Tályag

erősen összeálló, mésztartalmu agyag a harmadkorból.

Tályog

(abscessus), a szövetekben fekvő, gennyel telt üreg. Ha T.-ról mint daganatról szólunk, akkor az csak a genygyülemnek körülirt felhalmozódását jelzi. Majd minden szövetben és szervben található. Leggyakoribb a kötőszövetben fekvő T., de az agyban, májban, vesében, csontban stb. is gyakran található. A T.-ot, mint minden gyenyedést, rendszerint mikroorganizmusok okoizzák. Ha a megsebzett bőrön keresztül tisztátlan kezelés folytán bakteriumok kerülnek a szövetbe, akkor azok behatása alatt heves lob indul meg, a fehér vérsejtek a vérerekből nagy számban kivándorolnak. genysejtekké lesznek, az anyaszövet genyesen oldódik s gennyel telt üreg, T. származik. A T.-okban, azaz a körülirt genyedésnél rendszerint a Staphylococcus pyogenes aureus, albus vagy citreust, a diffúz genyedésnél (phlegmone) többnyire a Streptococcus pyogenest találjuk. Újabb vizsgálatok kiderítették, hogy a T. a tuberkulózis, a tifusz, Bacillusa, a tüdőgyuladást előidéző Fränkel-féle Pneumococcus s egyéb bakteriumok egymagában való behatása alatt is képződik. Fejlődés szerint meleg, hideg, sülyedési és áttételi (metasztatikus) T.-ok különböztethetők meg. A meleg T. aránylag gyorsan s heves lobos tünetek között fejlődik. A bőr közelében fekvő meleg T. kidomborodó, piros, meleg, szúró vagy kopogó fájdalmakkal, lázzal s gyakran rázó hideggel járó hullámzó daganatot alkot. A bőr a szövet beolvadása folytán oly vékony lesz, hogy rajta keresztül a geny sárgás pont alakjában áttünik. Az ilyen, köznapi nyelven «érett»-nek nyilvánított T. felfakadása, vagy műtéti úton való megnyitása s a geny kiürülése után a lobos tünetek megszünnek, a hátramaradt üreget sarjszövet tölti ki s a T. gyógyul. Az agyban székelő T.-ok hlálhoz vezethetnek. A fejlődés bizonyos fokán megállapodott T.-ok a geny felszívódása vagy besűrüsödése után ki is gyógyulhatnak. A hideg T.-nál, melyet a tuberkulózis bacillusa okoz, a lobos tünetek, fájdalom, pir háttérbe szorulnak. A geny is különbözik a melet T. genyétől; előbbi rendszerint híg, savószerü, utóbbi sűrü, tejfelszerü. A hideg T.-ok lassan nőnek, évekig fennállhatnak s tetemes nagyságot érhetnek el. Ha a geny az izmok, inak s erek mentén sülyed s a bőr alatt felhalmozódik, akkor sülyedési (congestiós) T.-ról szólunk. Leggyakoribb az u. n. pszoasz.-T. (l. o.). Áttételi (metasztatikus) T.-ok alatt oly T.-ok értendők, melyek genyvérüségnél (pyaemia) s bizonyos szivbajoknál ugy keletkeznek, hogy a vérben foglalt bakteriumok a test különböző szerveiben (máj, vese, lép, agy) lerakódnak s ott a szövetek genyes oldódásához vezetnek. Említendő még a garat mögötti T. (abscessus retropharyngealis), mely ama nyirokmirigyel elgenyedéséből keletkezik, melyek a hátsó garatfalzat és gerincoszlop között foglalnak helyet. Főképen a gyermekkor első s második életévében fordul elő, készőbbi korban igen ritka jelenség. Mogyoró- vagy diónagyságu, ritkán nagyobb duzzanat alakjában lassankint fejlődik; eleinte tömött, később, 10-14 nap mulva, ellágyulásnak induló daganat, a garat jobb v. bal oldalán, ritkábban a középvonalban.

A meleg T. máskép kezelendő mint a hideg. Agyban, májban s minden oly helyen székelő meleg T., mely helyénél fogva veszélyes v. megnagyobbodva súlyos következményekkel jár, mielőbb műtéti úton megnyitandó. Ha a gyors megnyitás nem indokolt, akkor célszerü a felszívódást nedves meleg által elősegíteni vagy a tályog «érését» meleg kataplaszma által siettetni s mielőbb feltárni. A nagyobb sülyedéses hideg T.-ok operativ megnyitását sokáig kerülték, mert a megnyitás után a genyedés gyakran nagy mértékben fokozódik s az amugy is diszkratikus egyén tetemes nedvveszteséget szenved. A Lister-féle antiszepszis elterjedése óta a mesterséges feltárás ismét tért hódított, de gyakran oly súlyos következményekkel jár, hogy újabban előnyösebbnek látszik antituberkulózus gyógyszereknek, főleg jodoform-emulziónak a T.-ba való fecskendezése által a gyógyulást elősegíteni. A metasztatikus T.-ok operativ kezelése ajánlatos.

Támadás

(offensiva). Van sztrategiai s taktikai T. Az előbbi a hadi működéseknek megkezdését (az ellenséges területre való benyomulást stb.), az utóbbi az egyes harcmezőkön való T.-okat jelenti. Ezek tulajdonképen az idő és térviszonyok mértékében különböznek egymástól. A taktikában órákkal és lövéstávolsággal, a sztratégiában napokkal és napi menetekkel számolunk. A T. általános célja: az ellenséget saját akaratunk teljesítésére kényszeríteni. Erre nézve a legjobb eszköz ellenálló képességének megsemmisítése. Egyesített erővel való gyors előrenyomulás a jó offenzivának ismertető jele, ezzel lehet csak az ellenséget védelmi intézkedéseinek végrehajtásában meggátolni és arra kényszeríteni, hogy reá nézve kedvezőtlen körülmények között verekedjék. Hogy a támadó előnyomulás mely pontig és mennyi ideig tartson, nem lehet meghatározni, ez a körülményektől függ, mert az offenziva ereje abban a mértékben fogy, amelyben előnyomul. Mind a mellett nem szabad elhagynunk, míg valamely lényegesen kedvező siker nem vívtunk ki, hogy a megállapodás után szükésges védelem nagy hátrányok nélkül járjon, különben az eddig szenvedett fáradság és áldozatok kárba vesznek. Ha az előnyomulás közben anyagi túlerőnk meg is fogyatkozik, az nem tekinthető elég oknak az ofenziva elhagyására, mert nem szabad elfelednünk, hogy az erkölcsi túlsúly sokat pótol s az mindig inkább az offenziva osztályrésze. Az offenzivát csak akkor szabad elhagynunk, amikor a védő visszalökései sűrüen ismétlődnek s nyomatékosak, s amikor észrevesszük, hogy a mi t.-aink nyomatékukből veszítettek. Ezt az állapotot nevezik a T. tetőzésének. L. még Védelem. - T. jogban, l. Jogos védelem.

Támadó szövetség

l. Szövetség.

Tamagno

(ejtsd: tamanyó) Ferenc, olasz tenorénekes, szül. Milanóban 1860. Tanulmányait Torinóban végezte és 1878. lépett fel először. Jelenleg a leghiresebb olasz tenorista, ámbár roppant erős és magas hangja már hanyatlófélben van. 1897 ápr. Verdi ajánlatára Otellót énekelte a párisi nagy operában, majd Kölnben és Berlinben vendégszerepelt.

Tamagrut

l. Dra.

Taman

62 km. hosszu és 20-30 km. széles, Kuban orosz területhez tartozó félsziget az Azovi-tenger, Krecsi-szoros és Fekete-tenger közt. Ny-on a T.-i-öböl, DK-en a Kizil-Tas és ennek folytatása a Cokur nyulik belé. A Kuban folyó, amelynek fő ága a Kizil-Tasbo torkollik, nagy mennyiségü iszapot rakott le benne. Rajta az iszap- és naftaforrások nagy számuak; azonkivül vannak iszapvulkánjai is. Egykoron itt virágzó görög gyarmatok voltak.

Tamandua

(állat) a. m. hangyász (l. o.).

Tamar

folyó Angliában, l. Tamer.

Tamaricaceae

(növ.), l. Tamariskafélék.


Kezdőlap

˙