Tápintézet

l. Alumneum és Internátus.

Tapintó érzések

azok az érzések, melyeket a bőr és a vele szomszédos nyálkahártyák tudomásunkra hoznak. Amit tapintunk, annak felismerjük alakját, esetleg nagyságát is, megtudjuk, vajjon folyó, lágy vagy kemény, sima vagy érdes-e a tapintott test; a nyomásból, melyet a kezünkre nehezedő test gyakorol, súlyát becsüljük meg. Ugyancsak tapintő érzésünkből ismerjük fel, vajjon valamely test hideg-e vagy meleg s ez védekezni tanít a túlságos hideg vagy meleg ellen. Egyszersmind mind e T. segedelmével a tapintott testnek a bőrön való behatáshelye iránt is tájékozódunk, van tehát u. n. helyérzésünk is. Ezek szerint a T. a nyomás, a hideg és meleg érzése, valamint a helyérzés. A nyomásérzést illetőleg a legkisebb súly, melynek nyomását megérezzük, igen különböző. A homlokon, kézen és előkaron 2 mg. súly nyomását már észrevesszük. Már sokkal rosszabb egyebütt a nyomásérzés. Igy az előkar belső felületén 3, az orr, ajak, állkapocs, szemhéjon és a hasfal bőrén 5, az ujjak tenyéri oldalán 15 és több mg.; a körmökön vagy a lábsarkon csak 1 g. súlyát érezzük meg. Felette fokozzák nyomásérzés finomságát a szőrök és érdekes, hogy ilyenkor a behatás helyét is felismerjük, bár ott nincsen érzőképességünk. A szőr végét érezzük nyomva, érintve, a hatást pedig a szőrtüszőben levő idegek hozzák öntudatunkra. A bőr hámrétege is lényegesen befolyásolja a nyomásérzés finomságát. Minél vastagabb a hámréteg, annál kevésbé finom a nyomásérzésünk. Vastag hámrétegü bőrrészeken nagyobb súlyt érzünk csak meg, mint vékony hámréteggel fedetteken. Ha a bőr alatt kemény testrész, p. csont van, mint a homlokon, akkor finomabb a nyomásérzés, mint ahol csont helyett lágy részek vannak. Érdekes a nyomásérzés lefolyása is, amennyiben az érzés mindig legnagyobb a súly behatásának kezdetén, azután csökken, majd egészen meg is zsünik, bár a nyomás tovább tart. Ha gyűrüt kezdünk viselni, állandóan érezzük a nyomását, később azonban ez érzés egészen eltünik. Az egyenletesen tartó nyomás érzést nem okoz. E miatt a kényelmes ruha nyomását nem érezzük meg. Ami a súlykülönbségek felismerését illeti, ez lényegesen függ a súlyok abszolút nagyságától. Kis súlyokat kisebb, nagyokat nagyobb súlykülönbség mellett tudunk egymástól megkülönböztetni. Általában mondhatjuk, hogy két súlyt különböző nagyoknak ismerünk fel, ha a két súly megszünt hatni. Sőt maga az idegizgalom is tovább tart a súly behatásánál, mert a nyomott bőrrészek csak bizonyos rövid idő alatt nyerhetik vissza nyugalmi helyzetüket. Hőérzésünkkel a tapintott test hőmérsékét itéljük meg, de csak annyiban, amennyiben ez bőrünknél melegebb vagy hidegebb. Amely test tőlünk meleget elvon, azt hidegnek és amely bőrünknek meleget ád, azt melegnek mondjuk (l. Hőérzés). A helyérzés végre arra képesít, hogy a nyomás vagy hőbehatás helyét a bőrön meg tudjuk jelölni, lokalizálni (l. Helyérzék s Tapintó körző). A T.-ről v. ö. Klug N., Az érzékszervek élettana (Budapest 1896).

Tapintó körző

a bőr helyérzése finomságának megvizsgálására való eszköz. Ez tompa végü körző, melynek két végét a bőrre tesszük és meghatározzuk azt a távolságot, melyben a két véget éppen még kettőnek érezzük és melyben, ha a két körzővéget közelebb hozzuk egymáshoz, a kettős érzés egybe olvad össze. E szerint mondjuk ezután a helyérzést finomabbnak v. kevésbé finomnak.

Tapintó szervek

az állati szervezet tapintásra szolgáló készülékei. A bőrben, valamint egyes nyálkahártyákon fordulnak elő. A bőrben különböző idegvégkészülékek és sejtek vannak, melyektől idegek a nyert benyomást öntudatunkra hozzák. A legtöbb állatnál nem az egész bőr szolgál tapintásra. Vannak állatok, melyeknek tapintószervén szőrök az idegen testtel való érintést közvetítik, ilyenek p. a kutya és macska tapintószőrei. A madaraknak a tollak tüszője alatt, a csőr külső bőrében és a nyálkahártyákon, a kacsa, liba nyelvében és kötőhártyájain lehet tapintő testecskéket találni. A halak bőrében, az axolotl bőrében oldalt futó árokszerü mélyedésben harang- vagy kehelyalaku T. vannak. Mind e szervek, ugy mint az ember bőrében (l. o.) előforduló külső tárgyak által okozott érzéseket, a tapintóérzéseket keltik.

Tápó

a Zagyva jobboldali mellékfolyója, ered Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye É-i részében, a Cserhát legvégső ágai közt Maglódtól K-re, csakhamar kilép a síkságra és KDK-i folyással, több kis tócsától és mocsártól szegélyezve, Újszásznál eléri a Zagyvát. Hossza 75 km. Mentében számos népes község (Mende, T.-Süly, T.-Ság, T.-Bicske, T.-Szt.-Márton, T.-Szele, T.-Györgye) terül el.

Tápió-Bicske

nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kecskeméti felső j.-ban, a Tápió patak mellett, (1891) 2970 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. T. a Bicskey-családnak még az Árpád-királyok alatt nyert ősi birtoka. Nevezetes az 1849 ápr. 4-iki ütközetről, melyben a császáriak Bicskét elhagyni kényszerültek.

Tápió-Györgye

nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kecskeméti alsó j.-ban, (1891) 4267 magyar lak., vasút, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.

Tapioka

l. Manihot.

Tápió-Ság

nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kecskeméti felső j.-ban, (1891) 1446 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Tápió-Sáp

nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pesti felső j.-ban, (1891) 1686 magyar és tót lak., vasút, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.


Kezdőlap

˙