Szemlélődés

(contemplatio), a belsőre irányuló szemlélet, a maga magába való elmélyedés és tágabb értelemben hajlandóság el-elgondolkodni a dolgokon, űzni-fűzni a gondolatokat. Szemlélődő, aki ily hajlamu, ellentétben azokkal, kik a közvetetlen benyomás rabjai, az első impulzusnak engednek, vagy gyorsan és hosszu megfontolás nélkül készek cselekedni.

Szemlér

Mihály, festőművész, szül. Pesten 1833. Gimnáziumi tanulmányait u. o. a piaristák intézetében kezdte meg, de félbe kellett szakítania a szabadságharc miatt. Ő is, mint annyi más, ott hagyta az iskolát és fölcsapott honvédnek. Mint 15 éves gyermek végig küzdötte a szabadságharcot, s fogságot szenvedett Temesváron, ahonnan azonban sikerült megszöknie. Visszakerülve a fővárosba, Marastoni iskolájában sajátította el a művészet elemeit, majd Bécsbe ment s ott be is fejezte tanulmányait. 1856. a pestbelvárosi főreáliskola rajztanárává választották s ennél az intézetnél 33 évig működött, buzgalmával megalapítva annak nagyszerü műgyüjteményét. Sz. festett tájképeket, genre-képeket, melyek mind magyar tárgyuak, s gyermekmesékhez és ifjusági művekhez készített illusztrációkat.

Szemmeltartás

l. Észlelet.

Szemmérték

a térbeli méreteknek és méretviszonyoknak puszta megtekintéssel való becslése. Valamely tárgynak látszó nagyságát mindenek előtt annak látószöge dönti el és a Sz. e szerint látszó nagyság helyes megitélésében rejlik, melyet természetesen csak gyakorlat által sajátíthatni el. A további következtetéseinkben azután számos, gyakran elkerülhetetlen csalódás téveszti meg itéletünket, mi által a pszeudoszkópikus jelenségek (l. o.) jönnek létre. L. még Látás és Káprázás.

Szemnecz

Emil, hirlapiró, szül. Faluszemesen (Somogy) 1859. Középiskoláit Székesfejérváron és Esztergomban végezte. 1877-79-ben mint veszrpmegyházmegyei növendékpap a teologiát hallgatta a budapesti egyetemen, 1879-ben átlépett a jogi karra, 1882. egyúttal a honvédségi Ludovika-akadémiát végezte. Mint az intézet első tanulóját 1882 aug. 30. soron kívűl hadnaggyá nevezték ki s e minőségben 1884 febr.-ig szolgált, amikor a tartalékba lépett és hirlapiró lett a Függetlenség c. napilapnál, amelynek 1879-81-ig munkatársa volt. 1886. függetlenségi antisemita programmal képviselőnek választották Zala-Egerszegen. 1888 dec. a Magyar Államhoz hivták meg, melyet 1890 jan. óta mint felelős szerkesztő vezet. A Csáky-rendelet ellen és az 1868. LIII. t.-c. 12. §-nak revideálására a hirlapi akciót ő vezette s ennek során az őt a parlamentben megtámadó Fenyvessy Ferenccel párbajt vívott. A polgári házasság szentesítésekor 1894 dec. 10-én irt cikkéért sajtóperben 8 havi államfogházra itélték. Ugyane cikkéért a honvédtisztikar becsületbirósága őt (1890. tartalékos főhadnagyot) 31 szóval 1 ellen felmentette. Az ítéletet a honvédelmi miniszter megsemmisítette s a budapesti tiszti gyülést delegálta, mely őt rangjától megfosztotta. 1895 szept. 20. Vácon megkezdette államfogságát, nov. 8. királyi kegyelmet nyert. 1897-ben Katolikus autonomia címen nagyobb munkát irt.

Szemnonok

(lat. Semnones v. Sennones), a leghatalmasabb ókori germán nép a suevek törzséből. A cheruszkoktól keletre és azoknak tőszomszédságában laktak, az Odera és Elbe között, az Óriáshegységtől egészen odáig, ahol most Potsdam és az O. m. Frankfurt terülnek el.

Szemölcs

(verruca), kis, kölesnyi vagy lencsényi, ritkán nagyobb, kiemelkedő kinövések a bőrön, melyek a felhám körülirt túltengéséből állanak, amelyekhez másodlagosan társul az alatta levő Sz.-test megnagyobbodása; rendesen a szabadon fekvő bőrrészeken, különösen a kezek és jujjak háti oldalán lépnek fel többnyire fiatal egyéneknél (V. juveniles planae). A néphit szerint a Sz.-ök ragályosak, mint az előbbi körülményen kívűl az is támogat, hogy tényleg gyakran egy családban vagy egy és ugyanazon iskolába járó gyermekeknél nagyobb számban lépnek fel, s a tudományos vizsgálatok is e mellett látszanak szólani. Gyógykezelésük igen egyszerü; valamely töményebb szerrel: légenysav, tömény ecetsav és 10-20 % szalicil, acidum triklóracetikum stb. óvatosan leégetjük őket, miután előbb a nagyobbakról a felhámot késsel vagy ollóval eltávolítjuk; tanácsos az égetést magának az orvosnak végezni, különben sokszor mély sebek és torzító hegek keletkezhetnek. Belsőleg némelyek az arzén használatától láttak eredményt. Ezen közönséges Sz.-öktől különbözik az u. n. V. senilis, ama piszkos-szürkés vagy barnás képletek, amelyek öreg egyéneknél a test különböző részein, különösen az arcon és hátbőrön nagy számmal fordulnak elő.

Szemölcsdaganat

l. Papilloma.

Szemölcsös disznó

l. Phacochoerus.

Szemöldök

(supercilia), a csontos szemgödri felső szélnek megfelelően elhelyezkedett szőrözet; van feje, teste és végrésze vagy farka. Célja valószinüen a szem besötétítésében s abban áll, hogy a pornak szembe jutását megakadályozza. A fölötte a bőrben kisugárzó Sz.-redőzőizom a két Sz. fejeit közelíti egymáshoz. L. Fejizmok. Sz., az építészetben, máskép Sz.-párkány, ajtót vagy ablakot koronázó, oszlopokon vagy gyámköveken nyugvó párkány. A Sz. lehet vizszintes, egyenes vagy hajlított vonalu oromzatos stb.


Kezdőlap

˙