Száldokfa

(növ.) a. m. hársfa (l. o.).

Szalé

marokkói város, l. Rabat.

Szalem

(Cseram, Selam), az ugyanily nevü disztriktus fővárosa Madrasz brit-előindiai presidencyben, az É. sz. 11° 39' és a K. h. 78° 12' alatt, vasút mellett, (1891) 67,710 lak., akik közt 60,880 hindu, számos hindu templommal.

Szalentinok

l. Apulia.

Szálerdő

vetés vagy ültetés által keletkezik. Célja első sorban szép, értékes, nagy méretü szálfák s csak másodsorban tüzifa termelése. Ez ugy érhető el, ha a Sz.-t mindig magas vágásfordulóban kezeljük, ugy hogy a vágatás korának minimuma: a fák teljes magzásának kora. Ennélfogva Sz.-ben csakis olyan fanemek nevelhetők, melyek nagy méretü fákat képesek szolgáltatni s magasabb életkort érhetnek el. Ahol a termőhelyi viszonyok a Sz. sajátságainak megfelelnek, ott az átlagos évi fatermés a legnagyobb, a fa legértékesebb s a vágatásnak hosszu időközökben történő ismétlődése folytán a ritkábban megszakított beárnyalás s az állandó lombhullás, a talaj termőerejének fenmaradását is biztosítja. Megkülönböztetjük: 1. a tarvágásos Sz.-t; 2. a vetővágásos Sz.-t; 3. a szálaló erdőt s az ezen erdőalakok alkalmazása következtében létrejött tarvágást, fokozatos felújító vágást és szálaló vágást.

Szálfa

a vágható koru fának ágaktól megtisztított és sudartalanított egész törzse vagy annak legnagyobb része, tehát az a fa, mely levágás után ágaitól megtisztítva, sem tönkökre, sem hasábfára nem vágatik fel, hanem egy szálban marad. A Sz.-nak legalább 7 m. hosszunak kell lenni és alsó végén legalább 15 cm. átmérővel kell birni.

Szálfázat

(ném. Rundholz; ol. alberi e pennoni; ang. roundwood) tengerészeti együttes elnevezése ama hengeralaku fáknak, melyek a hajótest felett és azon kivül, az árbocozat alkotására, megerősítésére, a vitorláknak kifeszítésére szolgálnak, nevezetesen: az árbocok, szárak, vitorlafák, ágak, rudak stb.

Szálfegyverek

(ném. Blankewaffen, Nahwaffen), közeli fegyverek, melyek vagy vágásra vagy szúrásra valók. A szerint tehát, amint a fegyverek csak vágásra, vagy szúrásra, vagy egyidejüleg mindkét hatásmódra vannak berendezve, vágó-, szúró- és vegyes fegyvereket különböztetünk meg. A közeli fegyverek két fő részből állanak, ugymint a pengéből és a fogantyuból. Minthogy a közeli fegyvereknek tulajdonképen hatórészeik hosszas feémtesteket alkotnak: Sz.-nek is, némelyiküknek hüvelybe rejtve s igy oldalhoz kötve hordásuk miatt, ez utóbbiak külön még oldalfegyvereknek is neveztetnek. A Sz.-hez tartoznak: a kard, szablya, pallos, tőr, szurony, dsida stb.

Szalgir

Krim félsziget legnagyobb, 181 km. hosszu folyója Tauria orosz kormányzóságban; a Jaila-hegységben a Csatir-dag lábánál ered és a Szivasba torkollik. Sz. vizben nagyon szegény.

Szálhűség

a gyapjuismében az, midőn a gyapjuszál mindenütt egyenlő vastag. De ez csak viszonylagos fogalom, mert górcső segélyével a hű gyapjuszálon is találunk némi vastagságbeli eltéréseket. A Sz. nagyon fontos tulajdonság, mert csak ilyen gyapjuból tudunk értékes posztót készíteni; ezért kevésre becsüljük a hűtlen gyapjut, minő többnyire változó etetéstől vagy betegségtől származik. Hűtlen továbbá a bárányok gyapja, mert a nyiratlan szőr hegyben végződik, valamint a kétnövésü gyapju is. L. Kétnövésü.


Kezdőlap

˙