l. Tőzeg.
l. Láptelkesítés.
vagy láprozma (növ., Andromeda L., szerecs, láplány Hazslinszkynál), az Erica-féléknek fajaszakadt apró cserjéje, az É-i mérsékelt és hidegebb vidéken, valamint a hegyek lápján is. Az A. polifolia L. (vad rozma) szára vékony, a mohában szétterjed; levele örökzöld, a rozmaéhoz hasonló, szálas-lándsás. Virága csaknem ernyősen csoportosodik, gömbölyded korsóforma, a széle ötfogu, halavány rózsaszinü; tokja ötrekeszü, sokmagu. Hegyi tavaink mohájában nő, a tőzegalkotó növények egyike, kertben lápvirágágy körülültetésére célszerü, amelyben a havas-szépét, az aleát stb. szokás ápolni.
(bány.). A sajtolt tőzeget kiszárítják, és azután a kokszkemencékhez hasonló kemencékben kiégetik, mi által kohászati folyamatokhoz használható szenet nyernek.
(növ., tőzegviola, Leucoium Rupp, Nivaria Moench), a hóvirágfélék hagymás füve, 9 faja Európa s a mediterrán vidéken terem. Virágszála tetején a virágburokjából sarjadzó egy vagy több virága a hóvirágéhoz hasonló, de mind a hat lepelszirma egyenlő, fehér, a csúcsa megvastagodott, zöldes, tokja körteforma, húsos. A L. vernum L. Közép- és Dél-Európában nedves helyen elég gyakori, már febr.-ban virágzik. Hagymája hosszas gömbölyded, 3-5 szálas levelet hajt, virága magános, a var. Carpaticum Herb. fajtája kétvirágu. Szépségeért és koraiságáért kertbe ültetik. A L. aestrivum L. nagyobb, máj.-juniusban virít, szintén virágágyba ültetik.
v. bölze (franc. bourse, ang. exchange, a külföldi értékpapirok tőzsdéje pedig foreign stock exchange, l. még Stock és Bond), első sorban az a helyiség, ahol kereskedők, bankárok, vállakozók, részvényvállalatok képviselői rendesen összejönnek, hogy egymással közvetetlenül, vagy ügynökök és bizományosok közvetítésével ügyleteket kössenek árukban, értékpapirosokban, váltókban stb. Átvitt értelemben T. alatt értjük a T. látogatóinak összességét és ekként szólhatni a T. irányáról, hangulatáról stb.
Már a legrégibb időben elismerték annak a szükségességét, hogy vevők és eladók bizonyos időben és meghatározott helyeken összejöjjenek és üzleteiket elintézzék. Igy keletkeztek a vásárok, a búcsuk, melyek azonban csak a kis forgalom lebonyolítására szolgáltak. Kétségtelenül majdnem épp oly nagy szükség volt arra, hogy a kiskereskedő a nagykerskedővel vagy termelővel személyesen érintkezzék, mint arra, hogy a nagykereskedők egymás között közvetetlenül bonyolítsák le üzleteiket. E célból tartott összejövetelek voltak a T. első csirái, mig azután az újabbi időkben ezekből az összejövetelekből szabályozott intézmények lettek, melyek részben állami törvények, részben pedig csak a szokásjog és önkormányzat alapján kaptak rendszabályokat. A T. mint szabályozott intézmény a XVI. században keletkezett valószinüleg Hollandiában, honnét elterjedt Franciaországba, Angliába és Németországba. A T. szervezete majd minden államban más és más, a szerint amint az illető állam törvényhozása több vagy kevesebb befolyást gyakorol a T.-re. Igy Angliában és Amerikában a T. teljesen független magánegyesülés, mig egyebütt a T. alapítása és kezelés többé-kevésbbé az állami hatalom befolyása alatt áll.
Magyarországon jelenleg csak egyetlen egy T. van, mely nagy autonomiával felruházott testület, melynek saját alapszabályai és szervezete vannak, de amely mégis a kereskedelemügyi miniszter állandó felügyelete alatt áll. E T.-nek hivatalos neve: Budapesti áru- és érték T. és székhelye Budapest. A budapesti áru- és érték-T. 1864-ben alakult, de már 1847. állandó gyülekezetet tartottak a fővárosi gabonakereskedők egy kávéházban, melynek azonban még nem volt semmiféle szervezete sem. 1853-ban alakult az akkori helytartó tanács jóváhagyása mellett a pesti Lloyd-társulat (l. o.), melynek az volt egyik célja, hogy Pesten központot állítson fel a kereskedelmi forgalom számára. Ez a központ volt a pesti gabonacsarnok, mely a gabonakereskedelem lebonyolítására szükséges szervezettel birt és melynek már választott birósága is volt. Az 1860 febr. 26. kelt osztrák császári pátens a magyar-osztrák monárkia nagyobb forgalmu helyein T.-k felállítását rendelte el. Ennek következtében a helytartó tanács felszólította a pesti kereskedelmi és iparkamarát, hogy egy T. felállítása iránt javaslatokat terjesszen fel. A kamara a gabonacsarnok kiegészítését javasolta és alapszabályokat is dolgozott ki, de csak az 1863-ik és végén kapott a pesti Lloyd-társulat megbizást arra, hogy a T. végleges megalakulása iránt szükséges lépéseket megtegye. A T. ünnepélyes megnyitása 1864 jan. 18. volt, melyen bemutatták a kormány által jóváhagyott alapszabályokat, melyek szerint a T. célja: mindennemü kereskedelmi javaknak, veretlen aranynak s ezüstnek, pénznemeknek s váltóknak, a magyar iparvállalatok által felsőbb engedély folytán kibocsátott részvényeknek s kötvényeknek eladását és vevését, végre zálog-, biztosítási és szállítási üzleteket megkönnyíteni. Az első alapszabályok szerit a T. még nem volt zártkörü társaság, mivel beléphetett «minden a férfinemhez tartozó, feddhetetlen jellemü, illedelmes magaviseletü egyén, ki vagyonáról szabadon rendelkezhetik». De már 1865. megváltoztatták ezt, amennyiben csak az lehetett a T. tagja, ki 12 frtnyi évi belépti jegyet váltott. A tagsági jogosultságot azóta jelentékenyen megszigorították. A T. csak 1868. egyesült a gabonacsarnokkal, mely mindaddig külön intézményt alkotott. Az új alapszabályok, melyek lényegükben megegyeztek az 1865-iki éviekkel, a gabonaüzleteket is bevonták a T. hatáskörébe. A T. céljaira szolgáló helyiség eleintén a Lloyd-társulat épületében volt. A T.-palota 1873 szept. 24. adatott át a közhasználatnak, azonban máris szűknek bizonyul céljaira, miért is új épület emelése van kilátásban.
A T. szervezetének egyik leglényegesebb része a választott biróság, mely illetékes mindazokra az üzletekre, melyek a T.-n v. pedig azon kivül a T.-i szokásjogok v. a T. választott biróságára hivatkozólag köttetnek (l. Tőzsdebiróság). A T.-i forgalom szabályozására a jogszokások szolgálnak (lásd Tőzsdei szokások) valamint a T. előljárósága, illetőleg tanácsa által kibocsátott, a forgalmat szabályozó rendeletek. Ami a budapesti áru- és értéktőzsde forgalmát illeti, az itt jegyzett pusztán magyar címletek névértéke közel egy milliárdot tesz, a hivatalosan jegyzett értékpapiros száma az 1864-iki 44-ről 1895 végén 310-re emelkedett, a gabonaüzleti forgalom 1895 végén 9.620,500 q volt, mig a gabona-határidőüzletben a leszámolásra került mennyiség 15.859,000 q volt. Az áru- és értéktőzsdéken kivül vannak még egyes gócpontokon speciális tőzsdék is, mint Lipcsében könyvkereskedők és levélbélyegek, New-Yorkban petroleum, Glasgowban vas, Havreban kávé, Manchesterben és Liverpoolban gyapot stb. számára.
Nagyobb piacokon a nyilvános fő T.-ken kivül még magán-T.-k is fejlődtek, hol a spekulációnak alkalom és mód kinálkozik arra, hogy a hivatalos T.-órákon kivül is kiaknázhatják az árfolyamok mozgalmát. Ilyen többek között a párisi boulevard-T., hol szabad ég alatt folyik az üzlet. Hasonló gyülekezetek a zúg-T.-k, amelyek a hatóságok által ugyan tiltva vannak, de főleg vasárnap mégis működnek. A T.-üzleteket szabályozó és korlátozó törvények, főleg az utóbbi időben, mind sűrübben keletkeznek, melyeknek egyedüli célja azonban csak az, hogy a T.-i forgalmat megadóztassák (l. Tőzsdeadó). A T. forgalmának közvetítésére szolgálnak az ügynökök, kiknek működését külön rendszabályok határozzák meg. E rendszabályok igen fontos részét teszik a T. egészséges szervezetének, melyhez a már említett választott biróságon kivül még az ügyletek lebonyolítására szolgáló szabályok tartoznak, minthogy a T. nemcsak az áruk és értékek oly célból való adás-vevésére szorítkozik, hogy ezek állandó birtoklás céljából cseréljenek gazdát, hanem a spekuláció számára is, mely csak oly célból vásárol, hogy azt lehetőleg gyorsan nyereséggel ismét tovább adja. Igy keletkeznek a szállítási és határidőüzletek, melyeknek ugyan szintén nagy nemzetgazdasági jelentőségük van, de amelyek könnyen játékká fajulnak. Az a körülmény, hogy nemcsak azonnali szállításra, hanem határidőre is történnek ügyletek, az árfolyamok, vagyis a tőzsdei árak megállapítása is befolyással van és azok az árak, melyek a készpénzen vásárolt árukra vagy értékekre vonatkoznak, rendesen eltérnek a határidőre kötött ügyletek áraitól, ami leginkább az ügyletek lebonyolításánál jut kifejezésre. A lebonyolítás a különböző T.-ken más-más elvek és szabályok szerint történik, ami szintén fontos kiegészítő részét képezi a T. szervezetének. A lebonyolításra rendesen külön szervezetek szolgának és nálunk a budapesti giro- és pénztár-egyesület részvénytársaság végzi a lebonyolítást.
A T. irodalma az utóbbi időben igen gazdagodott, főképen amióta a T. megadóztatásának elvét és mikéntjét teszik az érdekelt és tudományos körök beható vizsgálatai tárgyává. Különösen Németország roppant gazdag irodalommal rendelkezik és az 1875., valamint 1877-78. tartott ankétek nagy anyaggyüjteményt halmoztak fel. Nálunk a T.-reform tárgyában a kereskedelemügyi minisztériumban 1896 dec. 21-től 1897 jan. 26-ig tartottak szakértekezletet, melynek anyaggyüjteményét a kereskedelmi minisztérium könyv alakjában ki is adta. A m. tud. akadémia az első magyar általános biztosító társaság által adományozott díjat a T. megadóztatásáról szóló munkára irta ki. A két legjobbnak talált pályamunka meg is jelent, ezek egyike: A tőzsde megadóztatása, irták Hegedüs Loránt és Fellner Frigyes. A magyar T.-irodalom legtermékenyebb művelője Félegyházi Ágost, a budapesti áru- és érték-T. főtitkára, aki a T.-tanács megbizásából az 1896. évi ezredéves kiállítás alkalmára két vaskos kötetben megirta a budapesti T. történetét 1864-1895., több ízben kiadta a budapesti áru- és érték-T. kommentárokkal kisért szabályait és összegyüjtötte a T.-biróság nevezetesebb itéleteit. Félegyházi Ágost és Lendvay Sándor T.-i értékpapirok címen a budapesti T.-n jegyzett értékpapirok ismertetését és magyarázatát dolgozták ki, mely munkának még csak egy kötete jelent meg.
gyüjtő neve azoknak az adónemeknek, amelyek a tőzsdei forgalom tárgyai gyanánt szolgáló reális és ideális javakra és az ezek iránti ügyletekre vannak vetve. A T. név tulajdonképen egy állam törvényhozásában sem fordul elő és alatta nem is a tőzsdére v. a tőzsdelátogatókra kirótt adókat kell érteni, mert az a tőzsdén kivüli értékpapiros- és áruügyleteket is terheli. Az elnevezés onnan eredt, hogy azok az ügyletek, amelyek az ilynemü forgalmi adókkal vannak megróva, legnagyobb részben a tőzsdén köttetnek. A T. a fennálló adórendszerek egyik hézagát igyekszik kitölteni s a kereseti adó kiegészítője gyanánt szerepel. Az elfogulatlan törvényhozók a T. beállítását mindig csak adópolitikai rendszabályoknak tekintették, de miután az erős osztályérdekek politikai harcaiban az adóteher megoszlásának aránytalanságait, különösen az agráriusok, szerfölött túlozták és a tőzsdék hatását is veszedelmesnek bizonyítgatták: majd mindenütt azzal a várakozással néztek a T. elé, hogy az hathatós orvosszert szolgáltat a tőzsdei visszaélések ellen. E reménységek azonban sehol sem váltak be, a T. ugyanis még csak forgalom nagyságát sem birta módosítani, még kevésbbé volt képes másnemü korlátozásra. Jövedelmezősége sem olyan nagy, hogy valamely ország pénzügyi állapotaira nagyobb hatása lehetne. Méltányos, szükséges adónem ez, de egészben véve nem nagy jelentőségü.
A legelső T.-t Németország állítota fel 1881.; ez évben rótták ki az értékpapiros-kibocsátási adót, a tőzsdeügyletek és a sorsjegyek bélyegadóit. Az 1885-iki T.-ban az adókötelezettség alapjául az ügyletet állapították meg, kimondván egyszersmind az ügyletek kötjegykényszerét. A máig is érvényben lévő 1894-iki T. az adótételeket tetemesen, átlag a régiek kétszeresére emelte. - Ausztriában 1893 óta van érvényben a T.-törvény, mely kizárólag az értékpapiros forgalmát adóztatja meg, tekintet nélkül arra, hogy az illető ügyletek a tőzsdén vagy a tőzsdén kivül köttettek-e. Az adóegységek a kötések, az adótétel pedig kötésenkint belföldi papirosoknál 10 kr., külföldieknél 20 kr. Hogy hány darab részvény, vagy mekkora névértékü összeg tesz egy-egy kötést, azt a tőzsde szokásai határozzák meg. Az adófizetés külön e célra szolgáló bélyegjegyekkel történik s a forgalomban csakis bélyegezett papirosok szerepelnek. - Franciaországban igen kifejlett T.-rendszer áll fenn; a legutóbbi, 1893-iki T.-törvény szerint minden tőzsdei művelet jegyzék kiállítása mellett történik s e jegyzékek bélyegekkel látandók el. Az ügyletek közvetítői hitelesített lajstromokat vezetnek s ezeket az adóközegek bármikor megtekinthetik. - Angliában a kötjegykényszer alkalmazása mellett az ügyletek bélyegkötelezettsége van törvénybe iktatva. - Olaszországban 1877 óta alkalmaznak T.-kat, a jelenleg érvényben lévő adózás hasonít a francia T.-k rendszeréhez. - Hazánkban most folynak a T. tervezete fölött a tudományos viták és a bizottsági tárgyalások.
l. Tőzsdeügynökök.
Az 1868. LIV. t.-cikkel megszüntetett T.-okat az 1870. II. t.-c. mint választott biróságokat visszautasította, névszerint jelesül a budapesti áru- és érték-T.-ot s azokat a T.-okat, amelyek az 1868. LIV. t.-c. életbe lépte előtt az ország több városában létező termény- vagy gabonacsarnokok kebelében, felsőbb helyen jóváhagyott alapszabályok erejénél fogva tényleg fennállottak. Az 1881. LIX. t.-c. szerint a T. hatásköréhez tartoznak: a) a tőzsdén vagy a gabonacsarnokban kötött minden kereskedelmi ügyletről felmerült peres kérdések, habár az ügylet csak az egyik szerződő félre nézve képez is kereskedelmi ügyletet; b) kereskedők között kereskedelmi ügyletekből felmerült peres kérdések, ha az ügyet tőzsdei jogosított ügynök közvetítése mellett jött létre s a felek a közvetítő ügynök által kézbesített s a T.-i kikötést tartalmazó alkuszi kötjegyet aláirták; c) bizonyos, a törvényben meghatározott egyéb esetek, ha a felek magukat e kivételes biróságnak irásban alávetették, vagy a biróság illetősége kiköttetett. A tárgyalás a T. előtt szóbeli. Itéletei ellen a törvény által meghatározott alaki sérelmek miatt felfolyamodásnak van helye; más jogorvoslat ki van zárva.
az az állami közeg, aki a kormány megbizásából a tőzsde fölött a közvetetlen állami felügyeletet gyakorolja. A budapesti áru- és értéktőzsde alapszabályainak 11. §-a értelmében a kereskedelemügyi m. kir. miniszter, kinek a tőzsde minden közigazgatási ügyeiben alá van rendelve, fő felügyeleti jogát az általa kinevezett egy, vagy a szükséghez képest több miniszteri T. által gyakorolja. A T. naponkint jelen van a tőzsdén, részt vesz a közgyülésen s a tőzsdetanács, valamint az ez által kiküldött szakbizottságok minden tanácskozásán és jogában áll tőzsdei közigazgatási ügyekben hozott olyan határozatok végrehajtását, melyek nézete szerint a fennálló törvényekbe vagy a tőzsdei alapszabályokba ütköznek, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter azonnal bekérendő határozatáig felfüggeszteni.