Szent szám

v. bűvös szám, l. Szám.

Szent Száva hercegsége

(Ducatus Sancti Sabae), volt a neve a hajdani Rámának vagy Chulmiának, a mai Hercegovinának, a XIII-XIV. sz.-ban. Nevét Nemán szerb főzsupán egyik fiáról, Száva v. Ráska előbb atoszi szerzetesről, utóbb szerb érsekről vette, ki 1236. vagy 1237. elhunyván, Ráma területén, Milesevóban temettetett el. 1440 óta, midőn IV. Frigyes német-római császár Kosárics István fejedelmet birodalmi herceggé tette, ezt a területet Herceg-földének, Hercegovinának nevezték, de Mátyás király még 1471. is Sz. hercegének nevezte Ulászlót s őt a maga birósága alá tartozónak nyilvánította. Ezt a nevet okiratokban, ugy látszik, 1509. hazsnálják utoljára.

Szentszék

(lat. sacra sedes, vagy venerabile consistorium), egyházi biróság, mely hazánkban a püspök vagy helyettesének elnöklete alatt a püspököktől kinevezett ülnökökből, jegyzőből és ügyészből áll. Hatóságához jelenleg csak szorosan vett egyházi ügyek tartoznak (causae mere spirituales). Hazánkban régibb időben a hamis eskü felett, a bűnösség kérdésében és a végrendeletek alaki érvénye fölött itélt. A legújabb időkig pedig a r. kat. hivek házassági ügyeiben való biráskodás - a házasság polgárjogi eredményeinek kivételével - szinte a Sz. hatásköréhez tartozott. Ezt megszüntette a házassági jogról szóló 1894. XXXI. t.-c., amely a házassági ügyeket a királyi biróságok hatáskörébe utalta s elrendelte, hogy az egyházi biróságoknál folyamatban levő házassági és eljegyzési perek az illetékes királyi biróságokhoz átteendők. L. még Egyházi biróságok.

Szent-Szidónia

Felső-Szrnyéhez tartozó üveggyári telep Trencsén vármegye pubhói járásában, közvetlenül a morva határ mellett és közel a Vlára-szoroshoz. Jelentékeny üveggyára a külföldre is szállítja termékeit.

Szent szív

l. Jézus szent szive és Mária szive.

Szent-szív-társaságok

több vallásos társaság a kat. egyházban. 1. Jézus legszentebb szivéről nevezett társaság, l. Paccanaristák. 2. A Jézus legszentebb szivéről nevezett atyák (v. misszionáriusok). Alapítva 1854. a szt. sziv különös tiszteletére és ennek terjesztésére. Fő székhelye Issoudun. 3. A Jézus legszentebb szivéről nevezett segédpapok. Alapítva 1841. Betharramban a külföldi missziók ellátására. Állomásaik Uruguaj és Buenos-Ayresben vannak. - 4. Jézus és Mária legszentebb szivéről nevezett atyák, l. Picpus-társaság. - 5. Société du Sacré-Coeur. Alapították 1794. Löwenben Tournelly, Broglie és Pey, mintegy folytatásául a feloszlatott Jézus-társaságnak. Beolvadt a visszaállított Jézus-társaságba 1814. - 6. A Jézus legszentebb szivéről nevezett hölgyek (Dames du sacré coeur). Alapította Barat Magdolna Zsófia 1800. (szül. 1779 dec. 13., megh. 1865 máj. 24., boldoggá avatta XIII. Leo pápa 1879 jul. 18.). Célja a szent sziv minél nagyobb tisztelete mellett a női nevelés. Megerősítették XII. Leo, XVI. Gergely. E társaság feltünő gyorsasággal terjedt el Európában, sőt Afrikában, Észak- és Dél-Amerikában, legutóbb pedig Ausztráliában. 1880-ban 105 házuk volt 4700 taggal. Magyarországban Budapesten van intézetük, amelyben különösen a magasabb ranguak leányait nevelik (István-út). A felsoroltakon kívűl van még több kisebb rendü női szent-sziv-társaság. V. ö. Wetzer-Welte, Kirchenlexikon (V.).

Szent szövetség

(sainte alliance), az 1815 szept. 25. Párisban I. Sándor cár, I. Ferenc oszták császár és magyar király és III. Frigyes Vilmos által megkötött szövetség, melynek céljárul az örök béke megalapítása és megvédése, továbbá a keresztényies felebaráti szeretet csaelekedeteinek gyakorlása volt feltüntetve. Az alapító-oklevélben a három fejedelem a kegyesség és békeszeretet elveit hangoztatta; megfogadták, hogy örök barátságot kötnek egymással és egymást minden eshetőséggel szemben hűségesen megsegítik; végre pedig arra kötelezték magukat, hogy alattvalóikat és katonáikat szintén ily keresztény szellemben fogják nevelni és tartani. Mint a keresztény vallás három legfontosabb egyházának hivei, annak a reménynek adtak kifejezést, hogy Európának valamennyi keresztény fejedelme elfogadja majd e programmelveket és szintén belép a Sz.-be. Ebben a várakozásban az alapítók nem csalatkoztak, a hatalmasabb fejedelmek közül csupán az angol király nem lett a Sz. tagja. A pápát nem szólították fel, mert eleve feltették róla, hogy mint a kat. egyház feje nem fog a szakadár egyházak fejeivel szövetsségre lépni. A török szultánt pedig vallására való tekintetből nem hivták fel a csatlakozásra. A Sz. terve az ábrándos I. Sándor cárban fogamzott meg, ki a pietisztikus Krüdener asszony szalonjában barátkozott meg a Sz. eszméjével. Az a reakcionáius, erőszakos és nemzetiségellenes irányzat, mely a Sz.-et az európai népek szemében utóbb oly gyülöletessé tette, az eredeti tervezetben még nem mutatkozott. A szabadabb irány és a nemzetiségi aspirációk elnyomását nem is Sándor cár, hanem Metternich csempészte a Sz.-be s ugyanő hozta szokásba azt is, hogy a fejedelmek minden újabb forradalmi mozgalom felmerülése alkalmával kongresszust tartsanak, melyen a mozgalom közös erővel való fegyveres leveretéséről tanácskozzanak. Az olasz, a spanyol, a görög és a belga kérdés szolgáltatták az alkalmat ily kongresszusok egybehivására, de éppen ezek az események bontották fel a Sz.-et.

Szent-Tamás

1. nagyközség Bács-Bodrog vármegye óbecsei járásában, a Ferenc-csatorna mellett, (1891) 2052 házzal és 11,728 lak. (közte 4515 magyar, 602 német, 6527 szerb; hitfelekezet szerint 4428 róm. kat., 6507 gör. kel., 377 ág. evangelikus, 164 ref. és 169 izr.); lakói gabonatermelést és állattenyésztést űznek; van posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. E város nevezetes szerepet vitt az 1848-49-iki szabadságharcban és több ízben volt véres csaták és utcai harcok szinhelye Dél-Magyarországnak a felbujtott szerbek elleni küzdelmében. - 2. Sz., l. Esztergom. - 3. Csík-Sz. (l. o.).

Szent Tamás

1. Tamás szentek.

Szent-Tamás-sziget

(Sao Thomé), egyike a portugál Guinea-szigeteknek, 250 km.-nyire a NyugatAfrika partján levő Lopez-foktól, 929 km2 ter. Az egész sziget vulkáni, amelynek legmagasabb csúcs a Pico de Sao Thomé 2142 m.-nyire emelkedik. Klimája egészségesebb, mint a Guineai-öböl többi szigetein és a magasabb helyeken az európaiak is jól megélhetnek. Évi középhőmérsékelt 25,6°, a leghidegebb hónap 24,3°, a legmelegebb (ápr.) 26,1°. A sűrü erdőkkel takart szigeten minden minden trópusi növény díszlik; 1876 óta különösen a kávétermesztés emelkedett magas fokra; az évi kivitel mintegy 2 millió kg. A lakosok négerek, számuk (1878) 18,372, köztük 1200 fehér bűrü és mulatt. Fővárosa Cidade, 3000 lak. és biztos kikötővel.


Kezdőlap

˙