Szűzesség

a leány nemi érintetlenségének a kifejezése, vagyis annak, hogy még févfival nem közösült. Tulajdonképen etikai fogalom, amely azon alapszik, hogy a leány nemi érintetlensége nagy erkölcsi beccsel bir. Ebből a szempontból a modern fél-Sz. is leszállítja a leány erkölcsi értékét, habár az a szó szoros értelmében még nem közösült. A Sz. bizonyítékának a szűzhártya épségét tekintik, amely közösülésnél rendesen egy vagy több helyen beszakad és vérzik. Ámde a törvényszéki orvostan már régen nem fogadja el ezt a laikus tételt, mert bizonyos, hogy sok himen (szűzhártya) oly engedékeny, tágulékony és rugalmas, hogy szélei a monynak ismételt behatolására sem szakadnak be, hanem sértetlen marad s érintetlennek látszik; miglen másfelől hiányozhatik teljesen a himen (fejlődési hiba) vagy berepedhettek a szélei más okból, de azért etikai értelemben a leány szűz maradt. Orvosi vagy orvostörvényszéki tekintetből sok apróbb jelek együttes mérlegeléséből lehet csak óvatosan a Sz. állapotát meghatározni. Ilyen jelek: a nagy szeméremajkak duzzadtsága, érintkezése s igy mintegy a hüvelynek a külvilágtól első elzárása; a kis szeméremajkak rövidsége, pirossága, merevsége; a szűzhártya sértetlen volta; a szeméremfék rövid és merev volta; a hüvely erős redőzöttsége és szűk volta, falainak érintkezése; a méh hüvelyes részének karcsusága és az emlők minősége is. V. ö. Belky, Törvényszéki orvostan; Ploss-Bartels, Das Weib.

Szűzességi fogadalom

l. Evangeliomi tanácsok és Fogadalom.

Szűzfa

(növ.), l. Szűzbariska.

Szűzföld

ekével még fel nem hasított, magtermelésre még nem használt, tehát még ki nem zsarolt föld.

Szűzhártya

(himen), a hüvelybemenetet elzáró, rendesen csak kicsiny félholdalaku v. kerek lyukat tartalmazó hártya. L. Hüvely.

Szűzlánytej

l. Benzoégyánta.

Szűz Mária

l. Mária.

Szűz Mária rózsája

(növ.), l. Jerikói rózsa.

Szűz Mária tövise

(növ.), l. Máriabogács.

Szűznemzés

l. Szűzszaporodás.


Kezdőlap

˙