Sztarij

(szláv) a. m. régi, ó; helységnevekben gyakori mint összetétel.

Sztarij Bihov

az ugyanily nevü járás fővárosa Mohilev orosz kormányzóság nyugati részében, a Dnyepr mellett, (1885) 6074 lak., akiknek fele izraelita. Van postája, távirója, 3 orosz és 1 kat. temploma, földmívelés,e kertészete. Bihov a XIV. sz. óta ismeretes, eleinte Kijev fejedelmséghez tartozott, a XV. sz.-ban lengyel, 1772-ben orosz uralom alá került. A lengyelek uralma korában nagyon meg volt erősítve.

Sztarij Krim

(tatároknál Eszki-Krim), város Tauria orosz kormányzóságban, a Csuruk-szu partján, (1893) 4036 lak., régi romokkal. Sz. Szolkata néven a középkorban hires kereskedelmi emporium és a XIV. sz.-ban a krimi tatár khánok fővárosa volt.

Sztarij Oszkol

az ugyanily nevü járás székhelye Kurszk orosz kormányzóságban, a Don mellékvize, az Oszkol mellett, (1893) 8989 lak.

Sztarobjelszk

az ugyanily nevü járás székhelye Harkov orosz kormnyzóságban, az Ajdar mellett, (1894) 12,275 lakossal.

Sztarobracij

l. Roszkol.

Sztarodub

az ugyanily nevü járás székhelye Csernigov orosz kormányzóságban, a Babinec mellett, (1894) 25,517 lak., jelentékeny kertészettel, bőrcserzéssel; len- és gabonakereskedéssel.

Sztarokonstantinov

az ugyanily nevü járás székhelye Volhinia orosz kormányzóságban, a Szlucs mellett, (1893) 19,738 lak.; egykori földerődítmények maradványaival.

Sztaroszta

(szláv) a. m. valami közösség, község vénje. Lengyelországban régen azokat a nemes embereket nevezték igy, akik királyi javakat birtak s ezeken bizonyos törvényhatósági jogokat is gyakoroltak (mint nálunk az úri székek). Oroszországban a falusi elüljárókat hivják igy, Csehországban pedig a polgármestereket, egyesületek elnökeit stb.

Sztaskó

(Sztaskov), kisközség Trencsén vármegye csacai j.-ban, (1891) 1365 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.


Kezdőlap

˙