Thonon-les-Bains

(ejtsd: tanon lé ben) v. Thonon, az ugyanily nevü járás székhelye Haute-Savoie francia départementban, 60 km.-nyire Annecytől, vasút mellett, (1891) 5780 lak., márványbányával, hires kétszersültkészítéssel; sajtkereskedéssel; XV. sz.-ból való templommal és szép környékkel. T. egykoron Chablais fővárosa és a szavójai hercegek székhelye volt. VIII. Amadeus 2 km.-nyire T.-tól, az u. n. Ripailleben erős kastélyt építtetett magának, ez azonban a XVI. sz.-ban elpusztult.

Thonuzoba

(Thonuz apa), besenyő vezér, népével még Taksony idejében költözött be s a Tisza bal partján, Abád környékén telepedett le. Szent István idejében visszautasította a kereszténység fölvételét s halála után őt feleségével együtt pogány módra temették el az abádi rév mellé. Fiuk Örkönd (Urkund) azonban megkeresztelkedett. Thonuz apától származott a Tomaj-nemzetség (l. o.), melynek tagjai közt még 1292. is találunk Thonuz és Urkund nevüt.

Thór

(Thórr), a skandináv mitologia alakja, a mennydörgés istene, Ódhin és Jordh fia, a germán Donar (l. o.), a szászoknál Thuner. Nagy erejü, fiatalos istenség, fegyvere és jelképe a Mjolnir nevü kalapács, mely békében áldást hozó harcban pusztító, s amely mindig visszarepült az isten kezébe. T. sokat harcol az óriásokkal. Felesége Sif (l. o.). A világ végekor megöli a Midhgardh kigyót, de ennek mérges lehellete az ő halálát is okozza. T. rendkivül népszerü istensége volt a skandinávoknak, a háznak és családnak védője; a csütörtök (ó-skand. thórsdagr, ném. Donnerstag) ő neki volt szentelve.

Thora

l. Tóra.

Thoracocentesis

(gör.-lat.), a mellkasüregnek csapolása azon célból, hogy a benne felhalmozott savót, genyet, vért kibocsássák.

Thoracometer

(gör.-lat.), a mellkas körfogatának mérésére szolgáló eszköz.

Thoracostraca

(állat), l. Páncélos rákok.

Thorax

l. Mellkas és Tor.

Thorbecke

András Henrik, német orientalista, szül. Meiningenben 1837 márc. 14., megh. Mannheimban 1890 jan. 3. Több német egyetemen tanulmányozta a filologiát, aztán Münchenben és később, 1864. Lipcsében a keleti nyelveket; 1868. heidelbergai magántanár, 1873. u. o. rendkivüli tanár, 1887. Halléban egyetemi rendes tanár lett. Különösen az arab nyelvet és költészetet tanulmányozta és tekintély volt ezen a téren. Legjelentékenyebb munkái: Antarah, ein vorislamitischer Dichter (Heidelberga 1867); Al-Harîris-Durrat-al-Gawwâsz (Lipcse 1871); Al-Aschas Lobgedicht auf Mahammad (Morgenländische Forschungen, u. o. 1875); Ibn Duraids Kitab al-malâhin (Heidelberga 1882); Die Muffaddalijat (1 füzet, Lipcse 1885); Mihalil Sabbâgs Grammatik der arabischen Umgangssprache in Syrien und Aegypten (Strassburg 186).

Thoren

Ottó, osztrák festő, szül. Bécsben 1828., megh. Párisban 1889 jul. 14-én. Mint katonatiszt részt vett a magyar szabadságharc elleni hadjáratban, azután hosszabb időn át Velencében tartózkodott, majd egészen a festészetre adta magát és Brüsszelben meg Párisban tanult. Miután T. Ferenc József lovas képmását és a Gusztáv Adolf halálát ábrázoló történeti képét megfestette, kizárólag állatképeket kezdett festeni és kiváló jellemző erővel, finom festői érzékkel festette meg főleg szarvasmarhákat ábrázoló képeit, melyek csakhamar nagy elismerésben részesültek. Nagyon jellemző, kitünő műve van a magyar nemzeti muzeum képtárában.


Kezdőlap

˙