Thaer

1. Albrecht, német mezőgazda, tanár és szakbeli iró, született Cellében (Hannover) 1752 máj. 14., megh. Möglinben (Poroszország) 1828 okt. 26. A göttingai egyetemen az orvosi pályára készült és bölcsészetet tanult, mire szülővárosában orvos lett, de az orvosi gyakorlattal felhagyva, egészen a mezőgazdaságnak szentelte magát és csakhamar oly tekintélyre tett szert, hogy több törekvő fiatal ember sorakozott melléje, mire Cellében Németországban az első gazdasági tanintézetet alapította. 1804-ben Poroszországba költözött és 1806-ban a möglini birtokot szerezte meg, hol a Celléből átköltöztetett gazdasági tanintézetet segélyezés mellett szélesebb alapokra fektette, de a porosz-francia háboru miatt nagyon kevés tanuló jelent meg, minek következtében válságba jutott, sőt T. azt 1812-1815-ik években kénytelen volt beszüntetni. A háboru után azonban újból megnyilt és elég jó látogatásnak örvendett. A tanintézet, mely 1819-ig T. magán vállalata volt, 1820. királyi akadémiává lett és a berlini egyetemmel jött kapcsolatba. 1807. T. állami tanácsos és 1810. a berlini egyetemen a mezőgazdaságtan tanára s a porosz belügyi minisztériumban előadó tanácsos lett. Möglini juhászata nagy hirre jutván, 1815. T. a porosz királyi juhászatok fő felügyelőjévé nevezték ki. 1818. tanári állásáról lemondott és teljesen a möglini gazdasági tanintézetnek, valamint az irodalmi működésnek szentelte életét. A hálás utókor Németországban három szobrot emelt T.-nek: 1850-ben Lipcsében, 1860-ban Berlinben és 1873-ban Cellében és működéséről egész irodalom keletkezett. Legfontosabb és korszakalkotó műve a Grundsätze der rationellen Landwirthschaft (4 köt., u. o. 1810-1812), mely 6 kiadást ért, több nyelvre fordíttatott le, s mely a mezőgazdaságnak nemcsak Németországban, hanem másfelé is új irányt adott. Megjegyzésre érdemes, hogy Festetics György gróf a Georgicon alapítója is többször fordult T.-hez tanácsért és hazánkban a Georgicon közvetítette T. eszméi és tanainak elterjedését. L. még Mezőgazdaság (tört.).

2. T. Albrecht Konrád Vilmos, német mezőgazda, tanár és szakbeli iró, szül. Lüdersdorfban 1828 aug. 6-án, előbbinek unokája. Heidelberga, Möglin és Berlinben tanult, azután mezőgazdasági gyakorlat szerzése végett hosszabb ideig Angolországban és Skóciában tartózkodott, mire hazatérve két jószág kezelését vette át. 1859-től fogva a möglini gazdasági akadémián annak 1864. bekövetkezett megszünéséig mint tanár működött, mire 1866. a berlini egyetemen a mezőgazdaság rendkivüli, 1871-től fogva a giesseni egyetem rendes tanára lett. Művei: System der Landwirthschaft (Berlin 1877); Die Wirthschaftsdirection des Landgutes (2. kiad. u. o. 1879); Die altegyptische Landwirthschaft (u. o. 1881); Die landwirthschaftliche Unkräuter (u. o. 1881, 24 táblával).

Thag

v. régibb angol átirásban thug, egy ind hitfelekezet tagjainak neve. A thagok vallása a Siva isten imádásából fejlődött ki. Az istenségnek emberáldozatokkal akarnak kedveskedni. Áldozatukat csak megfojtással végzik ki, ezért hindusztáni nyelven phánszigarnak (fojtogatóknak, phánszi [hurok] szóból) is hivják őket. 1831. Bentinck lord indiai angol kormányzó erélyesen hozzá látott a thagok megfékezéséhez. 1835. már 1562 egyént itélt el közülök Sleman ezredes. A thagok sajátszerü dialektusának szótárát a törvényszékek számára megiratta az angol kormány Ramaseeana, or a vocabulary of the peculiar language used by the Thugs (Kalkutta 1836). Mindenféle kasztbeliek tartoznak a thagok közé, sőt mohammedánokat is felvesznek a társaságba.

Thai

nép, l. Kokhinkhina.

Thais

hires görög hetéra. Midőn makedoniai Nagy Sándor Kr. e. 330. Perszepoliszt elfoglalta, a világszék T. is ott volt a király táborában és ezt a hagyomány szerint a hazafias boszunak egyik tényére használta fel. Midőn ugyanis a király és társai ittasak voltak, T. rábirta őket, hogy gyujtsák fel a persa királyoknak ősrégi palotáját, viszonzásul azért, hogy a persák egykor Xerxes idején Athént felperzselték. Nagy Sándor halála után Ptolemaiosnak, Lagus fiának kedvese lett, akitől három gyermeke is született, köztük Irene nevü leány, Eunostos ciprusi királynak felesége.

Thai-van-fu

város, l. Tai-van-fu.

Thalamiflorae

(növ., a. m. vacok-alapuak, vacokviráguak, tengelyalapuak v. telepviráguak), a kétsziküek különszirmuinak nagy serege De Candolle rendszerében. Azok a sokszirmu növények tartoznak ide, amelyeknek kelyhe, szirma meg a himje a virág vackából (thalamus) sarjadzik, nem pedig a kehely alapjáról. Ellentéte a Calyciflorae (l. o.), vagyis kehelyalapuak. Thalaiflorus a. m. vacok-alapu virág v. tengelyalapu virág.

Thale

falu Magdeburg porosz kerületben, a Harz lábánál, a Bode és vasút mellett, erdős vidéken, (1890) 6292 lak., vasművel (2000 munkás, aluminiumáru-, vasedény- és cementkészítéssel, sörgyárral, fürész- és őrlőmalmokkal; Hubertusbad nevü sós fürdővel (1894-ben 1148 fürdővendég).

Thale

Adalbert, l. Decker (2).

Thaleia

l. Thalia.

Thales

Miletoszból, kit a görög filozofiai fejlődés megindítójának tekintenek, Solon és Krösus kortársa, szül. Kr. e. 640. (talán csak 624.), megh. Kr. e. 548-545. Az u. n. hét görög bölcs közt első helyre teszik mint kiváló államférfiut és bölcs embert. De matematikai és asztronomiai ismereteit is magasztalják, melyeket állítólagos feniciai és egyiptomi útján szerzett. Állítólag megjövendölte az 585 máj. 28-iki napfogyatkozást. Fontosabb, hogy ugy látszik, ő az első, ki tudományos filozofiai szellemben, mely a mitologiai magyarázatokkal be nem éri, veti föl a kérdést, miből lesz minden. Felelete kezdetleges: vizből lesz és van minden. Mire alapítja, hogyan érti ezt, arról nem tudunk semmit; maga T. valószinüleg nem irt semmit, és a későbbiek, Aristotelesszel élükön, csak a maguk sejtéseit mondják el. De nyilván élőnek gondolta ezt az ősanyagot, nem tévén még egyáltalán különbséget élő és nem élő, anyag és erő, szellem és anyag közt. Bármily kezdetleges is lehetett azonban T. tanítása, a kérdés fölvetése és a fizikai szellemben adott felelet korszakos fontosságu az emberiség történetében.


Kezdőlap

˙