Terimbeles rész

l. Nemi szervek.

Terislaw gróf

II. Rákóczi Ferenc György fia viselte ezt a nevet Franciaországban, l. Rákóczy.

Térítő

v. naptérítő, l. Ekliptika és Föld.

Térítvény

valamely kötelezettség elvállalásáról adott okirat. L. még Reverzális.

Terjedelem

a logikában ama tárgyak összesége, melyek valamely fogalomhoz tartoznak, p. valamennyi ember együttvéve; az ember fogalmának terjedelme, jobb kifejezéssel: köre.

Terjedő hüdéses elmezavar

l. Dementia paralytica.

Térkép

v. földabrosz, a Föld felületéről vagy annak egy részéről rajzolás útján egy sík lapon előállított lehetőleg hű kép (l. Felvétel). Mig a geográfiai T.-ek egész világrésze, országok főbb vonalaiban való feltüntetésével foglalkoznak, addig a topográfiai és geodéziai T.-ek sokkal nagyobb méretarányban a részletek mérethelyes ábrázolását nyujtják. A felvételek különböző céljainak megfelelőleg különböző T.-ek készülnek; igy vannak gazdasági, erdészeti, katonai stb. T.-ek.

Miután földünk alakjánál fogva egy síkba le nem fejthető felület (l. o.), következik, hogy a földfelület geometriailag teljesen hű képét egy síkban nem állíthatjuk elő. A korográfiának (T.-rajzolás) feladata megadni mindazon segédeszközöket, melyek által a földfelszin ábrázolása egy síkban eszközölhető oly módon, hogy az előbb említett okból származó hiba minimális legyen. Minden ily T. készítésénél az első feladat a déllők és párhuzamos körökből egy hálózatot készíteni, mely a részleteknek a felrajzolására alapul szolgál. Ily T.-hálózat készítésére főleg két módszerünk van. Az egyik módszer a perspektiván alapul s az igy keletkezett T.-ek perspektiv projekcióknak v. perspektiv vetületeknek neveztetnek s különösen nagyobb földterületek (világrészek, félföldgömb), átnézetes ábrázolására szolgálnak. A másik módszer, mely a földfelület kisebb részeinek (egyes államok stb.) egy síkban való feltüntetésére szolgál, az u. n. lefejthető vetületek módszere. Lényege ezen módszernek az, hogy az ábrázolandó gömbfelületet egy megfelelő érintő henger- v. kúpfelülettel helyettesítjük, mely felületek már a síkba lefejthetők. A perspektiv vetület a szemünk helyzete szerint, ahonnan mintegy nézve történik a földfelület ábrázolása, lehet sztereografikus (l. o.), ortografikus (l. o.) vagy centrális projekció (l. o.). A lefejthető vetületek igen sokfélék lehetnek, a szerint, amint ezen lefejthető felületek henger- v. kúpalakuak s amint a különböző célokra szolgáló térképeknél a déllők és párhuzamos körös ábrázolása más és más módszer szerint történt. Ezen vetületeket leginkább szerzőik szerint szokták elnevezni s igy keletkeztek Mercator (1554), Delisle (1745), Murdoch (1758), Bonne (1752), Flamsteed (1797) kúpvetületei; azonkivül Mercator, újabb időben Cassini és Soldner stb. hengervetületei.

A legrégibb T.-ek és tervrajzok a régi egyiptomiaktól erednek. A görögöknél pinax, a rómaiaknál orbis pictus, tabula volt a T.-ek neve. A latin charta, a portugál és spanyol carta eredetileg oklevelet jelentett, 1311 óta azonban már a T.-ekre alkalmazták ez elnevezéseket. Mivel az országok képeit eredetileg szövetekre festették, erre a mappa, mappa mundi elnevezést használták, amely az angolban maig fenmaradt, ahol maps (földabroszokat) és charts (tengeri abroszokat) különböztetnek meg. Új, nyomtatott T.-ek első terjedelmes gyüjteményét Ortelius Ábrahám adta ki 1570., az atlasz elnevezés azonban Mercator G.-tól ered. Újabb időben a nagy közönség számára készült t.-ek közül Berghaus, Sydow, Kiepert Henrik és Rikárd, Petermann, Lange, Ziegler, Andree és mások T.-ei említendők. Kézi használatra a legjobb atlaszok: Kiepert (40 lap, 3. kiad. 45 lap, Berlin 1892 és köv.), Stieler (először Gotha 1817, új feldolgozás Berghaus Hermann, Vogel és Habenichttől, 95 lap, 1893), Lange (30 lap, 2. kiadás Lipcse 1867), Andree (86 T., u. o. 1881, 3. kiad. 1893, 140 T.-oldal) és Debes (59 fő-T., u. o. 1893 és köv.) atlaszai. Tisztán iskolai célokra újabban igen sok kiváló atlasz és fali abrosz készült; legkiválóbbak e nemben a Reimer, Perthes s Wagner és Debes kiadványai. Az újonnan megjelenő T.-ek jegyzéke megtalálható a Zeitschrift der Gesellschaft für Erdkunde zu Berlin (1853 és köv.) s még teljesebben Petermann, Mitteilungen aus J. Perthes Geogr. Anstalt (Gotha 1855 és köv.) c. folyóiratokban. V. ö. Gelcich és Santer, Kartenkunde geschichtlich dargestellt (Stuttgart 1894).

A magyarok működése a T.-rajzolás terén Mátyás király korában kezdődött meg olasz mérnökök vezetése alatt. Az első magyar T.-rajzoló neve azonban csak a következő századból maradt fenn Bakacs Tamás bibornok titkárának, Lázár deáknak alakjában, kinek hazánkról készített T.-e elveszett, de a külföldiek gondosan felhasználták s nagyon dicsérték. A legrégibb fenmaradt magyar T.-et Honter János brassói reformátor készítette Erdélyről, s Baselban 1532. nyomtatta ki. Ebben a században Lázius Farkas, Ortelius és Zsámboky János készítettek még magyar T.-eket. A következő században Rákóczi Zsigmond az iskolába is bevitte a T.-ek használatát s ettől fogva sokan foglalkoztak T.-készítéssel. A T. szerkesztésének magyar reformátora Mikovinyi Sámuel volt, kinek tudományos gonddal készült munkálatai Bél Mátyás nagy művében jelentek meg. A mult század többi magyar T.-rajzolói közül Eder Ferenc, Hell Miksa érdemelnek külön felemlítést. A magyar közélet fellendülésével egyidejüleg kezdődött meg a T.-irás virágzása is. Lipszky János huszárkapitány 1806. József nádor pártfogásával külön felmérte és elkészítette hazánk T.-ét és Görög Demeter (1802-11) 60 lapon kiadta az első magyar atlaszt, melynek készítésében főkép debreceni tanulók vettek részt, kikhez tartozott Karacs Ferenc is, kinek 1803. kiadott T.-én már mintegy 8000 név van. Az első magyar földgömböt Nagy Károly csillagász 1840. készítette az iskolák számára. A későbbi időkben jóformán csak a tankönyvirók készítettek T.-eket, melyeknek nagyobb becsük nem volt s az iskolai fali T.-eket is túlnyomólag Gothából hozták be. Eredeti T.-eket készítettek: Péchy Imre, Hátsek Ignác és Homolka József részint könyvmellékletek gyanánt, részint iskolai célokra. A földtani intézet kiadványain kivül nagyobb mértékben önálló T.-gyüjteményeket nem is adtak ki, Posner K. Lajos műintézete foglalkozott jóformán egyedül T.-ek nyomtatásával. 1890. nyitotta meg Kogutowitz Manó Budapesten az első magyar térképészeti műintézetet, mely azóta egész sereg iskolai s más T.-et állított elő. Modern kivánalmaknak megfelelő földgömbünk és kézi atlaszunk azonban még nincs, a történeti T.-ek is kezdetlegesek s Magyarország részletes felvételeiben még nagyon függünk a bécsi intézettől. V. ö. Márki Sándor, A magyar térképirás multja és jelene (Földrajzi Közl. XXIV. köt. 1896, 291-303. old.). L. még Bányatérkép, Földtani térkép és Tengertérkép.

Az osztrák-magyar monárkiában létező katonai T.-ek: a) a felvételi T., 1:25,000 arányban készült szines t. A monárkia területét ábrázoló összes katonai T.-ek forrásműve, alapanyaga. Egy földrajzi fok területe 32 lapon (felvételi szekció) van ábrázolva. Egy tiszt 1-2 ilyen T. területét veheti fel tavasztól őszig és egy télen át készítheti el arról a T.-et. Az egész monárkia területe körülbelül 3000 ilyen lapon van ábrázolva. Négy ily lapból készül egy lapja b) a részletes T.-nek, 1:75,000 arányban. Hadi T., célja, hogy harcászati intézkedések részleteinek végrahajtásához még elég részletesen tartalmazza a terep katonailag jelentős részeit. Fekete rajzban készül, kivételesen a növényfedezet, utak külön megrendelésre szineztethetők. Egy centiméter rajta a természetben 1000 lépésnek felel meg. Nyolc részletes T.-ből készül egy lapja: c) az általános T.-nek, 1:200,000 arányban, mely már egész Közép-Európa területéről készíttetik. Van: 260 lap. Minden lap egy-egy földrajzi fok területét tünteti fel. Szines T. (erdő zöld, viz kék, emelkedések barna, minden egyéb fekete. 1 cm. rajta 2 km.-nek felel meg. Célja szerint oly hadi T., mely után az általános intézkedések kiadhatók s amely után az általános tákékozás a terepen fentartható. Századparancsnokok hadjáratban ilyen T.-pel láttatnak el. d) A menet-T. 1:300,000 arányban készül és a csapatok irányításához szükséges adatokat (vasút, távirda, posta, úttávolságok a menet-állomások között, főbb helységeket, vizvonalakat, hatóságok székhelyét stb.) tartalmazza. 1 cm. rajta 3 km.-nek felel meg. e) Közép-Európa áttekintési T.-e 1:750,000 arányban, szines T., főkép tudományos célokra (vizek kék, főbb közlekedési vonalak vörössel, emelkedések barna szinben, minden egyéb fekete). Rajta 1 cm. 7,5 km. (körülbelül 1 mérföld).

Térképészet

(kartográfia), az a tudomány, mely bármely térkép tervezésének és készítésének rendszerével foglalkozik, a meglévő rendszert ismerteti, a javításokhoz az utat kutatja. A térkép előállítását illetőleg az újabb kor vívmánya, hogy a fényképezés és a galvanoplasztika alkalmazása által a hosszadalmas és költséges rézmetszés fölöslegessé tétetett. Azelőtt 6-8 évig készült egy térképlap eredeti rézlemezre, ma már csak napok műve.

Térképmérték

a térképen (rendszerint alul) egy egyenes vonalra felrakott kerek számu mértékegység, l. Lépték.

Térképolvasás

a térképen foglalt rajzbeli jegyek után a térképnek magunk elé képzelése. Szükséges hozzá a jelzések és az ábrázolási szabályok ismerete, a képesség távolsági adatoknak képzeletben való alkalmazása által a térbeli kiterjedésről fogalmat alkotni tudni, szükséges a térkép megtekintésekor a rajzjegyek összképéből egy oly mértékben nagyobbított képnek képzeletben való előállítása, mint amily mértékben a térkép a terepről kisebbítve előállíttatott. A T.-nál elv, hogy a megtekintett terület fő szakaszairól alkotandók meg először a képzeleti terepkép fő vonalai és a részleteket ezekhez kell hozzá illeszteni; nagyból kicsibe, de mindig a fő tagozat tájékozási keretébe. Rendszertelen nézegetés a terepkép elképzeléséhez nem vezet. A T.-nak a katonai szolgálatban fontos szerepe van. V. ö. Nagy László, Térképolvasás, térképfelhasználás (Budapest 1896).


Kezdőlap

˙