Tengeri káposzta

(növ.), a Convolvulus Soldanella L., l. Folyóka, gyakrabban a heringkél (l. o.).

Tengeri kél

v. tengeri saláta (növ.), l. Kélmoszat és Heringkél.

Tengeri kentaur

l. Triton.

Tengeri képződmény

mindazon üledék (szediment) anyag, amely a mély tengerből rakódott le, szemben a parti képződménnyel, amely a tenger partjai mentén rakódott le és a tavi képződménnyel, amely zárt medencékből ülepedett le. A parti képződmény némelykor átmenetet képez a tengerihez és mivel ennek tudományos neve pelagikus képződmény, az átmenetnek szubpelagikus képződmény, esetleg szublitorális képződmény, lévén a partinak litorális képződmény a neve. A T. anyaga legtöbbször mészkő vagy általában erősen meszes, mig a partié inkább homokos. Az átmeneté anyagos, márgás, meszes.

Tengeri kereskedelmi hajózás

l. Parthajózás és Hosszujáratu hajózás.

Tengeri keresztelés

l. Keresztelés.

Tengeri kigyók

(Hydrophidae), a mérges siklók alrendjének egyik családja, oldalt összenyomott testtel; hátul tarajszerüen kiélesedett hassal; a testnek alig 1/6-át tevő rövid farkkal, mely evezővé módosult; a farkcsúcsa nagy, háromszögletü pikkellyel; az orrpaizsok a középvonalban érintkeznek; homlokpaizs csak egy van; az orrlyukak lebennyel elzárhatók; a kis méregfogak mögött egy vagy több tartalékfog is van. Fajai az Indiai- és Csendes-oceánt lakják és számuk 50-re tehető; gerinctelen és hidegvérü gerinces állatokkal táplálkoznak. Elevent szülők. Ide tartozó nemek: Platurus Latr., Hydrophis Daud., Pelamis Daud. stb. - T. továbbá ama szörnyek, melyeket időnkint Amerika keleti partjain és Norvégia partjainak nagy öbleiben láttak volna, s melyeket először Olaus Magnus, aztán Nicolaus Gramius említ. Valódi létezését nem állapították meg; állítólag kigyóalaku, arányaihoz képest nem igen vastag, de 30 m. (Olaus szerint 11/2 mérföld) hosszu, barna szinü, hosszu, keskeny és sörényes feje van, vörös szemekkel.

Tengeri klima

l. Éghajlat.

Tengeri kókusz

(növ.), l. Lodoicea.

Tengeri kölcsön

l. Hajókölcsön.


Kezdőlap

˙