Terepvázlat

l. Terepábrázolás.

Tereske

kisközség Nógrád vármegye nógrádi j.-ban, (1891) 1054 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Apátsága (triskai) ismeretlen időkben a bencések részére alapíttatott; először a váradi Regestrum említi ugyan (1205-35), midőn a poroszlói apáttal pörösködött, IV. Béla azonban 1255. s az esztergomi káptalan 1274. nógrádvármegyei birtokairól szól. II. Pál pápa az apátságot derecskeinek (terecskeinek) irja. Az ismeretlen időben elpusztult T.-i apátság címét a királyok most is adományozzák. A kéttornyu templom romjai T.-n most is láthatók.

Teréz-akadémia

bécsi cs. és kir. akadémia, eredetileg Collegium Theresianum az örökös tartományokbeli nemes származásu ifjak nevelésére. 1746 novemberben nyilt meg a jezsuita atyák vezetése alatt. Kezdetben csak fizető nemes növendékek vétettek föl 100 darab arany évi tartásdíj mellett. Mária Terézia 1749 dec. 30. kelt alapítólevelében kizárólag nemes ifjak részére 10 alapítványi helyet szervezett és addig is, mig erre fölhasználható egyházi javadalmakat bocsáthat az intézet rendelkezésére, ideiglenesen kincstári javadalmazást biztosított azon kikötéssel, hogy az intézet örökké az ő nevét viselje és annak szervezetén az ő és utódai beleegyezése nélkül semmi változás se eszközöltessék. Nemsokára ezután az intézet négy (egy magyar, három osztrák) megüresedett egyházi javadalom birtokában volt; az ezen, valamint magánosok által s Magyarország javára tett újabb alapításokkal együtt az alapítványi helyek száma az 1894-95-iki tanévig 178-ra emelkedett. Az intézetnek eredetileg kizárólagosan nemesi jellegét Ferenc József 1849 szeptember 29-én megszüntette. A Mária-Terézia-féle alapítványok szerint az intézetnek kettős célja van: megkönnyíteni a nemeseknek, hogy fiaik magasabb műveltséghez jussanak és a közszolgálat számára kiválóbb férfiakat nevelni. Az intézetben eredetileg csak a mai gimnáziumi keretébe tartozó tantárgyakat tanították; később azonban a modern nyelveket és jogi tanulmányokat is felölelvén, akadémia elnevezést nyert. A gimnáziumi tanulmányok befejeztével a növendékek a jogi tanfolyam első és második évében mint bentlakók járnak a bécsi egyetemre; a jogi tanfolyam harmadik és negyedik évét a magyar növendékek a budapesti egyetemen, vagy felsőbb engedéllyel más, de okvetlenül magyar jogi tanintézetben kötelesek végezni. A gimnáziumi tanulók az Ausztriában kötelező tanterv szerint nyernek oktatást és teszik le az érettséget; a magyar növendékek ezenfelül magyar nyelv és irodalomtörténetből, Magyarország földrajzából és történetéből külön magyar nyelvü oktatást nyernek s e tárgyakból kötelesek érettségi vizsgálatot is tenni. Az alapítványos növendékeket mellékköltségek címén legföljebb évi 200-300 frt terheli. Az önköltségüekért évi 1500 forint fizetendő. Ennek fejében az intézet minden tantárgy oktatásáról és teljes ellátásról maga gondoskodik. Mint nevelő intézet az osztrák közoktatásügyi miniszter főhatósága alatt áll. A magyar érdekeket a magyar királyi közoktatási miniszter javaslatára a király által kinevezett magyar kormánybiztos képviseli. A magyar közalapítványi helyek száma a legújabb időkig összesen 31 volt, a király azonban 1896 márc. 17-ről kelt elhatározásával, Magyarország ezredéves fennállásának emlékére öt új magyar teljes alapítványi és tiz, egyenkint 500 frttal segélyezendő félfizetéses hely szervezését rendelte el. A régebbi alapítványi helyekre csakis katolikus, a Ferenc József és Rudolf trónörökös nevét viselő alapítványi helyekre bármelyik bevett keresztény hitfelekezehez tartozó ifjak pályázhatnak, ha magyar állampolgároknak Magyarországon született fiai. Az alapítványi és félfizetéses helyeket a király adományozza a közoktatásügyi miniszter javaslatára. Az intézetben mindenkor két magyar születésü s a magyar nyelvben teljesen jártas tanítót, nemkülönben két ugyanilyen nevelőt (praefectus) alkalmaznak. A növendékek előmeneteléről az akadémia igazgatósága minden félév berekesztése után 14 nap alatt köteles a magyar királyi közoktatásügyi miniszternek jelentést tenni. Az 1894-95-iki tanévben 36 alapítványos és 31 fizető magyar növendéke volt az intézetnek.

Terézia

1. (spanyolul Teresa de Jesus) szent, karmelita apáca és spanyol irónő, szül. Avilában (Ó-Kasztilia) 1515 márc. 28., megh. Alba de Liste kolostorban (Ó-Kasztilia) 1582 okt. 4-én. 1533 november 2-án atyja akarata ellenére karmelita kolostorba lépett. 1534 nov. 3. letette az ünnepélyes fogadalmat. 1562. IV. Pius pápa felhatalmazásában a karmelita rend női ágának megreformálásához fogott, visszaterelvén azt a régi szigoru szabályok alá. Az első ily kolostor volt az avilai, amelynek főnöknője lett és melyet a pápa 1565. megerősített. 16 nőszerzeten kivül 15 férfiszerzetet is alapított. E reformmunkái közepette számos könyvet irt, nagy részt előljáróinak rendeletére, melyek a misztikus teologiának legjobbjai közé tartoznak s majd minden nyelvre le vannak fordítva. Boldoggá avatta V. Pius 1614 ápr. 24., szentté XV. Gergely 1622 márc. 12. Emléknapja okt. 15. Műveit kiadták: De la Fuente Vince a spanyol irók könyvtárában (Madrid 1861); Mella C., Opere de S. Teresa (Modena 1871) stb. Életrajzát megirták: Ribera, Vida de la Madre Teresa; Heunes, Das Leben der heiligen Therese; Hahn-Hahn grófnő és ő maga: Exclamaciones et meditaciones de S. Teresa (Brüsszel 1682). V. ö. Wetzer-Welte, Kirchenlexikon (X. köt.); Hergenröther, Kirchengeschichte (III. köt.).

2. T. Sarolta Marianna, bajor hercegnő, szül. Münchenben 1850 nov. 12-én, Luitpold herceg (a mostani régens) leánya. Ismételten nagyobb utazásokat tett, melyeket azután Bayer Teréz álnév alatt leirt. Munkái: Reiseeindrücke u. Skizzen aus Russland (Stuttgart 1884); Über den Polarkreis (Lipcse 1889). Jelenleg a szt. Anna keresztes hölgyek főnöknője (Münchenben). A bajor akadémia tagja.

Térfogat

a testek által elfoglalt, azok határai közé zárt tér nagysága. Minthogy bármely test részeit a legkülönbözőbb módon tehetjük össze más testté, azért a testek T.-a független azok alakjától. A test határai közé zárt tér nagyságának tényleges meghatározása, vagyis a T.-mérés a T.-nak valamely egységül felvett, különben tetszéses test nagyságával való összehasonlítás útján történik. Az egységül felvett test, a T.-egység rendesen oly kocka, melynek minden egyes mérete a hosszegység; jelenleg ennélfogva a köbméter a T.-egység; csak még Angliában szokásos az angol köbláb (0,028 köbméter), v. köbyard (0,764 köbméter).

Térfogat analizis

l. Kémiai analizis.

Tergélye

(állat), a csíknak (l. o.) egyik magyar neve.

Tergeste

Trieszt (l. o.) régi neve.

Tergiversatio

(lat.) a. m. hátatfordítás, kisiklás, kimenekülés.

Terglou

hegytömeg a K-i Alpokban, l. Triglaw.


Kezdőlap

˙