Tekeháza

kisközség Ugocsa vármegye tiszántúli járásában, (1891) 1053 magyar és rutén lak.

Tekejáték

l. Billiárd és Tekézés.

Tekercs

a heraldikában a sisakdísz és a sisak közti, utóbbin fekvő összekötő rész. Alakjára nézve koszoru- v. gyűrüforma, szövetből készült. Szine a paizs szineivel egyezik, vagy ilyen szinü szalagokkal van körülfonva. Végei lefüggő vagy lobogó szalagok. - T. az elektrotechnikában, lásd Galvanométer.

Tekerő

kisközség Hunyad vármegye algyógyói járásában, (1891) 365 oláh lak., több kisebb arany- és ezüstbányával.

Tekerőér

(fluvius Tekereu), Harsánynál, Biharban szakadt ki a Sebes-Körösből s Vésztő és Szeghalom közt tért oda vissza. A honfoglaló Öcsöb és Velek a Névtelen szerint (50-51. fej.) a Körös vizét Szeghalomnál átúsztatva, itt szálltak táborba s innen indultak Bihar vára ostromára.

Tekerőpatak

község, lásd Gyergyó-Tekerő-patak.

Tekesz

folyó, l. Ili.

Teke-turkmének

máskép tekke-turkmánok, oroszul tekinci, török-tatár nomádok, lakják a Persia, Afghanisztán, Bokhara s Khiva közti sivatagot; területük déli határa az Atrek folyóig terjed. Fő törzseik az achaltekincek (l. Achal-Teke) a Kuran-dagh északkeleti lejtőjén és a mervi tekincek. A T. időnkint előbb Persia és Khiva fönhatóságát ismerték el, de valósággal mindig függetlenek maradtak és különösen a persák ellen folytonosan hadjáratokat indítottak. Az achaltekincek 1879. az oroszokkal harcba keveredtek és miután őket Skobelev két évi harc és Geoktepe fő váruk bevétele után legyőzte, országukat a Kaspi-tón túli orosz tartománnyal egyesítették

Tekézés

kuglizás, társas játék, amelynél arra készített hosszas sima pályán (tekepályán) golyókat gurítanak végig, hogy a pálya másik végén álló fabábukat feldöntsék. Többnyire kilenc bábbal játszanak, melyek az 1. ábra rendjében vannak felállítva.

[ÁBRA] 1. ábra. 2. ábra.

Az amerikaiak (2. ábra) tiz bábbal szokták játszani. Az elejtett bábok száma vagy minősége határozza meg a nyertes pointjeinak számát. A játéknak különféle nemét játsszák különböző országban. A tekepálya 26-29 m. hosszu, 11/2 m. széles, hosszában gerendákkal határolt sima sík, amely döngölt agyagból, aszfaltból, parkettből, üvegből stb. van készítve. A golyók 10-26 cm. átmérővel, különféle anyagból készülnek (fából, kemény gummiból, kőből, vasból stb.). A pálya végén a golyófogó hajlított faszekrény a felugró golyónak a golyócsatornába való vezetésére szolgál, mely a golyót lejtőn a kiindulási pont felé visszavezeti. A tekejáték ugy látszik a kereszténység elterjedésének legrégibb korából származik, mikor a bábuk démonokat jelképeztek. Franciaországban V. Károly 1370. betiltotta, mert nagy fogadásokra használták. Ma inkább mulatság és testmozgás kedvéért játsszák.

Tekije

(arab), a dervisek klastroma.


Kezdőlap

˙