Szadek-Lublóvár

kisközség Szepes vármegye ó-lublói j.-ban, (1891) 357 tót lak., gőzfürésszel.

Szádelő

kisközség Abaúj-Torna vármegye tornai j.-ban, (1891) 265 magyar lak. A község mellett van a regényes szépségéről ismert Sz.-i völgy, hatalmas sziklahasadék, melynek részletei közül a Cukorsüveg, a Királykút, Hollókő, Hólyuk és egy kis, eddig még kikutatlan jégbarlang válnak ki; a völgyet a magyar Kárpát-egyesület keleti osztálya tette járhatóvá. A völgyhöz többféle mondát fűznek, igy a Szt.-László-féle legendához hasonló monda itt is el van terjedve; egy másik monda szerint a völgyben egymással szemben két vár állott, ezek egyikéről egy bátor lovag átugratott a másik várba, hogy kedvesét elnyerje; a Királykút vizéből pedig állítólag IV. Béla király ivott.

Szádfal

l. Szádalás.

Szadik

pasa, l. Czajkowski.

Szado

japán sziget, Nipon Ny-i partvidéke É-i részén, 869 km2 területtel. A hegyes sziget ismeretes arany- és ezüstbányáiról. Főhelye Aikava, 11,431 lak.

Szádokfa

száldokfa, szöldökfa, szódokfa, szoldokfa, zádokfa (növ.), a hársfának régi, mitoszi neve.

Szadonszk

az ugyanily nevű járás székhelye Voronezs orosz kormányzóságban, a Don és Tesevka összefolyásánál, (1894) 7125 lak., háziiparral, barát- és apácakolostorral.

Szádor

(növ.), Diószegiéknél az Orobanche (l. o.) neve.

Szádrázám

a török nagyvezérnek, a miniszterelnöknek a neve. Újabban, a reformkorszak óta, a modernebb bás-názir kifejezés a szokottabb.

Szafalád

l. Hurka.


Kezdőlap

˙