Tengerfénylés

l. Tenger.

Tenger hőmérséke

l. Tenger.

Tengeri

(növ., Zea Mays), l. Kukorica.

Tengeri állatok

(tengeri fauna), általában mindazok, amelyek egész életöket vagy legalább is életök legnagyobb részét a tengerekben töltik. Legtöbb ilyent találunk az elsóbb rendü gerincesek között (halak), főleg pedig a gerinctelenek között, sőt vannak olyanok is, amelyek kizárólag tengeriek és édes vizekben egyetlen képviselőjük sem él (Radiolaria, Anthozoa, Ctenophora, Echinodermata, Chaetognathi, Gephyrei, Brachiopoda, Cephalopoda, Pteropoda, Heteropoda, Scaphopoda, Tunicata). Vannak közöttük kizárólag a partokon, a nyilt tengeren, a mélyebb vizrétegekben és állandóan a fenéken vagy a legnagyobb mélységekben élők.

Tengeri almák

(állat, Cystidea), a tüskebőrüek állatkörének hatodik osztálya, melynek főbb jellemei a fölfelé tekintő száj, a helyhez kötött életmód; a gömb- vagy tojásforma test, a szabálytalanul elrendeződött mészlemezek, a hátoldali kis kocsány, a gyengén fejlett karok. Még eddig csak kövült fajai ismeretesek.

Tengeri anemonék

(állat, Adamsia), a virágállatok osztályának Zoantharia rendjébe tartozó állatcsalád Actinidae latin névvel (l. az Aktiniák mellékletén). A tulajdonképeni tengeri anemone (Anemonia sulcata M. Edw.) világosbarna vagy zöldes-barna, de szine élénk változásokban mutatkozik. A Földközi-tengert lakja.

Tengeri betegség

az az általános émelygéssel, hányással s a közérzetnek nagy foku lehangolásával járó rosszullét, amely a test himbáló mozgásai alatt keletkezik, sőt egyes egyéneken előáll akkor is, ha maguk nem mozognak, csupán szemeik előtt ingadozik valami. A T.-re a legtöbb ember hajlandó s e tekintetben nincs lényeges különbség a szárazföld közepén vagy a tengerpartokon lakók között. Akiben nagy a hajlandóság, az megkaphatja e bajt, ha hintázó alakokat vagy ördögmalmot lát, mások megkapják a vasúton, főleg ha háttal ülnek, de leggyakrabban a tengeri utazásokban. A hajónak legcsekélyebb ingása is kiválthatja, erős viharok, a hajóra oldalt csapó hullámok gyakran még a legtapasztaltabbakat is elragadják. A nőket s kisebb gyermekeket nagyon megtámadja a T., a csecsemők ellenben jóformán mentesek. Kisebb és szél ellen vitorlázó hajókon többen betegszenek meg. A T. teoriáinál csak az ellene ajánlott szerek vannak nagyobb számban. Tanácsot jóformán csak rövid útra lehet adni, hosszabb tartózkodásra csak a megszokás képesít. Célszerü a hajóra szállás előtt körülbelül egy órával enni, de a túltömött gyomor, épp ugy mint az üres, rosszul tűri a tengert. Ha az idő megengedi, legjobb fenmaradnia a fedélzeten, a hajó középrészén, egyes emberek inkább lefeküsznek a kabinban. Az orvosságok közül ajánlatosnak látszanak rövid út előtt a kokain, morfin, sőt a brómsók is, meg az antipirin, de biztos hatása egyiknek sincs. Néha pár korty konyakkal sikerül megakasztani a már-már kitörő bajt. A T. nem mindig szünik meg azonnal a szárazföldre lépéssel, gyakran még pár napig szédülés, étvágytalanság maradnak vissza, mig a tengerena kitörő bajt nagy foku elhalványodás előzi meg s erre többnyire émelygés nélkül hirtelen megindul a hányás s ezt követi folyton az émelygés; e mellett a betegek kislelküek lesznek, sokan a halált óhajtják, de azért komoly életveszedelem esetén már sokan egyszerre elvesztették a T.-et s teljes erővel állhattak a mentés munkájába.

Tengeri biztosítás

l. Biztosítás (III. kötet 349 oldal).

Tengeri borju

vizi borju, l. Fókák.

Tengeri búza

a. m. kukorica (l. o.).


Kezdőlap

˙