Szájzó

a hordónak szádájába való csap.

Szak

(Szaki, Tuzla), sós tó Krim félszigetén, a Fekete-tenger közeében; évenkint mintegy 4 millió pud sót szolgáltat. A tó partján fekvő Szak nevű helységben látogatott iszapfürdők vannak.

Szák

kanálalaku merítőháló, mellyel a fogott halat a vejszéből, avagy a hálóból kiszedik, s a bárkába hordják. Van feje, nyele és ágasa.

Szaka

a szigony vagy horog viszája, mely arra való, hogy a megfogódott halat a szerszámról visszaesni ne engedje.

Szakács

l. Főzés.

Szakácsi

1. kisközség Somogy vármegye marcali j.-ban, (1891) 1739 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Pálos kolostorát az itt lakó királyi szakácsok alapították 1359 előtt szent Domonkos tiszteletére. 1539 után pusztult el. A szomszékes nemesek nagyon kedvelték. V. ö. Csánki, Magyarország történ. földrajza (II. 580); Rupp, Magyarország helyrajzi tört. (III. 290-293). - 2. Sz., kisközség Szilágy vármegye tasnádi j.-ban, (1891) 1486 magyar és oláh lak., vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.

Szakács-mesterség

feladata az ételeknek sütés és főzéssel való ízléses elkészítése, hogy táplálók és könnyen emészthetők legyenek. Utmutatásul az u. n. szakácskönyvek szolgálnak.

Szakadás

(ruptura), tágabb értelemben a szervek és szövetek folytonosságának kóros folyamatok (lágyulás, üszök) által való megszakítása, szűkebb értelemben pedig azok összefüggésének nyujtás (ütés, nyomás) által való felfüggesztése. A nyujtás folytán előállt Sz.-nál az erő ütés, nyomás alakjában vagy kivülről hat be, mikor is erőszakos szakadásról beszélünk, vagy pedig a Sz. külerőszak nélkül azáltal jön létre, hogy a szervezetben produkált nedvek, minő a vér, vizelet, epe, gátolt lefolyás folytán felszaporodnak és a mindinkább táguló szerv Sz.-ához vezetnek. - Sz. (vizépít.) keletkezik ott, ahol a víz a partot alámossa s a part saját súlyánál fogva leomlik. A vizjogi törvény értelmében, ha valamely parti birtokos területéről elszakított és kétségkivül felismerhető partrészt a folyó más birtokos partján rak le, ugy a volt birtokos az ekként elszakított földnek tovább is tulajdonosa marad, föltévén, hogy tulajdonjogát az elszakítás napjától számított egy év alatt igénybe veszi. - Sz. (elektrotechnika), a villamos áramkörök oly állapota, melynél a vezető folytonossága valami okból megszünik és ennélfogva villamos áram nincs. A vezeték csak feszültséget kap és annyi áramot, a mennyit kapacitásánál foga felvenni képes.

Szakadát

1. nagyközség Szeben vármegye újegyházi járásában, (1891) 1145 oláh és magyar lak. - 2. Sz., nagyközség Tolna vármegye simontornyai j.-ban, (1891) 1050 német lak.

Szakadék

(bány.), az értől elváló mellékér, mely rendesen nem vonul nagyon messzire.


Kezdőlap

˙