Strubberg

1. Frigyes Ágost (álnéven Armand), német iró, szül. Casselban 1808 máj. 18., megh. Gelnhausenban 1889 ápr. 3. Részt vevén a Mexikó elleni hadjáratokban, visszatért Casselba. Művei: Karl Scharnhorst (3. kiadás Hannover 1887); Bis in die Wildniss (4 köt., Berlin 1858, 2. kiad. 1863); Amerikanische Jagd- und Reiseabenteuer (Stuttgart 1858, 2. kiad. 1876); An der Indianergrenze (4 köt., Hannover 1859); Sklaverei in Amerika (3 köt., u. o. 1862). Két drámáját is említjük: Der Freigeist (Cassel 1883) és Der Quadrone (u. o. 1885) stb.

2. S. Ottó, porosz tábornok, szül. Lübbeckében 1821 szept. 16. A katonai pályára lépett, részt vett az 1849-iki badeni hadjáratban, 1854. Vilmos porosz herceg (a későbbi I. Vilmos) oldalára került, ki őt 1861. szárnysegédévé tette. Egyúttal tanár lett a hadi iskolán. Részt vett az 1864., 1866. és 1870-71-iki háborukban. 1880. a katonai iskolák őfelügyelője, 1883. gyalogsági tábornok lett. 1890. nyugalomba vonult.

Struc

l. Strucmadarak.

Strucdinnye

l. Colocynthis.

Strucmadarak

(állat, Struthionidae, l. a mellékelt képet), a futó madarak egyik családja. Fogak nélküli, lapos csőrü, jelentékeny nagyságu madarak, melyeknek szegycsontjuk alpos, paizsformáju s taraj nélküli. Szárnyaik csökevényesek, medencéjük zárt. Lábaik hosszuak, erősek és kétujjuak, amelyek közül a belső erősebb és nagyobb, mint a külső. Az ujjak rövid és tompa karmokkal fegyverzettek. Farkuk rövid, csökevényes. Az afrikai struc (Struthio camelus L.): a him - kivévén a szárnyak és fark fénylő fehér tollait - fekete; a nőstény szürkés-barna, piszkos-fehér szárny- és farktollakkal. Csőre szarusárga, nyaka vörös, combjai hússzinüek. Hossza 2 méter, magassága 2,5 m., súlya 75 kg., vagyis a legnagyobb jelenleg élő madár. Afrika és Nyugat-Ázsia sivatagjain családosan csapatokban él; gyorsabban szalad, mint a paripa, ugy hogy lóháton nagyon bajos utólérni. Különböző magnemüekkel táplálkozik, de a füvet és más növényi részt sem veti meg, sőt szükségben a rovarokat is megeszi. Gyomrába táplálékának összedarabolását elősegítendő mindenféle tárgyakat nyel le, ugy hogy boncolás alkalmával benne egész marék kavicsot, kagylóhéjat, sőt akárhányszor szeget és pénzt is találhatni, mint amely tárgyakat fogságban összeszedett. Földön, mélyedésben fészkel, ahová közösen mintegy 30 tojást raknak, amelyeket a nőstények nappal felváltva, éjjel pedig a himek költenek ki. Különben a tojások nappal akárhányszor egyedül a nap melegének vannak kitéve. 65 nap alatt kel ki. Egy-egy tojás, mely piszkos-fehér szinü, 14-15 cm. hosszu, 11-12 cm. széles és 1 1/2 kg. nehéz. 24 tyúktojás fér bele. Értékes tollai miatt nagyban pusztítják. Évenkint mintegy 7 millió frt értékü toll jön a kereskedésbe. Húsát és tojását a benszülöttek eszik, tojáshéját pedig tartóknak használják. Újabb időben a strucokat mesterségesen is tenyésztik. Először 1857. Algeriában próbálták meg, majd Madridban, Firenzében, Marseilleban keltettek ki fiatalokat. 1865-től kezdve pedig Fokföldön űzik tenyésztését nagyban, ahol több mint 32,000 drb madarat tartanak. - Amerikai S., l. Nandufélék; ausztrália S., l. Emu.

[ÁBRA] Struc (Struthio camelus).

[ÁBRA] Nandu (Rhea americana).

[ÁBRA] Kivi (Apteryx australis).

[ÁBRA] Kázuár (Casuarius galeatus).

A strucvadászat igen nehéz. Az arabok lóháton egész csapatokat felvernek, amelyek meg-megoszlanak s addig űzik a fáradt állatokat, míg azok összeesnek. A strucot szárnyainak és farkának pompás fedőtollaiért vadásszák, e tollak azonban ma a Keleten nagyobb becsben vannak mint Európában. A legjobb structollak É.-Afrika belsejéből kerülnek ki, ahol is a strucokat házi állatként tartják s hazsnálható tollaikat minden két évben háromszor kihúzgálják. Most a Fokföldön és Algériában nevelik a strucokat, a vad struc tolla azonban keresettebb és drágább. A testet borító tollak feketék a himnél és barnák a nősténynél, csak az evezőtollak és farkfedőtollak hófehérek, néha fekete szegéllyel vagy fekete véggel. A struc bőrét és zsírját egyaránt használják; a felnőtt struc húsa azonban kemény, fekete és ízetlen. Az európai állatvásárokra évente hoznak kisebb csapat afrikai strucot, s míg régebben többnyire a közönséges struc, most gyakrabban a Szomali-struc és csak ritkán a Damara-struc kerül hozzánk. A him ára körülbelül 800 korona, a nőstényé 700 korona. A strucokat salátával, kellel, zabbal, kukoricával és sárgarépával etetik. Apró csontoknak és porcogóknak az ételbe keverése szintén hasznosnak bizonyult.

Structura

(lat.) a. m. szerkezet, építés, épület, falazat.

Struensee

1. Gusztáv (álnéven Gustav vom See), német regényiró, szül. Greifenbergben (Pomeránia) 1803 dec. 13., megh. Boroszlóban 1875 szept. 29. Jogot tanult, aztán volt kormánytanácsos és képviselő. Regényei közül említendők: Rancé (3 köt., Lipcse 1845); Die Belagerung von Rheinfels (2 köt., u. o. 1850); Die Egoisten (4 köt., u. o. 1853); Herz und Welt (3 köt., Boroszló 1862); Gräfin und Marquise (4 köt., Bécs 1865); Ost und West (4 köt., Boroszló 1864, az előbbinek folytatása). Műveinek válogatott kiadása hat kötetben jelent meg (Boroszló 1876).

2. S. János Frigyes gróf, dán miniszter, szül. Halléban 1737 aug. 5., lefejezték 1772 ápr. 28-án. Orvosi tanulmányait szülővárosában elvégezvén, 1759. városi orvos lett Altonában, honnan 1768. VII. Keresztély dán király szolgálatába állott s mint udvari orvos a fiatal királlyal beutazta Német-, Francia- és Angolországot. A király kegyét csakhamar annyira megnyerte, hogy 1770. a trónörökös nevelőjévé, tanácsossá, a király és a királyné felolvasójává tették. E minőségben szerelmi viszony fejlődött ki S. és a dán arisztokrácia által gyülölt Karolina Matild királyné között, mit S. a hatalom megnyerésére használt fel. Kibékítette az eddig egymástól idegenkedő királyi párt s a királyné segítségével az eddigi kegyenceket és minisztereket eltávolította az udvartól s az egész államtanácsot megszüntette. A királyné és S. most korlátlanul uralkodtak és rávették a királyt, hogy ez S.-t kabinetparancsok kiadására felhatalmazta. 1771. S. maga állott a minisztérium élére s egészen új kül- és belpolitikát kezdett. Szakítva Oroszországgal, Svédországhoz közeledett s ugyanakkor, mint a felvilágosodott abszolutizmus hive II. Frigyes példájára az ország jólétét emelni igyekezett. Rendezte a pénzügyet, az adót leszállította, emelte az ipart és kereskedelmet, iskolákat állított, javítota az igazságszolgáltatást. Csakhogy mindezt önkényesen és elhamarkodva tette, miáltal maga ellen ingerelte a dán arisztokraciát, míg a dán nyelv mellőzése és a német nyelv behozatala a dán papságot és a népet izgatta fel. A felizgatott közvéleményre támaszkodva, az anyakirályné, Guldberg kabinettitkár, Rantzau-Aschberg tábornok s más előkelő férfiak S. megbuktatására szövetkeztek. 1772 jan. 17. reggel az összeesküvők a király szobájába nyomultak s arra kényszerítették, hogy parancsot adjon ki a királyné, szeretője S. és ennek fő hive Brandt elfogására. S.-t bilincsekbe verve a fellegvárba szállították s vádat emeltek ellene a király személye ellen intézett támadásért, a királynéval folytatott bűnös viszonyért és a legfőbb hatalommal űzött visszaélésért. Miután a királynéval folytatott benső viszonyt bevallotta és ezt a királyné vallomása is megerősítette, a királyi pár házassága felbontatott s S.-t halálra itélték. 1772 ápr. 28. hajtották végre a kivégzést; előbb levágták a jobb kezét, azután fejét és végre testét darabokra vagdalták. Beer M. és Laube H., nálunk Szigligeti S. sorsát szomorujátékban, Bouterwek regényében dolgozták fel.

Struggle for life

(ang., ejtsd: sztröggl for lájf) a. m. küzdelem a létért (l. o.).

Struma

l. Golyva.

Struthio

(állat), l. Struc-madarak.

Struve

1. Frigyes Adolf Ágoston, német kémikus, szül. Stolpen melletti Neustadtban 1781 máj. 1., megh. Berlinben 1840 aug. 29. Előbb gyakorló orvos volt szülővárosában, 1805-ben pedig gyógyszerész lett Drezdában. Ő alapította Drezdában az első intézetet az ásványvizek mesterséges készítésére 1820., a másodikat Lipcsében 1823. és a harmadikat Berlinben 1824.

2. S. Frigyes György Vilmos, orosz csillagász, szül. altonában 1793 ápr. 15., megh. Szt.-Péterváron 1864 nov. 23. Egyetemi tanulmányait, melyek során előbb nyelvészettel, azután csillagászattal foglalkozott, a dorpati egyetemen végezte 1808-11.; 1813-ban már az ottani csillagvizsgáló obszervátora, 1817. igazgtója, 1839. pedig a javarészt tervei és intézkedései szerint felállított és épített Nikolai-főcsillagvizsgáló igazgatója a Szt.-Pétervár melletti Pulkován. S. a kettős csillagok rendszeres vizsgálatának megteremtője; az Observationes Dorpatenses (Dorpat 1817-1839, 8 kötet) majdnem egyedül kettőscsillagészleléseket tartalmaznak, melyek azután alapját teszik a kettős csillagokra nézve még most is első rendü forrásmunkáknak: Catalogus novus stellarum duplicium (Dorpat 1827); Stellarum duplicium mensurae micrometricae (Szt.-Pétervár 1831); Stellarum fixarum imprimis compositarum positiones mediae (u. o. 1852). Közben a tejút szerkezetére vonatkozó vizsgálatait tette közzé Études d'astronomie stellaire (u. o. 1847) címen és meghatározta a-Lyrae parallaxisát. S., ki különben kitünő észlelő és azon tehetségével, hogy az észlelési hibákat kikutassa, számításba hozz vagy elkerülje, Besselnek méltó kortársa volt, Oroszország összes csillagvizsgálóit szervezte és az orosz fok- és földméréseket vezette. Igy 1816-19. végezte Livonia háromszögelését 1822-52. az orosz-skandináv fokmérést vezette, a 25° 20'-nyi ív felméréséről adta ki az Arc du méridien entre le Danube et la Mer Glaciale (Szt.-Pétervár 1857-60, 6 köt.) c. munkát; a Kaspi- és Fekete-tenger közt precizió-nivellálást végzett, Szibériában, ázsiai és európai Törökországban számos hely földrajzi fekvését határozta meg. Érdemeit az orosz cár a nemesség adományozásával is kitüntette, miután már előbb valóságos államtanácsosnak nevezte ki S.-t, ki halála előtt két évvel, 1862. a csillagvizsgáló igzgatását fiának adta át.

3. S. Gusztáv, német politikus, iró és forradalmár, szül. Münchenben 1805 okt. 11., megh. Bécsben 1870 aug. 21. Jogot végzett, ügyvéd lett és 1832. átvette a Mannheimer Journal szerkesztőségét. 1846. megalapította Heckerrel a radikális Deutscher Zuschauer-t, 1848 ápr. pedig Badenban önkéntes csapatot toborzott, melynek élén a köztársaságot proklamálta, azonban (szept.) Stauffennál vereséget szenvedett. Futás közben elfogták és öt évi várfogságra itélték. Az 1849. évi (máj.) felkelés folytán azonban börtönéből kiszabadult és részt vett a badeni alkotmányozó gyülésben, ennek feloszlatása után pedig Svájcba menekült, ahonnan Angliába és onnan 1851. Amerikába költözött. Részt vett mint tiszt 1861-63. Az Unió polgárháborujában. 1863. visszatérhetett Badenba, de a politikai életben nem vett többé részt. Utolsó éveit Stuttgartban és Bécsben élte le. Munkái: Geschichte der Phrenologie (Heidelberga 1843); Briefwechsel zwischen einem jetzigen und ehemaligen Diplomaten (Mannheim 1845); Handbuch der Phrenologie (1845); Politische Briefe (1846); Grundzüge der Staatswissenschaften (4 kötet, 1847); Kritische Geschichte des deutschen Staatsrechtes (1847); Historische Zeitbilder (3 kötet, Bréma 1840); Geschichte der drei Volkserhebungen in Baden (Bern 1849); Allgemeine Weltgeschichte (6 köt., New-York 1856-59, 7. kiadás 1864-66 és két pótkötet); Das Seelenleben des Menschen (Berlin 1869). Neje Amália, szül. düsar (megh. Staten Island-on 1862 febr.), a következő munkákat irta: Erinnerungen aus den badischen Freiheitskämpfen (Hamburg 1850); Historische zeitbilder (3 köt., Bréma 1850) és Die Zitherschlägerin (regény).

4. S. Ottó Vilmos, orosz csillagász, S. Frigyes György Vilmos fia, szül. Dorpatban 1819 máj. 7. 1837. atyja mellett segéddé lett, majd azt ahsonló minőségben Pulkovára követte; ott később második csillagász, 1847-62. az orosz vezérkar csillagászati anácsadója és a geodetikai munkálatok vezetője volt, majd a csillagvizsgáló aligazgatójává, végül 1862. igazgatójává lett. S. atyja nyomdokaiban vezette a pulkovai csillagvizsgálót, mely alatta a stelláris asztronomiának Greenwich mellett alapvető intézetévé fejlődött, mint ilyen 1881. az akkor legnagyobb (30''-es) refraktorral szereltetett fel. S. maga 1841. a precesszió (l. o.) állandóját határozta meg újra és az ő értéke szerepel ma minden számításunkban. 1869-1871. az északi félgömb csillagai közt 500 új kettős csillagot fedezett fel, üstökösöket és ködöket észlelt. Naprendszerünkön belül a Saturnusszal és Neptunnal foglalkozván, az utóbbinak tömegét határozta meg, egy Uranus-holdat fedezett fe stb., az 1851-iki napfogyatkozás alkalmából pedig bebizonyította, hogy a protuberanciák a Nap testéhez tartoznak. A pulkovai csillagvizsgáló 25 éves tevékenységéről 1865. számolt be, alatta volt 1889. a csillagvizsgáló 50 éves jubileuma, melyet az Astronomische Gesellschaft, melynek S. sokáig volt elnöke és mely 1887 febr. 20-án 50 éves működését is megünnepelte: Charlier C. V. L., Über die Anwendung d. Sternphotographie zu Helligkeitsmessungen d. Sterne c. ünnepi munka kaidására használt fel. Ezután S. nemsokára nyugalomba vonult és Karlsruhéban telepedett le. Fiai közül Armin (szül. Pukován 1854.) a königsbergi, Lajos (szül. u. o. 1858.) a dorpati egyetem tanárai, illetőleg az ottani csillagvizsgálók igazgatói. V. ö. Astronomische Vierteljahresschrift (1887. és 1889. évf.); Wolf R., Handbuch d. Astronomie.


Kezdőlap

˙