Térti vevény

l. Postai térti vevény.

Tertullianus

Quintus Septimius Florus, latin egyházi iró (scriptor ecclesiae), szül. Karthagóban 160 körül, meghalt 240 körül. Tanult filozofiát, szépművészetet, szorgalmasan gyakorolta magát e szónoklásban és gazdag kincset gyüjtött magának történelmi és régészeti ismeretekből. Különösen azonban, állami hivatalt óhajtván, a jogi tudományokat ápolta. Érettebb, minegy 30-36 éves korában lett keresztény. Tüzes természete és mogorva kedélye, melyeket a keresztény szelidség nem ellensúlyozott, 203-204. azonban a montanisták (l. o.) felekezetébe hajtotta, kik nagyobb szigorusággal dicsekedtek és a katolikusokat lenézték. Ez időtől kezdve épp oly buzgósággal, mint előbb az egyház mellett, küzdött a montanisták mellett és támadta az egyházat. Nyugtalan és a közönséges életen túltörő lelke azonban a montanistákkal is meghasonlott és külön montanista felekezetet alapított, a tertullianistákat, kik csak a V. sz.-ig tartották fenn magukat. Az a vélemény, hogy T. halála előtt visszatért az egyházba, bebizonyítva nincsen és T. különös jellemében határozott ellenmondásra talál. Műveit kiadták: Rhenanus (Basel 1521); Gelenius (u. o. 1539 és 1550); De la Barre Lőrinc (Páris 1580); De la Corda Lajos (u. o. 1624, 1630 és 1641); Rigaltius (u. o. 1628, Velence 1744) stb. Legújabban Migne, Patrologiae cursus completus. Series I. (Páris 1843) és Oehler F. (Lipcse 1853, esztetikai és magyarázó jegyzetekkel). Az összkiadásokon kivül egyes művei is többszörösen kiadattak. V. ö. Wetzer-Welte, Kirchenlexikon (X. köt., 745-765. old.).

Teruel

1. spanyol tartomány Tarragona, Castellon de la Plana, Valencia, Cuenca, Guadalajara és Zaragoza közt, 14,818 km2 területtel, (1887) 241,865 1 km2-re 16 lak. A magasan fekvő tartományban számos a hegylánc; ezek: a Sierra de Javalambre a Javalambre csúccsal (2020 m.), a Sierra de Gudar a Penarroyával (2019 m.), a Montes Universales, a Sierra de Albarracin, Sierra Menera, a de Cucalon, a Palomera (1560 m.) és a de San Just (1513 m.). Vizei számosak: a felső Tajo a Gallóval, a Guadalaviar, a Mijares és az Ebro számos mellékvize (Jiloca, Martin, Guadalope, Cabriel). Éghajlata erősen kontinentális. Földjének több mint 10%-a terméketlen; fő termékei a szőllő, olajfa, eperfa, kender, len, sáfrán, kitünő gyümölcs (hiresek a Duroca-völgyben termelt fügék) és hüvelyesek. A házi állatok: 715,690 juh, 54,575 kecske, 13,7000 szamár, 22,722 öszvér, 9459 szarvasmarha, 10,517 ló, 2834 sertés. T. 10 járásra van osztva. Fővárosa T. - 2. T., az ugyanily nevü tartomány fővárosa és püspöki székhely, 140 km.-nyire Zaragozától, 892 m.-nyi magasban a Guadalaviar jobb partja fölött, festői környéken, (1887) 9423 lak., bőrgyártással; régies külsővel, régi kőfalakkal, amelyekben 9 kapu van; a mór időkből való négyszögü toronnyal; háromhajós székesegyházzal, szt. Péterről elnevezett szép templommal. Az 1555-60. épített vizvezeték (Arcos de T.) 3 km.-nyi távolságról látja el vizzel. Közelében Villel sósfürdő s a Cueva Rubia nevü nagy barlang.

Területi felségjogok

l. Államterület.

Területi rendszer

Grotiusra, Hobbesre, Spinozára visszavezethető s jelesül Thomasius által felállított az az elmélet, amely szerint az álamban az egyházi főhatalalom (püspöki főhatalom) az államfőt és pedig mint az államfenség folyománya megilleti)l. Kollegiális rendszer). - A véderőszervezetben T.-nek nevezik azt a rendszert, amely szerint az egyes csapattestek bizonyos meghatározott kerületekből egészíttetnek ki, a véderőszervezet tehát az ország területi felosztásához csatlakozik.

Területiség elve

(territorialitás), az az elv, mely szerint a törvény csak az illető állam területén, de ezen a területen mindenkire nézve egyaránt érvényes, tehát a külföldiekre épp ugy mint a honosokra. Legnagyobb jelentőséggel a T. a büntető jogban bir, ahol a modern jogoknak alapelve. A T.-vel szemben áll a nemzetiség elve és pedig az aktiv és a passziv nemzetiség elve; amaz szerint az állam törvénye a honost külföldön is kötelezi, a honos által külföldön elkövetett cselekmény tehát föltétlenül és kizárólag a honi törvény szerint birálandó meg; mig a passziv nemzetiség elve, mely azon a felfogáson alapszik, hogy az állam a maga honosait külföldön is oltalomban részesíteni tartozik, azt jelenti, hogy a honos ellen és sérelmére, bár külföldön s külföldi által, elkövetett cselekmény a honi törvénynek uralma alá esik, s a szerint itélendő meg. Az aktiv nemzetiség elve szerint tehát p. a magyar honos a magyar törvény szerint büntetendő, ha külföldön követ el büntető cselekményt; a passziv nemzetiség elve szerint pedig a magyar törvény szerint büntetendő az a külföldi, aki külföldön magyar honos sérelmére követ el büntetendő cselekményt. A T. elvének egyenes ellentéte a világjogszolgáltatás elve, mely szerint az állam bárki által bárhol elkövetett büntetendő cselekményekre a maga törvényét alkalmazza. A gyakorlati életben természetesen sem a területiség, sem annak ellentéte, a világjogszolgáltatás elve nem érvényesülnek teljes merevségökben. A merev T. szerint a bűntettes büntetlen maradna, ha külföldre menekülnie sikerül, mert a T. alapján minden állam azt mondja: ahhoz ami külföldön történt, semmi közöm; a világjogszolgáltatás elve pedig teljesíthetetlen feladatokat róna az állam vállaira, amely a bárhol bárki álal elkövetett büntetendő cselekményeket meg akarna torolni, mihelyt a tettes az ő területére lépett. Mindkét elv visszásságainak korrektivuma a kiadatás (l. o.). Azok az elvek, amelyek a törvény területi hatályát szabályozzák, a magánjogban a nemzetközi magánjognak, a büntető jogban a nemzetközi büntető jognak teszik részét. A hazai büntető törvény álláspontjáról l. Büntető törvény hatálya.

Területkivüliség

Az állam fenhatósága kiterjed az államnak egész területére; az ezen a területen létező összes személyekre és dolgokra. A nemzetközi jog ez utóbbi elv alól kivételeket állapít meg bizonyos személyek és dolgok részére, amelyek a kivétel által megállapított terjedelemben jogköltelem (fictio juris) folytán a területen kivül (extra territorium) levőknek tekintetnek, s amelyek annak folytán oly elbánás alá esnek, mintha a területen kivül léteznének. A kivételnek alapja az államok kölcsönös függetlenségének nemzetközi tiszteletben tartása. A kivételt T.-nek, a T. jogának nevezzük. A T. jogában részesülnek mindenekelőtt a külföldi államfők, s a külföldi államoknak képviselői, mely utóbbiaknál a T. jogát a belföldi államhatalomtól való függetlenségök biztosításának érdeke követeli (l. Követek). A nemzetközi gyakorlat a t. jogát kiterjeszti a belföldi kikötőkban levő kereskedelmi hajókra is, de csak annyiban, amennyiben a belföldi állam v. annak honosa közvetlenül érdekelve, v. a kikötőnek nyugalma veszélyeztetve nincs.

Területmérés

feladata megállapítani, hogy egy bizonyos egységül felvett terület, az u. n. területegység (l. Mérték) hányszor van meg a megmérendő területben. A T. eredménye az a szám, mely a fentjelzett összahasonlítás eredményét mutatja, ez a területmérték vagy quadratura, mely épp ugy mint a térfogat, az idomok alakjától független. Az egységül felvett terület rendesen oly négyzet, melynek oldala a hosszegység, tehát a négyzetméter, illetve ennek sokszorosai; csak még az angoloknál szokásos a négyzet-yard (0,836 négyzetméter) vagy nagyobb területekre az acre (4840 négyzet-yard = 40,468 ár).

Területmérő

(planiméter), oly műszer, melynek segélyével valamely a papiroson felrajzolt, tetszés szerinti határolásu idom területét megnyerhetjük egyszerüen az által, hogy az idom kerületét vele körüljárjuk. A körüljárás a műszer u. n. mérőcsúcsa segélyével történik. Ezzel kapcsolatos egy forgó alkotórész, a mérőkerék (vagy henger), melynek saját tengelye körül végzett forgásainak száma a megmérendő terület nagyságával aránylagos. T. i. ha a műszerrel szintén kapcsolatos, a mérőkerék fordulati számát megadó számláló készüléket a megmérendő terület körüljárása előtt és után leolvassuk, a két leolvasás különbsége megadja a mérőkerék (a körüljárásnak megfelelő) fordulati számát n; ekkor, ha ismerem azon T1T terület nagyságát, mely a mérőkerék egy körülfordulásának megfelel, a keresett terület: T = nT1, hol T1 a műszer u. n. állandója. Amsler (Svájc) poláris T.-je mai napság is igen széles körül alkalmazásban van. Utóbbi években számos találmány merült fel a T.-k terén, melyek között ugy pontosságuk, mint célszerüségük miatt Coradi (Zürich) T.-i érdemelnek kiváló említést.

Terv

a módozatok, eszközök s eljárások rendszere, melyek valamely meghatározott cél szolgálatában állanak és e cél kivitelére szolgálnak. Tanterv, hadi terv stb. - T. az esztetikában a szép mű legelső alapváza, az embrio, melyből a szerves egész lassankint fejlődik. Némelyik művész teljesen az inspirációnak adja át magát és az egészet egyszerre terv nélkül akarja megszülni a képzelet tüzében. Mindig tanácsosabb a tervet hideg ésszel előbb elkészíteni, a képzelet heve inkább a kidolgozásban, a részletekben nyilatkozzék. L. még Építési terv és Rajz.


Kezdőlap

˙