Tilosz

v. Iliaka, az ókorban Telosz sziklasziget NyÉNy-ra Ródustól az Égei-tengerben, körülbelül 1000 görög lakossal, jó kikötővel és spongyahalászattal.

Tilsit

az ugyanily nevü járás székhelye Gumbinnen porosz kerületben, a Tilse és Memel összefolyásánál, (1890) 24,545 lak., vasöntéssel, bőr-, gép-, szappan-, cipőgyártással, sajtkészítéssel, gőzfürész- és őrlőmalmokkal; lókereskedéssel; 1537. épített és 1876. leégett kastély romjaival. Az 1807 jul. 7. s 9. megkötött T.-i béke a francia-orosz-porosz háborunak vetett véget; ugyanazon év jul. 6. itt volt Lujza királynő és Napoleon találkozása. V. ö. Aus T.-'s Vergangenheit (5 köt., T. 1888-92); Thimm, Beiträge zur Geschichte von T. (1893).

Tiltó

kisebb vizfolyásokat, rendesen öntöző árkocskákat elzáró, fogantyuval ellátott vas- v. falemez, melynek szélei élesek és többé-kevésbbé a csatorna profilja szerint alakítottak, ugy hogy a készülék egyszerü benyomásával a vizfolyást az árokban elzárhatjuk. A T. ritkán nagyobb 0,2-0,4 m2-nél, mert nagyobb méret a kezelést nehezítené. Néhol a kisebb zsilipeket is T.-nak nevezik.

Tiltott ötödök

igy neveztetik a harmoniában két szólamnak oly vezetése egyenes mozgásban, melyben két tiszta ötöd következik egymásután akár föl-, akár pedig lefelé, p. c-g, d-á fölfelé, v. b-f, á-é lefelé. Az ilyen menetek szorosan ellenkeznek a jóhangzással s azért az újabb zenerendszerben tiltva vannak főleg énekszólamokkal szemben, hol a tonalitási ellentétesség még jobban feltünik, mint az instrumentális zenében.

Timaios

(Timaeus), 1. ókori történetiró, szül. Tauromenionban (Taormina), hol atyja Andromachos a városnak nemcsak alapítója, hanem első uralkodója is volt, körülbelül Kr. e. 352. és tanulmányaiban a miletoszi Philiskos vezetését követte. Midőn Agathokles T. családját elűzte, az utóbbival együtt T. is Athénbe ment, ahol kerek 50 esztendőt élt nagy visszavonultságban és kizárólag történelmi tanulmányainak. Azután már nagyon hajlott korban visszatért Sziciliába, ahol közel száz éves korában halt meg Kr. e. 256. Nagy hirét annak a művének köszönhette, mely Szicilia történetét tárgyalta a legrégibb kortól egészen Kr. e. 264-ig, de nem szorítkozott Sziciliára, hanem az ottani eseményekkel párhuzamosan szóba hozta Itália és Karthago történetét, sőt Görögországra is kitért. Töredékeit kiadta Müller a Fragmenta historicorum Graecorum I. kötetében; tanulmányokat irtak róla: Arnoldt, De historiis Timaei opinionum ab editore Parisino conceptarum refutatio (Gumbinnen 1841); Beloch, Die Oekonomie der Gesch. des T. (a lipcsei Jahrbücher für Philologie 1881-iki évfolyamában), de különösen Clasen, Historisch-kritische Untersuchungen über T. von Tauromenion (Kiel 1883).

2. T., pythagoreus filozofus Lokriból, kinek nevét Plato ily nevü párbeszédében örökítette meg. Kr. e. 400 körül élt és szülővárosa legfőbb tisztségeit viselte. A neki tulajdonított, de nem tőle való művet A világlélekről több ízben kiadták (Bekker, Hermann Platon műveivel, Gelder önállóan 1836.)

Timman-hegyek

960 km. hosszu dombsor, illetőleg földhát Oroszország ÉK-i részében, a Pecsora és Dvina közt; Cserdin város közelében ágaznak ki az Uralból. Az Onikina-csoportban 250 m.-nyire emelkednek.

Timanthes

ókori festő, Kr. e. a IV. században élt, életének javát Szikionban töltötte, szikioninak is nevezték. Noha a hagyomány szerint Parrhasiost egyszer legyőzte, mégsem volt oly hires, mint akár ez, akár Zeuxis; mindazonáltal voltak egyéni tulajdonságai (az érzelmek mélysége, a feltalálás zsenialitása), melyekben utólérhetetlennek tartották. Különösen hires képei voltak: Aias és Odysseus küzdelme, Achilleus fegyvereiért, de még inkább: Iphigeneia föláldoztatása, melynek egyik mozzanata (Agamemnon elfödi arcát) tipikussá vált ugyanezen motivum későbbi ábrázolóira nézve (l. az Iphigeneia cikknél bemutatott domborművet).

Timan-tundra

(Maloszemelnaja tundra), a Cseszkaja-öböl és a Jeges-tenger mentén Arhangelszk orosz kormányzóságban elterülő tundra, a Pecsora, Kanin-félsziget, a Pesza és Zilma közt, mintegy 85,000 km2 területtel. Nagyobbára mohlegelőkkel takart széles völgyekből, halakban gazdag folyókból és tavakból áll. Lakói nomád szamojédek.

Timany

az aluminium rossz magyar neve.

Timár

nagyközség Szabolcs vármegye dadai felső j.-ban, (1891) 1167 magyar lak.


Kezdőlap

˙