Szaák

Lujza, irónő, szül. Gyarmaton (Győr) 1855 jan. 4., régi magyar családból. Katonatiszt atyja a győri Orsolya-szüzeknél neveltette; Szabadkán és Budapesten tanítónői pályára készült; 1874. a fővárosban lett tanítónő. 1884. megvált a tanítástól. 1878. Melha Kálmán fővárosi ügyvédnek lett nejévé. 1891 dec. másodszor ment férjhez Horváth József dr. főgimnáziumi tanárhoz és családjával Csurgón (Somogy) él. Szépirodalmi és tanügyi lapokba és folyóiratokba nagy számu cikkeket és tárcákat irt irodalmi, társadalmi és pedagogiai kérdésekről; sikerrel működött társadalmi téren is, kivált mint felolvasó. Elemi iskolai kézikönyveken kivül számos önálló műve és füzete jelent meg, melyek közt legjelentékenyebb Báró Jósika Miklós élete és munkái (Budapest 1891). Jósikával kisebb tanulmányokban is foglalkozott, egyikök a Kisfaludy-társaságban került bemutatásra.

Szabács

(Sabac), Szerbia Podrinje kerületében levő város, a Száva mellett, Belgrádtól Ny-ra 65 km. távolságban, (1890) 10,518 lak. Van algimnáziuma, élénk gabona- és marhakereskedése.

Szabács vára

a mai Szerbiában, a Száva jobb partján, elhagyott ugyan, de most is meglehetős épségben fennálló régi vár. Mohammed szultán, hogy a Száván való átkelést a Szerémségbe biztosítsa, 1470-ben e helyen a lehető legnagyobb titokban s nagy hamarsággal erős kővárat építtetett, melyet a folyamról Szabácsnak nevezett el. Mátyás király felháborodva vette a hirt e vár megépítéséről, s Horvátország és Szlavonia bánját Thúz Jánost, a miatt, hogy ezt meg nem gátolta, fogságba vettette. Helyébe bánná Magyar Balázst nevezte ki, kinek segélyére a vár megvétele és lerontása végett Ország Miháyl nádort és a kevéssel később kalocsai érsekké nevezett Gábort küldte le. A királyi sereg, bár több úri dandár is csatlakozott hozzája, nem boldogulhatott a széles folyamtól is védett erős várral, ugyhogy kénytelenek voltak a vár vívását abbahagyni s beérni azzal, hogy Klenakon Sz.-val szemben, a becsapások meggátlása céljából szintén várat emelhettek. Magára Mátyásra vár a feladat, melyet seregei sem akkor, sem egy-két év mulva, Ujlaki Miklós bosnyák király vezérlete alatt nem tudtak megoldani. 1475-ben késő ősszel indult meg Sz. ellen. A vívás 34-ik napján, 1476 február 15-én déltől estig tartott a roham, mely után az agyonfáradt helyőrség nyugalomra vonult. Ekkor a vár másik oldalán, a fedett árokban elrejtőzött, feketeseregbeli vitézek kirohantak, s az erősséget annak leggyengébb s most éppen védtelen pontján támadták meg. Maga a király vitte utánok társaikat, kikkel egyesülten még virradat előtt ádáz küzdelem után kicsikarták a várat a védők kezéből. Foglyot nem ejtettek; a jancsárokat állítólag mind egy szálig lekaszabolták. Mátyás, miután az erősség kijavításáról és újonnan fölszereléséről gondoskodott, visszatért Budára. Erről a küzdelemről szól a Sz. viadalja (l. o.) címet viselő legterjedelmesebb magyar történeti ének, mely Mátyás király idejéből fenmaradt. Újabb országos szerep jutott a várnak a Mohácsot megelőző években, midőn egymásután több ostromot állott ki. 1521. Szulejman szultán bevette a várat, mely ettől fogva a török kezében volt és maradt 1717-ig, midőn Szavójai Jenő kezébe került s a következő évi passzarovici békekötésben Magyarországhoz, illetőleg a császár birtokaihoz kapcsoltatott. Az 1739-iki belgrádi békekötés ismét a töröknek adta vissza, s az birta 1788-ig, mindőn ápr. 25-én II. József visszavette. Sz. XV. századi látképét Schedel egykoru krónikájából közli a millenniumi nagyar történet IV. kötete; a vár jelenlegi képe Prić Sándor rajza után u. o. Irinyi Sándor két különböző rajza: Mátyás király harmadmagával csolnakban szemlét tart Sz. körül (megjelent az Ország Tükre 1865. 28. sz. és a Vasárnapi Újság 1868. 3. sz.) a valóságnak meg nem felelő alakban tünteti föl a várat.

Szabács viadalja

Eredetiben fenmaradt históriás énekeink legrégebbike a nemzeti muzeumban; 1871. fedezték föl az ungvármegyei Csicseren a Csicsery-család oklevelei között. E fontos emlékünk egy hosszában ketté hajtott nagy félívből áll s Mátyás királynak egyik nevezetes hadi tettét, a Mohammed szultán építette szávamenti erős Szabács várának ostromát és megvételét beszéli el. 150 sorra terjed, eleje hiányzik. Fontossá teszi az is, hogy gyakori és egykoru törléseinél és javításainál fogva eredeti fogalmazványnak látszik. Toldy Ferenc véleménye szerint az ének egyike lehet azoknak, melyeket Galeotti szerint nagy király hőstetteiről ennek asztalánál énekeltek. E költői maradvány történetileg is becses, amennyiben a vár vívásának több eddig ismeretlen részletét tudhattuk meg belőle. az elbeszélés leginkább azon leirással egyez meg, melyet Teleki József gróf Hunyadiak kora c. munkájában Cuzaeus Annales Silesiaeje után közöl. az előadás közvetetlensége pedig arra enged következtetni, hogy az ismeretlen szerzőtől eredő költemény még az ostrom esztendejében, 1476. keletkezhetett. Költői becsét egyszerü, természetes elaődása, tömörsége s ritmusának meglehetős folyékonysága teszik. Sorai általában 10 szótaguak, csak néhol találunk kilencest vagy tizenegyest s egy helyen tizenkettest. Legjobb kiadása hasonmással és magyarázattal Zolnai Nyelvemlékeink c. könyvében.

Szabad akarat

l. Akarat és Akaratszabadság.

Szabadalmi díjak

A szabadalmakért a törvényben meghatározott díjak fieztendők. Ezek kétfélék, u. m. bejelntési díjak és évi díjak. A bejelentési díj 20 korona. Az évi díjak évenként emelkedő összegekben határozvák meg. Igy az első évre az évi díj 40, a 15-ik évre 500 korona. A díjak a szabadalmi hivatal kiadásainak fedezésére szolgálnak. Igazolt szegénység esetében a bejelentési és az első évi díj hitelezhető, sőt ha a szabadalom a második év kedzetén megszünt, el is engedhető. A díjak fizetésének elmulasztása a szabadalom megvonását vonja maga után. Az említetteken kívűl vannak még egyéb alkalmi díjak is.

Szabadalmi hatóságok

Az 1895. XXXVII. t.-c. szerint Sz.: 1. a szabadalmi hivatal és 2. a szabadalmi tanács. Mindkettőnek székhelye Budapest. A szabadalmi hivatalnak két osztálya van, u. m. a) a bejelentési és b) a birói osztály. A bejelentési osztáyl első fokban határoz a szabadalom engedélyezése vagy megtagadása fölött. A birói osztály a bejelentési osztály határoztai ellen beadott felfolyamodás folytán mint felebbviteli hatóság, a szabadalmi perekben pedig mint elsőfoku biróság jár el. A szabadalmi tanács a szabadalmi hivatal birói osztályától hozzá felebbezett szabadalmi perekben másod és végső fokban határoz. A szabadalmi hivatal áll elnökből, alelnökből és részben állandó, részben öt évre kinevezett, nem állandó birói és műszaki tagokból. A szabadalmi tanács áll egy elnökből, ki a magyar királyi Kuria tanácselnökével egyenlő ranggal, jelleggel és javadalmazással bir, továbbá a magyar korona területén működő legfelsőbb biróságok tagjai közül és a magyar királyi műegyetem tanárai közül 5 évi időtartamra kinevezett ülnökökből. Mindkét hatóságnak van továbbá a szükséges kezelő- és segédszemélyzete.

Szabadalmi hivatal

l. Szabadalmi hatóságok.

Szabadalmi közlöny

a szabadalmakra vonatkozó hivatalos közlemények közzétételére rendelt hivatalos lap.

Szabadalmi lajstrom

az, amelyet a szabadalmi hivatal az engedélyezett szabadalmakról vezet. Minden engedélyezett szabadalom a lajstromba beiktatandó. Beiktatás tárgyát teszik a szabadalmak megvonására, megsemmisítésére, megszünésére vonatkozó adatok s a díjak fizetése is. A tulajdonjog átruházása, a gyakorlatbavételt vagy a használatot tárgyazó engedélyek bejegyzése csak az érdekeltek kérelmére történik, de a tulajdonjognak átruházása harmadik jóhiszemü személyekkel szemben csak a bevezetéssel válik joghatályuvá. A Sz. nyilvános könyv, melybe bárki betekinthet.


Kezdőlap

˙