Tepidarium

(lat.), 1. a rómaiak fürdőjében az a helyiség, mely a vetkőzőszobából nyilott és melyben a fürdőzők magukat a gőzkamrára előkészítették (l. Fürdő); 2. melegház v. hőhajlék.

Tepl

1. (Tepla) 43 km. hosszu mellékfolyója az Egernek Csehországban; a tepil hegyekben, a Podhorn lábánál ered, Tepl városnál É-nak fordul és Karlsbad alatt torkollik. Vize a karlsbadi források vizétől langyossá lesz. - 2. Tepl, az ugyanily nevü cseh kerületi kapitányság székhelye, a Tepl mellett, (1890) 2662 lak., sörgyártással; élénk lenkereskedéssel. Közelében van az 1193. alapított, Tepl nevü premontrei apátság, teologiai intézettel, nagy könyvtárral (60,000 kötet) és gazdag archivummal; ez apátság tulajdona Marienbad.

Tepla

község, l. Trencsén-Tepla.

Teplic

község, l. Trencsén-Teplic, Szepes-Teplic és Varasd-Teplic.

Teplice

l. Stubnyafürdő és Teplitz.

Teplicska

1. nagyközség Liptó vármegye liptó-újvári j.-ban, a Fekete-Vág völgyében, (1891) 1430 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Közelében ered a Fekete-Vág. T.-ról mászható meg a Királyhegy (1940 m.). - 2. T., kisközség Trencsén vármegye zsolnai j.-ban, (1891) 897 tót lak., vasúti állomással. Szép kastélyában, mely Mária Terézia korában Windischgrätz által építtetett, régi magyar gyártmányu cserépkályhái érdemelnek figyelmet. A község katolikus templomában Wesselényi Ferenc nejének, Bosnyák Zsófiának jól megtartott teteme őriztetik, mely Sztrecsnó várának a Thököly-pártiak által való leromboltatása után onnan ide szállíttatott.

Teplitz

(Töplitz, Teplice), az ugyanily nevű cseh kerületi kapitányság székhelye és hires fürdőhely a Biela völgyében, vasút mellett, (1890) 17,526 német lak. 1895. T.-Schönau néven egyesítették Schönauval (2736 lak.); pamutszövéssel és festéssel, üveg-, gép-, ékszer-, paszománt-, gummi-, kötött áru- és sziderolitáru-készítéssel, cukorgyártással és kémiai iparral; több középiskolán kivül agyagipariskolával. Legjelentékenyebb épületei: a városi templom a XIII. sz.-ból; a Clary hercegek kastélya gyönyörü parkkal, a fürdővendégek találkozó helyével; a városi szinház, az új városház és az iskolaépületek. A Kurgartentől D-re van a Königshöhe (264 m.) a lövőházzal és e fölött a Schlackenburg, egy erődszerü épület, melynek közelében 1841 óta III: Frigyes Vilmos mellszobra látható.

A T.-schönaui melegforrások kémiai tekintetben egyformák, csakis a hőmérsék tekintetében különbözők. A legnagyobb hőfok 47 C°, a legkisebb 28 C°. A források kémiailag a közömbös melegforrások közé tartoznak, kevés ásványtartalommal és túlnyomó szénsavas nátriummal, azonfelül szénsavban és fojtó gázban gazdagok. Különösen köszvény, reuma, bénulás, neuralgiák (iszkiász), neuraszténia, skrofulózus bajok, idült bőrbetegségek, súlyos sérülések és azok utóbetegségei, továbbá szifilisz és a szem- és fülbajok bizonyos nemei ellen sikerrel használják. Fürdés mellett nagy sikerrel használják a forrásvizet italul (az italkúrát). Használják azonfelül a sárfürdőket, massaget, a villamosságot és idegen ásványvizeket, továbbá a tejkúrát. A fürdővendégek száma 1894-ben 5545 (és 22,998 átutazó).

T. gyógyító forrásait a hagyomány szerint 762. Kolostuj lovag sertései fedezték föl; de valószinüleg már régebben is ismeretesek voltak. Az 1755 nov. 1-jei lisszaboni földrengés alkalmával a fő forrás néhány percre elapadt. 1879 febr. 13. pedig az osseggi kőszénbányában támadt vizbeömlés következtében a gyógyforrások vize csökkenni kezdett és azután egészen elapadt; májusban azonban folyása újra megindult. T. régen Klinsky grófé volt, akit 1634-ben Wallensteinnal együtt meggyilkoltak; későbben Aldringen generális, ennek halála után pedig a Clary-család kapta meg. 1813 szept. 9. az orosz, porosz és osztrák uralkodók Napoleon ellen itt szövetséget kötöttek. 1835., 1849. és 1860. is szolgált uralkodók találkozóhelyéül.

Teptjerek

(tepterek), tatár népkeverék volgafinnekből és csuvasokból, Orenburg és Ufa orosz kormányzóságban; számuk 126,000 főre tehető.

Ter

(Alba), 175 km. hosszu parti folyó Spanyolország Gerona és Barcelona tartományaiban. A K-i Pireneusokban; a Carenne-tó közelében ered, kanyargós folyása közben fölveszi a Gurrit és Onyát és a Medas-szigetekkel szemben a Földközi-tengerbe szakad; alsó részében vizét öntözésre használják.

Tér

a dolgok rendje egymás mellett, mig az idő a dolgok rendje egymás után. Ezek nem igazi meghatározások, csak körülirások; ily számunkra egyszerü, eredeti, a maguk nemében páratlan fogalmakat nem lehet meghatározni, mert az alkotó részeiket nem lehet felmutatni, se felsőbb fogalomból nem lehet származtatni. Egyébként is e fogalom súlyos probléma gyanánt kinálkozik, melynek megoldására három fölfogás tett próbát. Az első a tért tőlünk és a dolgoktól független valóságnak tekinti, mintegy edénynek, melyben a dolgok el vannak helyezve és mely mint üres tér, ha a testeket el is távolítjuk belőle, megmarad. Bajos ugyan fölfogni, hogy miben különbözik az ilyen üres tér a semmitől és mennyiben lehet valóság az, ami üres edényhez hasonlít, de persze mégsem az, mert se falai nincsenek, se egyébként nem észlelhető, de ezekkel a további nehézségekkel ez a felfogás, mely főleg a fizikusok és matematikusok körében honos, és e tudományok terén teljesen meg is felel, nem törődik, Ezzel szemben főleg Leibniz fő képviselője annak a felfogásnak, hogy a tér nem független a dolgoktól, hanem a dolgoknak egymáshoz való viszonya, rendje, amely ha a dolgok megsemmisülnének, maga is semmivé válnék; üres tér tehát abszolut értelemben lehetetlen. E fölfogás ellen Kant felhozta, hogy ez a tért intellektuális viszonnyá teszi, holott a térben vannak viszonyok, melyeket a szemlélet nyomban fölfog (jobb-bal, fönt-lent stb.), mig az értelem számára érthetetlenek, továbbá e fölfogás szerint a térről való ismereteink csak tapasztalatiak volnának, holott ez ismeretek egyetemesek és szükségesek, tehát a tapasztalatból nem származhatnak. Ez ellenmondások megoldását Kant ugy kisérli meg, hogy a tért (és időt) érzékiségünk egyetemes, eredeti formáinak mondja; ezért kell a külső érzék minden tárgyát térben, a belső érzék minden tárgyát időben fogni fel. Tér és idő tehát szubjektivek, érzékiségünk formái. L. még Folytonosság.


Kezdőlap

˙