Tót sáfrány

(növ.), a Carthamus tinctorius L., l. Pórsáfrány.

Tótselymes

a mai Tolcselmes sárosvármegyei puszta. Róla kapott előnevet a T.-i Apródcsalád. Birtokát T.-i Apród Miklós, Kávási Mátyás fia nyerte, amiért 1312. Sárosvár ostrománál vérét ontva kitüntette magát, Péter nevü testvére pedig el is esett. Az országbiró azonban ez igaz úton szerzett birtokából kiperelte, mert adományos levele Károly király második pecsétjével nem volt megerősítve. Öt fia közül egyik, a Küküllei János (l. o.) néven ismert krónikairó esedezésére azonban Lajos király 1349. visszaadta hivének T.-t. V. ö. Fejér, Cod. Dipl. (VIII. 1. 538, IX. 1. 655, 2. 752); Pór, Nagy Lajos király (555); Katona, Hist. Crit. (IX. 588).

Tottenham

(ejtsd: tottenemm), London É-i külvárosa Middlesex grófságban, 15 km.-nyire Cha Crosstól, vasút mellett, 71,336 lak.

Tottori

egykoron Inaba tartomány és jelenleg T. kerület fővárosa Nipon japán szigeten, a Karu-gava jobb partján, 8 km.-nyire a torkolatától, 28,000 lak., pamut- és selyemiparral.

Totum

(lat.) a. m. egész; totumfac (factotum), mindenes.

Tót zene

l. Szláv zene.

Touche

l. Tus.

Toucouleurs

(ejtsd: tukulőr), igy nevezték el a franciák a fulbék egyik törzsét Afrika északnyugati részeiben, különösen a hausza államokban és Bambukban. A világosabb arcszinü fulbék és a jobof szerecsenfaj keresztezése által származtak.

Toujours perdrix!

(franc., ejtsd: tuzsúr perdri, a. m. mindig fogoly!). IV. Henrik francia királyról szól az az anekdota, hogy gyóntató atyjának, ki szemére hányta csapodárságát, napokig foglyot adatott enni, mig ez beleunt és felkiáltott: T. Erre a király: Lássa, a változatosság mindenben jó. A szálló ige és anekdota, melyről a franciák nem tudnak semmit, ugy látszik német eredetü.

Toul

(ejtsd: túl), az ugyanily nevü járás székhelye Meurthe-et-Moselle francia départementban, 21 km.-nyire Nancytól, a Mosel és Ingressin összefolyásánál, a Marne-Rajna-csatorna és vasutak mellett, (1891) 12,140 lakossal, közönséges faiencekészítéssel, nyilvános könyvtárral (10,000 kötet), 1872 óta nagy erődítményekkel, amelyek 40 km. kerületet fognak körül. Épületei közül a legkiválóbbak: a Szt.-István-templom, egykori székesegyháza a XIII-XV. sz.-ból, Jacquemin de Commercy remekműve, két 75 m. magas toronnyal és a Saint-Gengoult nevü templom a XV. sz.-ból remek üvegfestményekkel. Toul az antik Tullum. A IV. sz.-ban püspökség székhelye lett. 612. II. Thierry burgundiai király itt verte meg testvérét II. Theodebertet. A város urai a püspökei voltak. 1552. II. Henrik francia király elfoglalta és francia birtokká tette. 1870-ben 40 napi ostromot állott ki, aminek emlékére egy oszlopot emeltek. V. ö. Daulnoy, Hist. de la vile et cité de Toul (1887); Raoult, Toul et Grand (Epinal 1890).


Kezdőlap

˙