Szűcsáruk

v. szőrmeáruk, három osztályba sorozhatók: 1. prémáruk; 2. szőnyeg, faldísz v. egyéb fényűzési célokra való áruk; 3. amelyeket egyáltalán nem lehet a felsorolt célok egyikére sem használni, igy aztán a bőrkészítők kezeibe kerülnek, kik a prémek szőrtelenítése után, az imigy elkészített tárgyakat: bőráruk címen bocsátják forgalomba 8l. Bőr). Általános az az elv, hogy prémárukat, miután majd minden értékesebb gereznát utánoznak, csak elővigyázattal lehet vásárolni. Az egyedüli mód tehát az ilyen tévesztések elkerülésére vagy az, hogy az ember bevásárlásait szakemberrel végezteti, v. pedig a föltétlen bizalom, melyet az ember ilyenkor a kereskedőbe helyez. E célból tehát praktikus régi jó hirnevü üzletekkel kell érintkezésbe lépni.

Angora, fölötte selymes szőrü, kicsiny báránynagyságu bőr, melynek minden egyes szőre csavarhúzószerüen van göndörítve és a természetben hófehér, vagy az idősebb állaté creme-szinü. Az angorát minden képzelhető szinekben festik, sőt utóbbi időkben e sorok irója feltált egy módot, mellyl az angorát képt, sőt több szinben is lehet megfesteni. Az igy preparált állat bőre igen szép és különösen belépők prémezésére és bélelésére (orosz módon) ugy, hogy a bélés egyben prémszerüen ki is hajlik a posztó alól, igen mutatós.

Asztrakán, a persiai báránybőr gereznája, amelyet a kereskedelemben egyszerüen csak Persianer néven ismernek. A kettő között pedig oly lényeges a különbség, hogy még egy kategoriába sem lehet őket sorozni. Míg az asztrakán a természetben piszkos-barna, fénytelen, durva szőrü asztrakánbáránynak a bőre, addig a Persianer nagyobb persiai birkának a gereznája. Az asztrakánt rendszerint feketére festik s igy a festés alatt igény szép fényt is kap. Nem valami túldrága prém s igy középminőségü ruhadarabok vagy női kabátok prémezésére alkalmas. Készítenek belőle férfikabátot is, mely bár egy kissé nehézkes, de kiválóan tartós és meleg. Különösen arra kell ügyelni, hogy a bőr sötétkék legyen. A fekete bőr «elégett», ami annyit jelent, hogy v. az állat volt beteg, amikor elpusztult, vagy pedig a készítés és a festés alatt vált a gerezna hasznavehetetlenné. Az ilyen prém nem tartós, hamar szétmállik és elpusztul. A szürke bőrü asztrakán már régen áll s igy ez sem tartós.s) készül. szőre nem tiszta barna s zsírosan ragadnak a szőrszálak egymáshoz. Olcsó prémezésekhez használják. Birkabőr, nagyobb báránynak a bőre, rendszerint magyaros subákhoz használják, finomabb prémezésekre alkalmatlan, mert bőre igen nehéz. Bisam (pézsma), tévesen az a hit van elterjedve, hogy ez a kis patkánynagyságu gerezna azonos a pézsmaállattal, mely őznagyságu. Igen kedvelik ezt a nyerthez hasonló barna-vörös prémet parasztnői bundákhoz prémnek. Nem drága állat, igy hát nem egyszer kabátbélésnek is hazsnálják. De nagyobb jelentőségü a belőle készült utánzatok egész sorozata. A Bisam-seals a valódi sealskint (l. o.) utánozza. előállítási módja, melyet Európában csak három gyárban művelnek, a következő: a jó pázsmaállat gereznáját kiszárítják a napon, az ilyen prémet aztán az u. n. borotva alá teszik. Ez olyan készülék, mely a felső érdes szőrt lekopasztja, míg az alatta megmaradt «alsó szőrt» a gyakori fésülés által selymessé teszi, azután átfestik négy-négyszer barna collarbrillanttal, e procedura körülbelül 6 hetet kiván, végül pedig «megölik» az alsó rétegekben a festékbacillusokat, ami által a pézsma alsó rétegeiben olyan barna selyemgyapjassá válik. A borz (l. o.) érdes tüskés, szürkés-fekete sörtéivel prémezésre egyáltalán nem alkalmas. Igy hát a kereskedésben csak az ecsetkészítők érdeklődnek iránta. Nyersen jön a forgalomba s kikészítésük a legritkább esetekhez tartozik. Brabanti, festett brabanti nyúl bőre, melyet rendszerint feketére, barnára, sárgára festenek. Az egyes fajok X-ekkel vannak megjelölve, igy a legolcsóbb az 1. X és a legértékesebb a 10. X. Olcsó prém, melyet Erdélyben kedvelnek parasztprémezésekre. Breitschwanz. Az asztrakánnak egyik fajtája, értékes prém és ezért díszmentékre használják prémnek. Fekete fényes, széles, habos gereznáját újabban nagyon kedvelik. A fehér nagyon ritka és ezért drága is. Szép, különösen női divatgallérokra betétnek.

Caracul, az asztrakán olcsóbb és vastagabb fajtája a kereskedelemben. Durva szőrü, vastag, fekete prém, mely olcsóságánál fogva nagy keresletnek örvend. Castor, festett Bieber, ugyanugy készítve mint a Bisam-seals. Igen szép sötétbarna vagy fekete prém, mely nem is olcsó. Castorette, a castornak utánzata pézsmából, tüskésebb amannál a szőre és nem is oly tartós. Természetesen sokkal olcsóbb a castornál. Chinchille, kicsiny, evetnagyságu állat, melynek hamvasszürke prémét nagyon kedvelik karmantuykhoz, prémezéshez egyaránt. Sőt díszmagyar ruhákhoz is igen szép. Kétféle chincillet ösmerünk: valódit és korcsot. Ez utóbbi a harmadrészét sem éri a valódinak, de csak a szakember tudja a kettő közötti különbség fölfedezni. A korcs a chincille és a mókus keresztezéséből származik. Könnyebb felismerhetés céljából megjegyezzük, hogy a valódi nagy szőrü, míg a korcs ritkás és alacsony szőrü. Coboly (nyuszt) van kétféle: amerikai és orosz. Előbbi barnás-vörös vagy sötét-barna, utóbbi szürkés vagy ezüstös szőrü. Igen értékes prém, mely hosszas tartóssága miatt is igen keresett. Ha a természetben egyik vagy másik gerezna nem lett sötétté, sőt vannak olyanok is melyek egészen fakó szinüek, ugy segítenek újabb időkben rajtuk, hogy a szó legszrosabb értelmbéen kifüstölik. Kéményekbe teszik, míg a füsttől szép egyenletes szint kapnak. Másik módja a «blenden»-eljárás, mely nem árt a cobolynak és egy kis fényt is kölcsönöz neki. A harmadik módot csak egészen olcsó gereznára alkalmazzák, t. i. a festést. A coboly sötét lesz ugyan, de azért a festék hamar elpusztítja. Laikus ember egyiket sem ismeri fel.

Erdélyi alatt erdélyi fekete, göndör szőrü báránybőrt kell érteni. Minőségük számok szerint osztályoztatik. A 0 és 1 számuak vékonyszőrüek, fényesek, sapkákra alkalmasak. A 2-3 számu prémre használható, a 4-5 számu pedig éblésnek. Az u. n. «Decken»-bőr igen nagy és bozontos szőrü. Bakterbundákra vagy «mezítelen» bundákra használják. Ez utóbbiak olyanok, melyeket nem vonnak át posztóval, hanem a puszta bőröket varrják össze bundának Az «F» jelü Federkrausst jelent, olyan habos göndör. A «P» jel Perlt jelent, göndör szőrt, ez a keresettebb és értékesebb. Az «R» jelü Rothspitzet jelent, ez a vörös szint jelzi és a legolcsóbb, «00». Ausschuss hibás v. használhatatlanok megjelölése. Az «R» jelüeket festeni is szokták, de ezeket könnyen fel lehet ismerni, mert míg a természeteseké fehér bőrü, ezeké kékes-fekete szinü. Englische, olyan feketére festett báránybőr, melynek kissé göndör szőre van. Rendszerint egészen apró, fiatal báránybőröket használnak fel e célra a festők s Erdélyben nagyon hordják a parasztok sapkának. Megjelölésük X-ek által történik. Minél több X van a kötés (10 db.) tetőlapjára jegyezve, annál vastagabb a szőr.

A farkasbőr a kereskedelemben kétféle: európai és szibériai farkasbőr ismeretes. Az előbbiek vörhenyesbe játszók, míg a szibériaiak fehéresszürkék és értékesebbek. Különösen bundabélésnek használják, de igen mutatós a fehér szibériai farkasból készült prém is. Szőnyegeknek készítve úri szobákban leggyakoriabbak. Federkrauss, erdélyi természetes, habos szőrü báránybőr. Félpersián, a török és macedon kis bárányok feketére festett és fényesített bőre. Olcsó prém és a szegényebb sorsu nép már tartósságánál fogva is nagyon kedveli. Kötésekben 10 darabonként jön a kereskedelembe. Flamentin, közönséges flamandi bárány bőre. Nem egészen tiszta fehér és ezért nem is kedvelik nagyon.

Genotte. Majd minden prémmel bélelt férfikabát ezzel a szép feketés, sima szőrü bőrrel van bélelve, de a legkevesebben tudják, hogy ez a cifra nevü prém tulajdonképen nem is egyéb közönséges holland vagy orosz macskánál. A Hollandiából származó genotte sokkal értékesebb az orosznál, mert míg ennek szőre hull, azé igen selymes és kellemes egyenlő meleget ad. Vannak külön genotte-hizlalók, ahol a macskákat formálisan tenyésztik, tisztán csak gereznájukért. Télviz idején, amikor a legszőrösebbek, ölik őket s febr. jönnek forgalomba. A bőr maga macskanagyságu és fölöttén nyujtható. A görény. Oroszország meg nem vetendő üzletágot fejlesztett belőlük. Majd minden orosz ezzel bélelteti prémes bundáját s igy a kontinens legtöbb görénye a muszkák kezébe vándorol. Gereznája feketén sárgás, amivel kettős szinét akarjuk kifejezni. Hazánkból a boszniai és a Dalmácia vidékéről származó görényeket kedvelik leginkább. Értékük nem nagy. Grebes elnevezéssel a pinguin-madarak pelyhes szőrü bőre jön forgalomba. Nem igen tartós és éppen ezért nem is keresett prém. Szine fehéres és arról lehet azonnal felismerni, hogy a közepén mintha széjjel volna választva, olyan bevágás vonul rajta végig.

Hattyu, fehér s a felső tollaitól megfosztott bőre nagy kereskedelmi cikk. Minden finomabb báli prémezést ezzel végeznek. Miután azonban a koppasztási eljárás nagyon ritka esetben szokott jól sikerülni, a jó hattyuprém igen drága. Hófehér és lágy pelyhü. A hermelin már nem olyan drága mint évszázadok előtt volt, mert felfedeztek a Csenes-oceánon egy szigetet, hol annyi a hermelin, hogy ott elégetik. Egy vállalkozó szellemü amerikai cég ezt a körülményt ki is aknázta és most a hermelin oly olcsó, hogy ma már karmantyukat bélelnek vele. Kicsiny fehér menyétnagyságu gereznája fekete hegyü farkban végződik, amely, ha bélésbe van összevarrva, igen mutatós. A hiuz szürkés-barna bőrét prémezésekre használják, nem drága prém, de nem nagyon kedvelik. Hód, l. fentebb Bieber. A hörcsög bőrét bélésbe varrva Németországban, Weissenhallban készítik rabmunkások. A bőr nagysága akkora mint a mókusé, szine sárga, középen fekete vagy kékbe játszó sávval. Vékony és könnyü. Rendszerint gallérbélésnek használják. Igen olcsó, de nem is túlságosan meleg.

Kamcsatka, tulajdonképen nem más, mint az ily nevü félszigeten található óriási vidra bőre, mely ez időszerint az összes létező prémek legértékesebbike. Sötét barna gereznája annál értékesebb, minél több ezüstös szőr fedi. Hogy ez állatok értékéről fogalmunk legyen, van olyan gerezna is, mely 10,000, sőt még ennél is több rubelt ér. Nagy értékének a titka abban rejlik, hogy egész eszkimó-családok pusztulnak el, mmígegy ilyen óriási vidrát elejtenek. Férfikabátokra használják gallér és hajtókának. Igen tartós és szép prém. Kolinsky a nyestnek gyengén sikerült utánzata. Csak lelketlen kereskedők szokták vele vevőiket becsapni, mert teljesen értéktelen, nem tartós prém. Ezért igen ritka a forgalomban.

A leopárd pettyes, sárga, feketés gereznája a szőnyegkedvelőknek nagyon kedves. Egyébre nem igen használják. Csak legújabban kisérlik meg kicsiny női kabátkákat készíteni belőle. Liba. Ha hattyuprémet veszünk az üzletekben, akkor tulajdonképpen nem a fehér, tartós és igen drága hattyut kapjuk, hanem fosztott és kopasztott liba prémét. Ez is fehér, pelyhes, s csak az a nagy hibája, mindig hullatja pelyheit.

Marder (nyest), hasonlít a cobolyhoz, de nem olyan finom és selymes a szőre; éppen ezért sokkalta olcsóbb is amannál. Prémnek igen alkalmas és szép. Barna szinü, középen sötétes sávval. Marmota, gereznáját csak festve használják egész olcsó prémezésekre. Pézsmautánzatot csinálnak belőle és a bőr maga igen olcsó.

Medve van barna, fekete, fehér v. jegesmedve, végül grizzly v. szürke medve. Értékük a szőr magassága és a bőr nagyságától függ. Miután e bőröket csak dísznek vagy szőnyegekre használják, feltétlen becse csak az olyan gereznának van, amely teljesen komplett (megvan a fogazat, koponya és körmök).

Mókus a leggyakoribb prém. szürke kicsi gereznáját nagyon kedvelik könnyü női bundákba bélésnek. Nem nagyon drága, igen tartós és nagyon szép. A kereskedelemben megkülönböztetik a mókushátat (Feerücken), mely sima szürke vagy középen egy kis vörhenyes sávval és a mókusmált (Feewamme), ez fehér és szürke. Utóbbi sokkal olcsóbb, könnyebb és nem oly meleg, mint a mókushát.

Mouflon, tulajdonképen a mongol bárány selymes bőre. Szinesre festik és olcsó prémezésekre alkalmazzák.

Nerz, hasonlít a cobolyhoz s ugyancsak menyétfajta. Szőre barna, középen fekete sávval, nem oly selymes bár, mint a cobolyé, de azért igen kedvelik prémezésre, bélelésre egyaránt.

Nutria, a hódprémhez hasonlít. Ezért elég helytelenül Bieber-imitációnak is hivják. Arról lehet azonnal felismerni, hogy szőre alacsony, nem selymes és fényes (ez utóbbi mesterséges úton van előállítva). Mindenre használják, mert szép és nem drága; azonban nem tartós s azonnal kopásnak indul.

Nyúl, a legolcsóbb prém, melyet ismerünk, s ezért majdnem az összes értékes prémeket ebből imitálják. A fehér nyúlból a hermelint, a sárga-barnára, középen sávosra festettel a cobolyt, nyestet és nerzet, sőt még a pézsmát is utánozzák. Ha chinchille kell olcsó kiadásban, ott a «Sschneehase», mely rosszul bár, de mégis imitálja a chincillét. És igy tovább megannyi variációkban. Nagyon olcsó és még sokkal rosszabb.

Nyuszt, l. fentebb coboly.

Opossum, ausztráliai fiahordónak a sárga-kékes prémje, nehéz kissé, de elég meleget tartó olcsó bélésből. Festik feketére is, de ez nem sokat ér. Az oroszlán bőre igen ritka a kereskedelemben, s többnyire csak azokat a bőröket lehet szőnyegeknek használni, amelyek állatseregletekben hulltak el. A szabadon tenyészők gereznája oly kopott, hogy azt majd semmire sem lehet használni. Egy-egy bőr (kifejlett szép komplett példány) megér 800-2000 forintot.

A párduc bőre igen kedvelt, sárga vagy szürke prém fekete kicsiny pettyekkel, kitömött fejjel preparálva, nagyon gyakori úri szalonokban.

Perlkrauss, l. fentebb erdélyi. Persiai, igen szép fényes fekete göndörü (barkáju) persa bárány bőre, mely értékes és igen sokáig tartó. Értéke annál nagyobb, minél szebb a fénye. De nagy elővigyázattal lehet belőlük ismeretlen cégeknél venni, mert dióolajjal egy-két napig tartó olyan fényt lehet a prémre varázsolni, hogy sokkalta szebb a valódinál. Csakhogy a prém kétháromszori viselés után megfakul.

Rasé elnevezésen a nyúlutánzat egyik nemét ismerik. A valódi sealskint imitálja. Körülbelül a 30-ad részébe kerül, s igy természetes, hogy ezzel a prémmel csapják be legtöbbször a laikus publikumot. Tiszta fehér zsebkendővel két-háromszori végighúzás rajta meggyőz a prém valódiságáról. Minden utánzat ereszti a szinét.

Róka, sárga-vörös gereznája közismeretes, értéktelen és nem nagyon jó. Oroszország kultiválja, s a mi rókáink is jobbára mind odajutnak.

Római (Romaner), az erdélyin kívűl az egyedüli valódi fekete báránybőr. Hazája Róma és vidéke, nehéz rossz szagu és nem városi bundákba való bélés. Szőre kissé fényes, habos.

Röder, egy szürke macskafajnak az elnevezése, melyen különféle fantasztikus sötét figurák láthatók. Nem drága és aránylag elég jó bélésnek.

Scunks, egy amerikai borzfajnak a gereznája. szine barnás-fekete. Eredetiben villaalaku fehér sáv vonul rajta végig, de ezt a kezelés egyszerüsítése céljából, még mielőtt forgalomba bocsátják, kiveszik belőle. Prémnek igen szép női bundákra.

Sealskin, tulajdonképen a rozmárfókának a bőréből készül. Feketébe játszó barna a szine, olyan mint a legfinomabb selyem-peluche, az alja pedig aranyszinü selymes. Kedvelt prém, sőt egész női jaquette-ek is készülnek belőle, habár egy kicsit drága. Ilyen jaquette ára 300-1000 forint között váltakozik.

Schupp, magyarul mosómedve volna, de ezen az elnevezésen senki sem ismeri. Szürke, borznagyságu, durva szőre kellemes meleget ad és hosszantartó. Nagyon nehéz és ezért kizárólag csak utzóbunda-bélésnek használják.

Sziciliai, fehér báránybőr, ritka a kereskedelemben, mert nem valami elsőrendü minőség.

Talupp, egy nagyon gyönge bőrü fekete, sima, fényes, habos, rossz és olcsó prém. Lelkiismeretes kereskedő nem ajánlja vevőinek.

Tigrette, afrikai kis macskafaj elnevezése; szürke, pettyes. Nem ér sokat és ritkán alkalmazzák.

Tibet, mongol bárány feketére festett bőre; fényes, hosszu szőrü és göndör, nagyban hasonlít az angorához és ezért e két fajt gyakran össze is tévesztik. Ez a fajta drágább az angoránál, de szebb is.

A tigris bőrét igen kedvelik szőnyegekre, de mert teljes állapotban igen ritka, drága egy kissé a bőre. Kitömött fejjel egy-egy példány megér nagyság és minőség szerint 3-800 frtot. Szőnyegnek igen tartós.

Ukrainai, egyik feketére festett persa báránynak a neve. Az oly állat, mely vagy betegen hullt el vagy pedig igen vén volt, még kimulása után sem veszi fel azt a fényt és selymesszőrüséget, mint az egészséges és fiatal bárány bőre s ezeket a tompafényü bőröket nevezik aztán, megkülönböztetésül a persiaitól ukrainainak. Olcsó prém, melyet azonban ritkán alkalmaznak.

A vaddisznó bőrét csak amateurök, v. akik maguk lőtték, készíttetik ki, miután nem szép, célja sincs, értéke meg éppen semmi. A kereskedelemben tehát csak nagy ritkán fordul elő.

A vadmacska igen gyakori, szürkés-kék gereznája azonban semmire sme igen alkalmas. A szőrét folyton ereszti, s igy csak vadászember bélelteti vele a kabátját. Értéke igen kicsi.

Vidra, bőre nagyon szép, csakhogy az ami a kereskedelemben forog közkézen, már nem az eredeti természetes vidra, de formájából teljesen kivetkőztetett, sima selymes szőrü prém, melyet Goldbieber néven hoznak forgalomba. Az eljárás pedig, amellyel ezt el lehet érni, egyszerü. A vidrát egyszerüen megfosztják eredeti felső tüskés szőrétől és csupán alsó, selymes gereznáját használják. Ha a felső szőr igen szép egyenletes sötét, szinte kékbe játszó, akkor meghagyják a felső szőrt is. Ezt leggyakrabban a virginiai vidráknál találjuk, éppen ezért nevezik a felső tüskés szőrétől még meg nem fosztottakat virginiai vidráknak. Utóbbi időkben festeni is szokták a vidrákat, melyeknek selymes, puha szőre erre kiválóan alkalmas. A festésben, mely rendszerint feketére vagy feketés-barnára szokott történni, kétfélét különböztetünk meg: u. m. angolt és franciát. Az angol festés bőre barna, a franciáé fekete, előbbi jobb, utóbbi szebb. Prémezésekre igen alkalmas.

Wallabies-bőr, a kenguruéhoz nagyon hasonlít. Bundabélésnek használják barnásszürke gerenáját. Wambats, hasonlít a Bieberhez egy kissé, csakhogy az állat végső része fehér. Szőre durva s csak bélésre alkalmas. - A Sz. festését, l. Szőrfestés; cserzését l. Szőrme. Ezzel lehetőleg megemlékeztünk minden ismert prémfajrók, alább pedig tájékoztatóul az állatok nagyságát és gereznájuknak hozzávetőleges értékét adjuk.

[ÁBRA] [ÁBRA]

Szűcsbogár

l. Szűcsmoly.

Szücsi

nagyközség Heves vármegye gyöngyösi j.-ban, (1891) 975 lak. Itt született Bajza József, kinek szülőházát 1896 aug. 24. díszes emléktáblával jelölték meg. Az ünnepen az akadémia, a Kisfaludy- és Petőfi-társaság képviselői is megjelentek.

Szűcsmoly

(Tinea pellionella L.), az aprólepkék csoportjába, a molyfélék családjába tarotzó lepkefaj, melynek hernyóját hibásan szűcsbogárnak is nevezik. Kiterjesztett szárnyszélessége 8-9 mm., feje fehér, mellső szárnyai ezüsthamvasak, három sötétbarna középfolttal, a hátsók ivlágos hamvasak, sárgásan fénylők. Hernyója különböző szövetekben és prémekben élősködik, ahol kissé lapított tömlőt készít magának, abban tartózkodik és ott alakul át bábbá. Irtására: a ruhamenüek gyakori szellőztetése, tisztogatása még a legbiztosabb módszer; használják a benaftalinozást is. Hasonlóan él és pusztít még a nagy Sz. (T. tapetiella L.) és a ruhamoly (T. sarcitella L.) is.

Szügy

az állati törzs eleje, vagyis az a része, mely elül a nyaktól a lábak közéig lterjed. Kellő szélességgel és mélységgel birjon, de a gyors járásnemekben használt lovakon, valamint a fejős teheneken nem szeretik a nagyon széles szügyet, mert előbbiek nehézkes járásuak, a tehenek pedig kevés tejet adnak; ellenben igás lovak és hústermelésre szolgáló állatokon azt szeretik, ha a szügy minél szélesebb és lefelé is minél mélyebben terjed.

Szügycsavar

a gyalupadnak mellső srófját nevezik gyakran igy.

Szügyhám

l. Befogó készülékek.

Szűk állás

(zene), l. Hangzatok állása.

Szűkített

a zenében a hangközökre és a hangzatokra vonatkozik; ilyenek a Sz. harmad, p. c-es-es, Sz. negyed=c-asas, Sz. heted=c-bebé. Minden Sz. hangköz a kis hangközből keletkezik akár a felső hangnak lejebbítése, akár az alsónak fölebbítése által. A harmoniában a használt Sz. hangzatok a következők: a Sz. hármas hangzat, p. c-es, -ges és a Sz. hetes hangzat, p. cisz-é, -g, -bé, v. c-es, ges, -bebé stb.

Szűkmellüség

a mellkas hiányos fejlődése; az ilyen mellkas többnyire egyszersmind hosszu, bordaközei tágak, haránt átmérője azonban kisebb a rendesnél. A katonasorozásokon a mellkas körfogatát a test magasságához viszonyítják és Sz.-et vesznek fel, ha a mellbőség a testhossz felénél kisebb. A Sz. gyakran utal gümőkóros hajlandóságra, nem ritkán a szűkmellü emberek jelentékeny testmagasságuak, de soványak s családjukban a tüdőbajnak több esete fordult elő. A Sz.-re hajlandó fiatal egyéneket testgyakorlás s megfelelő erősítő módszerekkel kell orvosolni, és mellkasuk fejlődését előmodzítani. Szűkmellü embereknek csupán egészséges foglalkozásra szabad vállalkozniok s a betegségre vezető káros tényezőket lehetőleg kerülniök kell.

Szükségbeli ár

l. Ár.


Kezdőlap

˙