Tas

a honfoglaló hét vezér közé tartozott. Árpád Szabolccsal (l. o.) először is őt küldte Marót ellen. Az első hadjárat alkalmával Tas a Szamos mellett az ecsedi láp vidékén a Névtelen szerint (21. fej.) «a mocsarakon alul nagy árkot ásata és igen erős földvárat építtete, melyet először Tas várának neveztek, most pedig Sárvárnak hínak»; sőt a «meghódolt nép kérelmére vásárhelyet állíta a Nyír és Tisza közt, mely vásárhelyre saját nevét adá, melyet maig is Tasvásárhelynek (forum Thosu) neveznek». Tas falu (l. Tass) ezen a helyen csakugyan megőrizte Tas nevét. A meszesi kapunál Töhötömmel egyesült, míg azonban ez a mai Erdély felé fordult, ő Szabolccsal Marót meghódítására tett sikertelen kisérletet (Névtelen, 21-23, 28-30. fej.). Részt vett a Zalán ellen való hadjáratban is, és Árpád a sereggel a bodrogi részekre jutván, a Vajas folyó vidékén, hol tábort ütött, «nagy földet ada minden lakosaival együtt Tasnak, Lél (vagy Lehel) atyjának és anyai nagybátyjának, Kölpönnek, Botond atyjának.» Árpádnak 907. történt halálakor zsolt vezér három fővezére közé tartozott Lehel, a Tas, és Botond, a Kölpön fia valószinü, hogy a két öreg bajtárs ekkor már nem volt életben, vagy legalább alkalmatlannak mutatkozott már a fárasztó külföldi hadjáratra s igy nagyon erőszakolt dolog a 921. Berengár olasz király megsegítésére küldött Durcsák vezér neve alatt Tast érteni. Tas (Tasész) nevü unokája Árpádnak is volt és ez még élt Konstantinos császár idejében, 951.

Tasádfő

kisközség bihar vármegye magyar-csékei j.-ban, (1891) 1094 oláh lak., vasúttal.

Taschenberg

1. Ernő Lajos, német entomologus, szül. Naumburgban 1818 jan. 10-én. 1837 óta Lipcsében és Berlinben tanulta a természetrajzot, majd Halléba segédtanárnak hivták meg, hol a Germar gazdag rovargyüjteményének rendezéséhez kezdett. Két évig Seesenben rendes tanár volt, majd három évig zahnában, ahonnan 1856. a hallei muzeum igazgatójának hivták meg, majd 1871. rendkivüli egyetemi tanárnak nevezték ki. Legfőképen a gazdaságra hasznos és káros rovarokat tanulmányozta, amelyekről több becses művet irt. Említésre méltók. Entomologie für Gärtner und Gartenfreunde (Lipcse 1871); Forstwirtschaftliche Insektenkunde (u. o. 1874) s főképen a Praktische Insektenkunde (5 rész, Bréma 1879-80); Die Insekten, Tausendfüsser und Spinnen (mint Brehm Thierleben-jének 9. kötete, 4. kiad. Lipcse 1892).

2. T. Ernő Ottó, német zoologus, az előbbi fia, szül. zahnában 1854 márc. 23. Halléban és Lipcsében tanult, 1879. habilitáltatta magát a szoologiára Halléban, 1885. átvette az ottani zoologiai intézet asszisztensi helyét, 1888. rendkivüli tanár s a zoologiai intézet gyüjteményeinek őre lett. Kisebb értekezéseken kívűl a rovarokról, belférgekről stb. irta: Die Lehre von der Urzeugung (Halle 1882); Die Verwandlungen der Thiere (Lipcse és Prága 1882); Bilder aus dem Thierleben (u. o. 1885); Repetitorium der Zoologie (Boroszló 1891). 1887 óta a még egészen meg nem jelent Bibliotheca zoologica (eddig 4 köt.) címü művet adja ki s 1893 óta Vangerin A.-val a Verhandlungen der Gesellschaft deutscher Naturförscher und ärzte-t szerkeszti.

Tasi-Lunpo

tibeti város, l. Sigatsze.

Táska

kisközség Somogy vármegye lengyeltóti j.-ban, (1891) 1069 magyar lak.

Táskagyümölcs

(növ., becőke vagy becőcske), a becőterméshez hasonló szerkezetü, csakhogy a T. hosszasága a szélességével körülbelül egyenlő vagy nem sokkal hosszabb, illetőleg rövidebb, p. a pásztortáska v. a pótmustár gyümölcse.

Táskalőszer

l. hadi táskalőszer.

Táska-meduzák

l. Acalephae.

Táskások

(növ.), l. Keresztesek.

Táskás patkányfélék

(állat), l. Rágcsálók.


Kezdőlap

˙