Tölteléksejt

tömősejt vagy tömőszövet (növ., thylla), olyan sejtek, melyek öregebb vagy megsértett edényeket szoktak utólag kitölteni, p. a tölgy- vagy koronafa eleven és még a vizet vezető fájában azok az edények, melyek az elhalt ág edényeivel vannak kapcsolatban.

Töltény

a kézi fegyverek és a lövegek lőszere. A T.-t, azaz a fegyvernek valamely toktól körülzárt kész lőszerét valószinüleg Spanyolországban használták először 1569 körül; Franciaországban a tölténytáskával együtt 1644. A tölténytáska Gusztáv Adolf találmánya. A régi löszerek nagy lőporedényekkel, gyujtószer-tartókkal, több rőf kanóccal és golyózsákkal voltak felszerelve (1. ábra).

[ÁBRA] 1. ábra. Egy mousquétaire töltény-bandelierje golyózacskóval és gyujtószertartóval.

Némelyek fahüvelyekkel (lőpormértékkel) ellátott vállszíjat (bandelier, bandouliere) és kanóctokot (Couvre-meche) viseltek; ez utóbbi a hollandiaktól származott és vörösrézből készült; ilyeneket hordtak a XVIII. sz. gránátosai is. A XVI. sz.-ban, mikor a könnyü lovasoknál már a T.-t használják, ezek a derékövhöz csatolt, rendesen 10-15 T.-t tartalmazó, u. n. T.-dobozokat viselnek (2. ábra). A papiros-T. rendszeresítésével a XVII. sz. vége felé a gyalogság leteszi a vállszíjat és e helyet T.-táskát kap.

[ÁBRA] 2. ábra. Egy császári arquebusier tölténydoboz 13 töltény számára vasból (1570 körül).

A mai kézi lőfegyvereknél kizárólagosan egységes T.-eket alkalmaznak, még pedig egyenkint vagy csomagonként (esetleg dobozonként) való töltéssel. Az egyenkinti töltésnél az egyes T.-eket vagy a T.-ürbe (egytöltetü) vagy a puskán levő szekrénybe vezetik be. A csomagonkénti töltésnél a T.-eket bizonyos (rendesen 4 vagy 5) számban könnyü bádogkeretbe foglalva evvel együtt a puska ismétlő művezetébe (tárba, szekrénybe) vezetik be és a bádogkerettel vagy a T.-ekkel együtt az ismétlő művezetben hagyják vagy pedig a bevezetés után a T.-ek nélkül kirántják. Az első művelet a csomagtöltésnek, a második a tulajdonképeni csomagonkénti töltésnek felel meg. A csomagtöltés az osztrák-magyar 1888. évi mintáju ismétlőpuskánál, az 1888. é. m. német puskánál stb., a csomagonkénti töltés az olasz Vetterli-Vitali-puskánál fordul elő. A bádogkeretek vagy csak egy bizonyos helyzetben tolathatók az ismétlő művezetbe, mint az osztrák-magyar 1888. é. m. ismétlő puskánál, vagy pedig a bádogkeret és az ennek megtartására szolgáló s szemölcs részarányos alaku (3. ábra), mely esetben a többnyire tárnak nevezett bádogkeret, akár az a, akár a b oldalával lefelé fordítva, az ismétlő művezetbe vezethető be.

[ÁBRA] 3. ábra.

Ez az utóbbi alak a közönséges használatra nem nyujt oly kiváló előnyöket, de célszerünek bizonyult különösen a sötétben való töltésre, valamint a megtöltött T.-táraknak a T.-táskában és T.-rakaszokban való csomagolására. A T.-eknek a tárban való elhelyezését megkönnyíti perem nélküli gyártásuk. A perem nélküli T. (4. ábra) a peremmel ellátottaktól az által különbözik, hogy a hüvely hátsó és kúp- vagy hengeralaku fg törzsének hátsó részébe kk körded horony van besajtolva, miáltal egy a hüvelyből ki nem álló pp perem képződik.

[ÁBRA] 4. ábra.

A perem nélküli elnevezés tulajdonképen nem helyes, és a szóban forgó T. «kiálló perem nélküli»-nek lenne elnevezendő. A körded kk horonyba kapaszkodik. A hüvelyeknek perem nélkül való gyártása azon előnnyel jár, hogy a T.-ek a tár szimmetrikus alakját megengedik és hogy a T.-ek és tárak csomagolásánál, valamint málházásánál a rendelkezésre álló térfogat jobban és teljesen kihasználható. A perem nélküli T.-ek az ütőszeg előre rugtatásánál nem támaszkodhatnak a T.-ür peremágyához, miután az ehhez szükséges kiálló perem hiányzik; ennek szerepét a T.-hüvely in átmeneti kúpja veszi át, mely a T.-ür hasonló alaku lépcsőjéhez fekszik. A lövegeknél többnyire megosztott T.-ek használtatnak, t. i. olyanok, melyeknél a lövedék és a lőkészítmény egymástól elkülönítve van és külön-külön vezettetik a T.-ürbe. Kisebb ürméretü és a tüzelés fokozott gyorsaságával biró lövegeknél, vagyis az u. n. gyorstüzelő lövegeknél egységes löveg-T.-eket is alkalmaznak, melyeknél a kézi lőfegyverekhez hasonlólag a löveglövedéket a töltettel és gyujtvánnyal (csappantyuval) fémhüvely által egyesítik. A megosztott T.-eknél a töltet többnyire selyem- vagy vászonzacskóba van csomagolva. A lőszerfelszerelés egyszerüsítése végett a tábori lövegeknél kétrészü T.-eket mint lövő T.-eket alkalmaznak. Ezeknél az egy-egy lövéshez szükséges, a lövő T.-nek megfelelő töltet két egyenlő részre osztva, két zacskóba van csomagolva; ezen kétrészü T. fele, azaz egy zacskó, a hajító T.

Töltés

a vasutak, valamint a közutak úttestét a helyes magassági szintek elérése végett ártereken stb. föld- s kőanyagokból felhalmozott T.-en vezetjük. A vasutak T.-ének felső szélességét koronaszélességnek nevezzük s utóbbinak mérete a vágányok száma szerint változik. Egyvágányu pályákon az elsőrendü vasutakon nálunk a koronaszélesség 4,9 m.; helyi érdekü vasutakon 3,8-4,4 m. szélesség között váltakozik. - T. a vizépítészetben, l. Gát, Kereszttöltés, Körtöltés; a fegyvereknél l. Lövőfegyver és Töltény.

Töltésszakadás

l. Gátszakadás.

Töltő-kályha

l. Fűtés.

Töltött káposzta

a magyar disznótor egyik fő étke, mely azonban más alkalmakkor is szerepel s következőképen készül: a savanyított fejkáposztaleveleket apróra vagdalt és paprikával fűszerezett hús- és rizskeverékkel megtöltik és begöngyölgetik, felállítva lábasba v. fazékba rakják, a közökbe felvágott káposztát tesznek s megfőzik. Körülbelül 2 órai főzés után a káposzta levét híg rántással feleresztik, összetöltik s egy forrantás után tejfellel zamatosítják.

Tölz

az ugyanily nevü járás székhelye a bajorországi felső bajor kerületben, az Isar és vasút mellett, (1890) 4093 lak., szép gót plébánia-templommal, Winzerer Gáspár kapitány szobrával, történelmi muzeummal. 5 km.-nyire van Krankenheil nevü fürdő jód-, kén- és nátrontartalmu ásványvizforrással, fürdőintézettel, szép környékkel. V. ö. Höfler, Führer v. T. u. Umgebung (München 1891); Letzel, Bad Krankenheil-T. (u. o. 1888).

Tömbmozaik

l. Famozaik.

Tömecs

a. m. molekula (l. o.). T.-elmélet a. m. molekulaelmélet. l. Kohézio és Halmazállapot.

Tömeg

valamely test anyagának összessége. Ugyanazon a helyen és ugyanabban az időben a testek T.-e arányos azok súlyával. Azért a testek T.-t ugy hasonlítjuk össze, hogy tulajdonképnen azok súlyát mérjük meg; a súlyok viszonya azután megadja a T.-ek viszonyát is.


Kezdőlap

˙