Szégyenképek

megbecstelenítő büntetéseket: akasztást, kerékbetörést, pelengérre állítást, vesszőztetést, szamáron és disznón való körülhordoztatást ábrázoló képek, melyeket a középkorban a XVI. sz. végeig a hitelezők meggyalázó levél kiséretében a nemfizető adósoknak szoktak volt küldeni, vagy pedig kifüggeszteni.

Szégyenpír

a szégyenérzet következményekép a vérnek az arc véredényeibe való tódulása. Az arcbőr véredényei az ott végződő idegek megváltozott működése folytán kitágulnak és több vért fogadnak magukba. A fiatal ember, kinek bőre gyöngéd és fehér, főleg ha könnyen ingerül, könnyebben és erősebben pirul el, mint a barna szinü és edzettebb, idősebb.

Szegyhús

l. Hús.

Szegzárd

(Szegszárd, Szekszárd), nagyközség Tolna vármegye központi j.-ban, (1891) 1895 házzal és 14,325 lakóval (közte 13,764 magyar, 476 német, hitfelekezet szerint 10,944 róm. kat., 303 ág. evang., 2154 ev. ref. és 847 izraelita); csinos község, melynek főbb épületei a díszes vármegyeháza, az Augusz-féle kastély (egykor Liszt Ferenc kedves pihenő helye) s a nagy templom a főtéren. Sz. a vármegye törvényhatóságának és a központi járás szolgabirói hivatalának, törvényszéknek és járásbiróságnak, királyi közjegyzőségnek, tanfelügyelőségnek, államépítészeti hivatalnak, pénzügyigazgatóságnak és csendőrszakaszparancsnokságnak székhelye; itt székel a selyemtenyésztési központi főfelügyelőség, ezzel selyempetetenyésztő és górcsövező intézet (150 górcsővel) van összekötve, mely évenként 2000 kg. petét termel; itt van továbbá a szőllészeti és borászati felügyelőnek és gyümölcsészeti közegnek, méhészeti vándortanítói kerületnek széke, kapcsolatban állandó szőllészeti és kertészeti tanfolyammal; iparostanonciskolája, ipartestülete, közkórháza, takarékpénztára (az osztrák-magyar bank mellékhelyisége), népbank önsegélyző szövetkezete, többféle egyesülete és társulata, vasúti és gőzhajóállomása (utóbbi a várostól távol esik), posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Lakói nagy mértékben űzik a selyemtermelést és gyümölcstenyésztést. Sz. a rómaiak alatt Alisca nevet viselt. Régi várából épült a mostani vármegyeház; 1442. itt verte meg Hunyadi János Erzsébet párthiveit; a törököktől 1528 máj. 6. foglaltatott vissza. 1812. itt született Garay János költő, kinek szülőházát emléktábla jelöli meg.

Szegzárd-báttai Duna-védgát-társulat

alakult 1869. oly célból, hogy a Sárviz-csatorna és Bátta között a Duna jobb partján levő területeket átmentesítse. Székhelye Szegzárd. Árterületének nagysága 53,974 m. hold, védtöltéseinek hossza 41,500 m. Belső vizei levezetésére 45,000 m. hosszu csatornahálózat és két zsilip szolgál. 1895-ig befektetett építési tőkéje 968,796 frt.

Szegzárdi apátság

I. Béla alapítványa a bencésrendiek számára 1061-ből. Az alapítólevélnek azonban csak töredéke maradt meg Kont Miklós nádornak egy 1360. évi itéletlevelében. Az első apát valószinüleg az az olasz Vilmos volt, ki Géza herceget Salamon és Vid fondorkodásairól értesítette. Utódait két századon át nem ismerjük és csak Benedek (1330-46) óta állíthatni össze a névsort teljesebben. A XIV. sz. óta inkább csak helyettesek (commendatorok, gubernatorok) álltak az apátság élén; köztük Kropildo János oppelni herceg, Vitéz János esztergomi érsek, Kálmáncsehi Domokos, sőt II. Ulászló idejében római bibornokok is, kik közül az egyik a király «kedves komája» volt. 1526 után Szegzárd egy török liva főhelye lévén, maga a szerzetház feloszlott, az apátság címét azonban mindig viselte valaki, kivéve 1777-1817. E korszak kezdetén (1777) az apátság javait Mária Terézia a budapesti egyetemnek ajándékozta. Az apátság templomának alapfalait 1897 márc. a vármegyeház helyén találták meg. Történetét megirta címzetes apátja Fraknói Vilmos (Budapest, 1879).

Szegzárdi borvidék

Az e néven ismert borvidék Tolna vármegyében északkeletről délre, a Dunával parallel húzódó, mintegy 35 km. hosszu, mérsékelten emelkedő hegylánc, mely Szegzárd, Várdomb, Báttaszék és Bátta községek mellett házódik és 15,000 kataszt. hold területtel bir. Kitünő vörösbora világhirre emelkedett, mely azonban a tulajdonképeni 6000 hold szegzárdi szőllőhegyen terem. A filloxera ezt sem kimélte és ma csak mintegy 1000 hold régi és 2000 hold felújított szőllő van termésben. A szegzárdi vörös bort a fekete kadarka szolgáltatja, melyet többnyire rövid csapra művelnek. Szüreteléskor a válogatásra nagy gondot fordítanak s a mustot 15-20 napig hagyják a törkölyön. A megújításra főleg a Ripária-féléket használják alanyul. A talaj általában sárga és vörös agyag s csak kevés helyen kavicsos. A szőllőket rendszeresen trágyázzák. Régi jó karban levő szőllők termése holdankint 25 hl.-re tehető. Nevezetes még a decsi fehér bor, melynek pompás zamatja általánosan ismeretes.

Szegzárdi hegycsoport

Tolna vármegye déli részében emelkedő kis hegycsoport, mely a Sárviz csatornájától kezdve a Sárviz folyóval párhuzamosan D. felé húzódik s DK-re kanyarodva, Báttánál a Dunát éri el. Legnagyobb emelkedése a Szegzárd és Bonyhád közti Óriás-hegy (300 m.). A hegycsoport K-i lejtőin jó bor terem. A Sz., melyen a vasút is keresztül megy, DNy. felé a Mecsek hegységgel függ össze.

Szeh

japáni hosszmérték = 0,9917 a.

Szeida

l. Szaida.


Kezdőlap

˙