Szüry

Dénes, iró, miniszteri tanácsos, szül. Rétalapon (Győr) 1849 jul. 2-án. Komáromban és Győrben végezte középiskolai tanulmányait a Szt.-Benedek-rendüek gimnáziumában. A jog- és államtudományi tanfolyamot a győri jogakadémián s a budapesti tudományegyetemen végezte 1871. Hivatali pályáját mint másod éves végezte 1871. Hivatali pályáját mint másod éves joghallgató 1869. kezdte Budapesten a közalapítványi királyi jogügyigazgatóságnál, ahonnét 1871. mint fogalmazógyakornok beosztatott szolgálattételre a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba; 1872. segédfogalmazó, 1875. fogalmazó, 1881. titkár, 1886. osztálytanácsos lett; 1892. pedig miniszteri tanácsosi jelleget nyert. Hivataloskodása idején a karlócai gör. kel. szerb egyházi kongresszushoz kiküldött királyi biztosok mellett kétszer nyert titkári minőségben megbizatást, 1879 őszén Stancsics György királyi biztos oldalán, 1881-82. pedig Cseh Ede mellett. 1883-ban Trefort Ágost reá bizta a kultuszminisztérium elnöki osztályának vezetését; annak élén állott Csáky Albin gróf minisztersége alatt is; mignem e minőségében töltött 11 év multán egészségi okokból 1894. ideiglenes nyugalomba vonult. Irodalmi működését 1874. kezdte fordításokkal a Beöthy Zsolt által szerkesztett Athenaeumban s aztán mint tárcairó 16 évig a Fővárosi Lapok munkatársa volt. Karlócai kiküldetése alkalmából tanulmánycikkeket irt a gör. kel. szerb egyházi kérdésről a Budapesti Szemlének és a Pesti Naplónak. Első könyve Emlékek címen jelent meg 1886-ban kézirat gyanánt, kevés számu példányban; ezt követte 1888. a könyvpiacon a nizzai életet festő Mosolygó ég füzete; 1893. pedig Rajzok címen egy terjedelmes kötet, amelyért a Kisfaludy-társaság ugyanazon évben tagjává választotta. Jelenleg a nemzeti szinház jelesebb szinműveiről lélektani fejtegetéseket ir a Vasárnapi Újság számára, amelynek hat év óta állandó munkatársa s ezenfelül tagja a képzőművészeti társaság választmányának.

Szűts

Mihály, gazdasági tanár és szakbeli iró, szül. Szegeden 1846 máj. 6. Szülővárosában a reáliskolába járt, mire a tanítóképző intézetet végezte és 1863-64. Horgoson néptanító lett. Az 1865 nov. 1. megnyilt keszthelyi felső gazdasági tanintézetbe lépett s azt 1867. végezve, egy évig Sina Simon báró óbébai uradalmában gazdasági irnok volt. 1870-71. Németországban s Svájcban az ottani mezőgazdaság s a mezőgazdasági tanügy tanulmányozása végett utazást tett, 1872. a debreceni magyar királyi gazdasági tanintézet tanársegédje, utóbb segédtanára, 1878-tól rendes tanára és 1895 februártól fogva igazgatója lett, mely minőségben jelenleg is működik. Művei: A mezőgazdaság alapvonalai (Debrecen 1879, 2. kiad. 1883); Debrecen meteorologiai viszonyai (u. o. 1882); A terménybankok és azok hatása a mezőgazdaságra (Budapest 1883); Debrecen szabad királyi város mezőgazdaságának jelenlegi állapota (Debrecen 1883, 2. kiad. 1892); A gazda helyzetének javítására vonatkozó nézetek (u. o. 1888); Debrecen város termelésének hatása a talaj kimerülésére (u. o. 1889); A cukorgyártás és a cukorrépatermelés (Magyar-Óvár 1889); A jégkár ellen való biztosítás és a károk becslése (Debrecen 1890, 2. kiad. u. o. 1890, 3. kiad. Kolozsvár 1897); Mezőgazdasági becsléstan (Budapest 1896); A debreceni első takarékpénztár 50 éves története (Debrecen 1896). Azonkivül a szaklapokban és napi sajtóban közölt számos cikket, továbbá népszerü gazdasági előadásokat tartott, gazdasági tanfolyamokban vett részt stb.

Szüty

vagy helytelenül szücs, az a táskát alkotó funérrész, mely borított (funérozott) butoroknál hiányos enyvezés v. szorítás folytán a vakfához oda nem ragadt, és igy a butor elkészülte után felduzzad. Eltávolítható ugy, hogy felhasítják, enyvet bocsátanak alá és újra lesajtolják.

Szütyő

(növ., utriculus), apró, egyrekeszü, egy- vagy kétmagu belső termés, de a vékony héja a maggal össze nem nő (libatalp). A Sz. nem mindig a magrejtőből keletkezik, hanem a hegyelevelekből is, p. a sásé.

Szüveny

(állat) a. m. Cardium (l. o.).

Szűz

az állatkör hatodik jegye (c ). Mint csillagkép 173° és 225° rektaszcenzió közé és a déli szélesség 19°-tól az északi szélesség 14 1/2°-ig terjed, Heiss szerint 181 szabad szemmel látható csillagból áll, melyek közül egy első rendü (a Spica), több harmadrendü és ezek közül a legészakibb a Vindemiatrix. Ez idő szerint a Szűz csillagzatban van, közel a szomszédos Oroszlánhoz, az őszi napéjegyenpont. A görög mitologia szerint a Szűz majd Dike, Zeus leánya, majd Emeter vagy Ceres.

Szűzbariska

(növ., Sz.-fa, szűzbokor, Meliusnál szűzfa, Ábrahám bokra, az arabok nyelvében Mária tenyere, barátbors, Vitex Agnus castus L.), a Verbena-félék családjába tartozó déleurópai, 2-3 m. magas cserje, hosszu nyelü, ezüstös szőrü, ujjas levelekkel és lilaszin, súsfürtü virágokkal. Minden része, kivált magva erősen bors-zamatu. Az ókorban a görög nők és a Vesta-szűzek csillapító szerül használták. Vesszőiből kosarat fonnak. Magvát a középkor fűszerül használta; Keleten most is dívik.

Szűzbeszéd

l. Maiden (speech).

Szűzdohány

különös dohányfaj (Nicotiana paniculata), melynek sárga szinü virágai hosszukás bugát alkotnak, levelei pedig tojásdad alakuak, ülők és simák. Hazánkban Verpelét táján mivelik. Sz. alatt továbbá a beváltás alól elvont, elcsempészett dohányt is értik, mely hazánkban különösen régebben játszott nagy szerepet.

Szűzek

szentek, ez elnevezés alatt az a 11,000 szűz értendő, akik szt. Orsolyával (l. o.) Köln városában vértanui halált szenvedtek 451 körül. E történeti tényhez több szép legenda fűződik. Ünnepük okt. 21.- Sz., okosak s balgák, Máté evangelista (25, 1-13.) az utolsó itéletre vonatkozó hasonlatának ábrázolása. Tiz szűz közül öt fölfelé tartja lámpáját, öt pedig lefelé, annak jeléül, hogy az olaj kifogyott belőle. Ezen ábrázolás már a katakombákban is előfordul; a középkorban, kivált Francia- és Németországban a templomok jegyesek-kapuját díszíti, ugy hogy az okos Sz. a nézőtől balra, a balgák jobbra estek. Fönmaradt nevezetesebb ábrázolások Amiensben, Strassburgban, Freiburgban, Magdeburgban, Nürnbergben vannak.


Kezdőlap

˙