Száras növény

(kormofíton), Endlicher természetes rendszerének egyik fő osztálya, mely kiváltképen azért különbözik a másik fő osztálytől, a telepes növényektől, hogy szára és igazi gyökere, ezenkivül pedig mellékszerve (ág, levél) is van, szóval a Sz.-ek az elsőbb rendü magasabb növények. A Sz. Egyszersmind edényes is, csak a mohák csupa sejtes növények. A Sz.-hez tartoznak az egy- és kétsziküek, a tobzosak, az edényes virágtalanok meg a mohák. Az edényes virágtalan Sz. a devoni földrétegben lép fel legelőbb, a kőszén korszakában számtalan faja, gyakran fanagyságu alakja is volt, de később lassankint kihalt.

Szaraszvati

az indek szent folyója, mely nyugat felé határfolyója volt az akkori indek által lakott földrésznek. Egy kis folyócsak ez, mely Dsamna (régi Jamuná) és Szatleds (régente Szutudri) közt folyva, a sivatag homokjában vész el. Mostani neve Kaghar. A brahmankor mitologiájában az ékesszólás és a költészet, meg a zene istennője s Brahma isten felesége volt Könyvvel vagy hangszerrel kezében ábrázolják.

Szarata

kisközség Fogaras vármegye alsóárpási j.-ban, (1891) 1001 oláh lakossal.

Szaratov

1. kormányzóság Oroszország K-i részében Pensza, Szimbirszk, Szamara, Asztrakhán, a doni kozákok területe és Tambov közt, 84,494 km2 területtel, 2.580,000, egy km2-re 31 lak. É-i részében dombos, a legmagasabb pontja itt 345 m.; K-i részében a Volga jobb partján emelkedő dombok takarják. Vizei részint a Volga, részint a Don környékéhez tartoznak. A Volga, amely a határán folyik, itt 75 kisebb-nagyobb mellékvizet vesz föl; ezek közül a leghosszabbak a Tereska és a határát öntöző Szura az Uzával. A Don mellékvizei a Hoper a Szerdobával, a Medvjedica a Terszával és az Ilovlia. Legnagyobb tava a 15 km. kerületü Ilmen. Az éghajlat kontinentális. Az évi középhőmérséklet Sz.-ban 5,9°. A Volga 233 napon át mentes a jégtől. A föld É-on és középen jó fekete föld; D-en homokos és sok helyen sós agyagból áll; belőle 57,5% szántóföld, 13,3% erdő, 19% rét és legelő és 10,2% terméketlen. Az évi átlagos (1886-88) termés rozsból 5,06, búzából 0,93 és zabból 3,03 millió csetvert. Egyéb termékek: a napraforgó, dohány, mustár, köles, dinnye, ugorka és gyümölcs. Az állattenyésztés különösen a D-i steppe-vidékeken virágzó. A Volga mentén a halászat is jelentékeny. Caricinben nagy halfüstölők is vannak. A gyárak száma 1300, 31 millió rubel értékü évi termeléssel; legtöbb a szeszgyár (45), malom és az olajprés (142), azután a posztó-, pamut-, dohánygyár és Russzkíj-Kamiskirben az agyagipar. Jelentékeny a gabona-, szesz-, faggyu-, gyapju- és dohánykivitel. A legjelentékenyebb folyami kikötők: Sz., Caricin, Kamisin, Balasov és Szeretov. A lakosok közt vannak nagyobb számmal kisoroszok, mordvinok, tatárok és csuvasok. Járásai: Sz., Volszk, Hvalinszk, Kuzneck, Petrovszk, Szerdobszk, Balasov, Atkarszk, Kamisin és Caricin. - 2. Sz., az ugyanily nevü kormányzóság és járás, továbbá püspökség székhelye, a Volga jobb partján, szemben a külvárosául tekinthető Szlobode Pokrovszkajával, vasút mellett, (1893) 123,230 lak., olajprésekkel, dohány- és cigarettgyártással, gőzmalmokkal, szappan-, gyertya-, kötélgyártással, szeszfinomítással, vas- és harangöntéssel; élénk kereskedéssel a Volgán, amelynek fő cikke a gabona és liszt. Többféle közép- és népiskolán kivül van kétféle papi szemináriuma, 2 szinháza, több kórháza és menedékháza. A Radiscsev- vagy Bogoljubov-féle muzeumban kép-, régiségtár és Turgenyev-emlékek vannak elhelyezve. A halmoktól körülfogott, szépen és szabályosan épült város legélénkebb utcái a Moszkovszkaja, Szergievszkaja és a Pokrovszkaja. Kiválóbb épületei a régi és új székesegyháza, ez utóbbi a nyilvános kert mellett, a kormányzói, a püspöki paloták, a nagy szinház és a szép indóház. Az 1591. alapított város sokáig a tatárok ellen emelt erősség volt; 1708. a fellázadt kozákok és 1774. a Pugacsev-féle lázadók pusztították el.

Szaravak

brit protektorátus, l. Szeravak.

Száraz-Ajta

l. Ajta (3).

Szárazbélyeg

l. Dombornyomás.

Száraz elem

l. Galván elem.

Szárazér

a Tiszának egyik mellékvize; Arad vármegyében, Ménes mellett, a Maros folyótól csak 5 km.-nyi távolságra ered, sőt azt kevéssel lejebb 3 km.-nyire is megközelíti, azután ÉNy-ra fordul s az aradi síkon óriási kanyarulatokkal Zimánd-Újfalunak tart, innen ismét DNy. felé fordul s Aradon túl a Maros egyik holt ágát 2 km.-nyire megközelíti, de ismét ÉNy-ra fordul, Tornyánál Csanád vármegye földjére lép s itt folyton nagy kanyarulatokkal ÉNy-nak tart, Tót-Komlós és Sámson közt Békés vármegyét metszi, azután DNy-ra fordulva ismét Csanád vármegyében hömpölyög tovább, s régebben Tápéval szemben, ismét nagyon közel a Maroshoz, közvetlenül a Tiszába ömlött. Hossza mintegy 200 km., de forrásának torkolatától való távola nem több mint 100 km. Esése rendkivül csekély. L. Szárazéri térsulat.

Szárazéri társulat

alakult 1872. oly célból, hogy a Szárazeret, melynek medre lapos, folyása rendetlen s a felgyülő eső- és vadvizek levezetésére elégtelen volt, szabályozza. Azonban 1874. feloszlott, mielőtt munkálatait megkezdhette volna. 1882. újra alakult; 1888-ban önkormányzati jogát felfüggesztették és ügyeinek vezetésére miniszteri biztost neveztek ki, kinek felügyelete alatt 1891. a munkálatok elkészültek. Fő csatornái: a felső csatorna, mely Pécskánál és az als, mely Apátfalvánál vezet a Marosba; amaz a Felső-, ez az Alsó-Szárazér vizeit vezeti le. Különben a Szárazér vizjárását az 1889-ben létesült mezőhegyesi élővizcsatorna is megváltoztatta, amennyiben e csatorna útján a Szárazér egy részébe a Marosból élővizet bocsáthatni és a fölösleges vizet Nagy-Laknál ismét a Marosba vezethetni. A társulat árterülete 78,533 m. hold, csatornáinak hossza 197,600 fm., töltéseinek hossza 33,530 fm. Műtárgyai: 18 zsilip, egy szivattyu és egy szifon. 1895-ig befektetett építési tőkéje 660,000 frt. Székhelye Makó.


Kezdőlap

˙