécsben kezdett először foglalkozni a horvát eszmékkel, itt irta meg első művét a délszlávok fölébresztésére. 1849. diakovári püspökké nevezték ki. Püspökségének első tiz éve a Bach-kormány alatt folyt le, mely mindent elkövetett, hogy a különböző fajokat megnémetesítse. S. megértette, hogy e törekvéseket csak ugy lehet meghiusítani, ha fölkelti és megerősíti a nemzeti érzületet a kultúra, az irodalom és a történet által. Jelszava volt: Szve za vjeru i domo (mindent a hitért és hazáért). Működését azon kezdte, hogy nagy összegeket fordított szegény ifjak felsőbb kiképzésére; csaknem az összes horvát gimnáziumokat segíti, sőt a zágrábi egyetemet is. Diakováron gimnáziumot alapított, majd elemi és felsőbb leányiskolát, szemináriumot a bosnyák papnövendékek számára, majd tanítóképző intézetet, mely utóbbi egymaga 200,000 frankjába került. Mindezen intézeteket saját költségén tartja fönn. Mindent elkövet a délszláv irodalmak emelésére, gyámolítja a szerb hivatalos nyelv megalkotóit Vukot, Karadsicsot s Danicićot, továbbá a két Miladinov testvért, kik a püspök házában dolgoztak a bolgár népdalok kiadásán. A diakovári szemináriumban az ó-szláv nyelvek tanítására katedrát állított fel. Folyton gyüjti a könyveket, melyeket a diakovári iskoláknak fog hagyni. Nagyszerü képtárt gyüjtött a horvát nemzeti muzeum céljaira, közel 300 képe van, köztük a legnagyobb mesterektől akárhány. A Bach-minisztérium bukása után 1860. a birodalmi gyülésben vett részt s ott nagy energiával sürgette Horvátország teljes autonomiáját. A Magyarországgal való kiegyezéskor S.-t, ki nem akart egy hajszálnyit sem engedni, eltávolították egy időre. Száműzetését Párisban töltötte, főleg nagy francia irókat tnaulmányozva. Diakovárra visszatérve, egy ideig teljesen visszavonult a politikától. 1860. a horvát tud. akadémia céljaira 200,000 frankot ajánlott fel; két év mulva az intézet megalakult s ő nyitotta meg. 1867-ben 150,000 frankot ajánlott fel a zágrábi tartománygyülésen a felállítandó egyetemre s 1874 okt. 29. az egyetem S. nagy ünnepeltetése mellett megnyilt. 1869-1870. részt vett a vatikáni zsinaton, a csalhatatlansági dogmát ellenezte s kiváló latin ékesszólással fejtegette, hogy helytelen a pápai méltóságból monopoliumot cisnálni az olasz születésü emberek számára. 1870. elkeseredett oppoziciót fejtett ki a magyarok ellen. Diakovári székhelyére visszavonulva, élénk figyelemmel kiséri az eseményeket. 1888 febr. 16. lefolyt 50 éves jubileuma nagy szláv tüntetésekre adott alkalmat. A magyarellenes ellenzéknek ma is oszlopa és a politikai és társadalmi téren egyaránt hatalmas agitátorként szerepel. Az 1888. Kijevben tartott jubiláris ünnepélyre küldött távirata miatt a király a belovári tisztelgések alkalmával élesen megrótta. Még 1858. valóságos belső titkos tanácsos lett. Pápai trónálló, római gróf, a nándorfehérvári és zendrői egyházmegye helynöke stb., a zágrábi tud. akadémia védnöke. V. ö. Budapesti Hirlap 1888 febr. 17. sz.; Laveley, La péninsule des Balkans (Páris 1886).

Stroud

(ejtsd: sztraud), gyárváros Gloucester (ettől 13 km.-nyire) angol grófságban, a Felső-Temzét a Severnnel összekötő csatorna és vasút mellett, (1891) 9818 lak., posztókészítéssel és festéssel.

Strousberg

Bethel Henrik (eredetileg Baruch Hirsch Strausberg), vasúti vállalkozó, szül. Neidenburgban (Kelet-Poroszország) 1823 nov. 20., megh. Berlinben 1884 máj. 31. Londonban keresztelkedett ki, ahol is mint kereskedelmi lapok munkatársa s mint biztosító-ügynök működött. 1855. Berlinbe ment, ahol mint nagyban dolgozó vasúti vállalkozó lépett fel. Hogy a termelőktől, gyárosoktól függetlenítse magát, vásárolt lokomotivgyárakat, bányákat stb. Utolsó nagy vállalata, a román vasutak építése (1868-71) érzékeny veszteséggel járt. Ettől fogva kétes vállalatokba bocástkozott. 1875 okt. 25. Péterváron letartóztatták, Moszkvába transzportálták s számkivetésre itélték. Erre Berlinben vagyonára megnyitották a csődöt. Ezt a csapást többé nem heverte ki. V. ö. Hoppe, Dr. S. und Konsorten, die rumän. Regierung und die Besitzer rumän. Eisenbahnobligationen (Berlin 1871); Dr. S. und sein Wirken, von ihm selbst geschildert (u. o. 1876).

Strozzi

nemes firenzei család, amely először a XIII. sz. vége felé tünik föl. A S.-ak a XIV. sz.-ban Firenze leggazdagabb családjává küzdötték föl magukat; firenzei palotájuk is a legnagyobbszerüekhez tartozott. 16-an jutottak közülök a gonfalionere méltóságra, de aztán elbuktak abban a küzdelemben, amelyet a Mediciek ellen már a XV. sz. óta folytattak. A család számos ága közül Mantovában máig is virágzik az, melyet itt S. Tamás alapított. A család nevezetesebb tagjai: Fülöp, az idősebb, szül. 1426., megh. Firenzében 1491 máj. 14. A család leghiresebb ágának megalapítója. Ügyességével, tehetségével nagy vagyonra tett szert. Ő kezdte el a hires Plazzo S. építését. Reá és anyjára vonatkoznak a következő művek: Guasti, Alessandra Macinghi negli S. (Firenze 1817); Reumont, Kleine Schriften (Gotha 1882); Mahi, Una lettera d'Alessandria Mahi negli S. (Firenze 1890). - Fia, János Baptista, az ifjabb Fülöp, szül. 1488-ban, megh. firenzében 1538 dec. 18. Féltek tőle Klarisszával, Medici Lőrinc unokájával kötött házassága miatt, amelyről azt lehetett hinni, hogy a régóta ellenségeskedő két család kibékítésére fog vezetni (1508). Tartózkodott a Pietro Soderini ellen szőtt összeesküvéstől, amelyhez II. Gyula 1510. akarta megnyerni, valamint utóbb X. Leónak a Mediciek érdekében való fondorkodásaitól is. Végre azonban III. Kelemen rábirta, hogy nemcsak a Mediciek korábbi tényleges uralmát törvényesen elismerte, hanem váruk építésében is segédkezett, melyben azonban később maga is halálát lelte. Mdeici Sándor meggyilkolása után ingadozása által meghiusította az optimata párt győzelmét I. Cosimo fölött, aki ellen az elűzöttek élén Velencéből, ahol maga is száműzetésben élt, sietett harcra kelni. Montemurlóban elfogták; V. Károly parancsnoka, Vitelli Sándor nem adta ugyan ki Cosimónak, de Vitelli ótóda, don Juan de Luna alatt 1838 dec. bekövetkezett halála nincs kiderítve; birtokait már előbb elkobozták. Fiai: Péter, Lőrinc és Róbert tovább folytatták a harcot a császár és I. Cosimo ellen, legutóbb Sienában, de mindig hasztalanul. Péter és fia francia szolgálatban haltak meg. Róbert Leone fiával Fülöp családjának magva szakadt. A vagyon maradványai Lőrincre, az idősebb Fülöp fiára szálltak és a család azóta nem vitt nevezetesebb politikai szerepet.

Strozzi

Bernardo (il Capuccino, prete Genovese), olasz festő, szül. Genovában 1581., megh. Velencében 1644. Sorri Péter tanítványa, fiatal korában a kapucinusok szerzetébe lépett. ugy mint Caravaggio Michelangelo, ő is a naturalizmus lelkes hive volt, de a mellett friss, erőteljes szinezésre fektette a fő súlyt. Freskóképei gyakoriak a genovai templomokban és palotákban, valamint a genovai gyüjtemények részint a szent történetből, részint a mindennapi életből merített függő képeiben is leggazdagabbak. Vallásos tárgyu és genreszerü festményei láthatók azonkivül a bécsi, drezdai és müncheni képtárakban, a párisi Louvreban, a szt.-pétervári Eremitageban stb. Négy jellemző képével van képviselve a budapesti orsz. képtárban (596, 597, 612, 614 sz.).

Strömö

a Fär-öer (l. o.) legnagyobb szigete.

Strömstad

kikötőváros Göteborg és Bohus svéd tartományban (län), a Ström-A torkolatánál, a Skagerrak partján, (1893) 2656 lak., jó kikötővel, amelyben évenkint 2 1 ezer t. tartalmu hajó fordul meg; tengerirákhalászattal; látogatott iszapfürdővel; környékén számos barlanggal és óriásfazekak (Jättegryta) nevü vizmosásokkal.


Kezdőlap

˙