Tamási

1. kisközség Sopron vármegye csornai j.-ban, (1891) 1501 magyar lak., vasúttal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. T., nagyközség Tolna vármegye dombovári j.-ban, (1891) 4885 magyar lak., a járási szolgabirói hivatal széke, királyi közjegyzőséggel, járásbirósággal, szép kastéllyal, posta-, táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. - 3. Bakony-T. (l. o.).

Tamáskeresztények

l. Nestorius.

Tamaskó

István, filologus, műfordító és szánszkrit tudós, szül. Pozsonyban 1801 febr. 15., megh. u. o. 1881 jan. 27. Középiskolai tanulmányait és a teologiát szülővárosában végezte, 1822. teologiai tanulmányainak folytatására Bécsbe ment, hol másfél évig tartózkodott. Ezután több évig nevelősködött, 1828 tavaszán pedig a pozsonyi evangelikus konvent ösztöndíjával Göttingába ment, melynek hires tanárai (különösen Müller Ottfied) nagy hatással voltak rája; ugyan ott kezdett a szánszkrit nyelv tanulmányával is foglalkozni. Göttingából ellátogatott Németország többi nagyobb városába is. Hazatérve, először a pozsonyi Blaskovics-féle magánintézetben tanított, majd hat éven által a bazini iskolának igazgatója volt. 1838. a pozsonyi liceumhoz került szubrektornak, mely állásában 1862-ig működött. Irodalmi munkásságát illetőleg kiemelendők a következő művek: Dissertatio de causis linguae Sanscritae (Pozsony 1831). Ennek függeléke: Diluvium Fragmentum e Sanscrito Latine redditum, a Mahabharata c. eposz egyik darabja; Örömdal József nádor hivatala félszázados emlékünnepére (szánszkrit nyelven, u. o. 1846); Hymni aliquot Vędici e textu potissimum sanscritico Boethlingki et Lassenii legibus metricis in Latinum translati (a pozsonyi evangelikus főiskola 1859-60-ik évi programmja); Danielis Bersenii poetae eclogae latinis versibus redditae (Budapest 1880) és a Szózat latinul (Pozsony 1880). Azonkivül magyarra fordította a Hitopadészát és Dhammapadamot, nemkülönben Epictet Enchiridionát, de mindez kéziratban maradt. V. ö. Thewrewk Árpád, T. (Egyet. Philol. Közl., V. évf.).

Tamás-rend

l. János-rend.

Tamássy

József, szinész, szül. Veszprémben 1835., megh. Budapesten 1892 szept. 4. Gyermekéveiről nem sokat tudunk; két-három hónapig szabóinas volt egy veszprémi szabónál, ezt ott hagyva ismét iskolába járogatott egy darabig. Hogy a szini pályára mikor lépett, nem tudni, de annyi bizonyos, hogy 1859. Veszprémben, majd Győr, Sopron és Komáromban Hidassy szintársulatánál működött. 1869. a városligeti arénában látjuk, honnan 1870. a nemzeti szinházhoz szerződtették, hol a Szökött katona századik előadásán lépett fel először. 1876 máj. 1. átment a népszinházhoz. T. mint népszinműénekes nagy érdemeket szerzett a szinészet terén; a népszinműirodalom új fellendülése (Tóth Ede, Csepreghy) az ő nevével s művészetével szorosan összefügg.

Tamásy

-család. A Héder-nemzetségből származott. Ősük a Kőszegiek közül a királyi hűségre tért János volt; nevét a tolnavármegyei Tamásiról nyerte. - AXV. sz. első felében jelentős szerepet vittek: János, Miklós fia, 1404-09. erdélyi vajda, 1410-18. főajtónálló volt. ez utóbbi hiavatalát örökölte fia: László, 1419-31. főajtónálló. Ez 1431. Zsigmond királynak utat készíteni Milanóban, 1433. Zsigmond koronázásán Rómában járt; 1437. pozsegai főispán. Henrik (János másik fia) 1432-38. székely ispán, 1438-39. királyi udvarmester. Albert özvegyének mindvégig hive volt s ezért Ulászló megfosztotta birtokaitól 1441. Erzsébet halála után Ulászlóhoz csatlakozott, s részt vett vele a várnai csatában is. Fiaiban, rövid élet után, magtalanul halt ki a T.-család.

Támaszsor

a könyvnyomtatásban a koumna utolsó sorához támasztott, azt mintegy az eldőléstől védő ürpótló vagy quadrátsor. Az ívjelet beléje szedik.

Támasztó

esztergán, faesztergán használt eszköz, melyre a munkás a vésőt támasztja. Helyettesíti tehát a késtartót (l. Eszterga). Vendég-T.-t használnak igen hosszu fatárgy megesztergályozásánál, amidőn ezzel kitérésének elhárítására magát a tárgyat a szerszám közelében megtámasztják.

Támasztó fal

Földmunkálatoknál, ha akár térhiány, akár szépségi vagy egyéb okok nem engedik meg, hogy a frissen feltöltött vagy leásott föld az illető talajnem minőségének megfelelő rézsüvel (l. o.) létesíttessék, vagy kikötőknél a töltés vagy leásás oldalát, illetve a vizpartot T.-lal képezik ki. A T. készülhet függélyes, vagy lejtős, sőt esetleg ívszerü elő- és hátlapokkal is; falazásmódját illetőleg készülhet száraz vagy habarcsba rakott falazatból. Méreteit a formán és a készítésmódon kívűl főként a támasztott földtömeg magassága (az ábrában m) és az esetleges túltöltés (t) határozzák meg; befolyással van ezenkivül a méretekre a talajnem magassága is: laza földnemnél erősebb méretek szükségesek, mint szilárd, összefüggő talajnemnél. Ahol a T.-at silány alsó talajra kell állítani, vagy kimosástól megóvni, ott azt megfelelően alapozni kell, igy rakodópartok T.-ainál nem ritkán a legkomplokáltabb alapozási módok alkalmazása szükséges.

[ÁBRA] Támasztó fal.

Támasztó pillér

l. Contrefort.


Kezdőlap

˙