Treuga Dei

l. Istenbéke.

Trev.

latin növénynév után Treviranus Keresztély Ludolf bonni tanár (1779-1864) nevének rövidítése. A növényanatomia és szisztematika terén működött.

Trevelyan

(ejtsd: trivilljen) György Ottó, angol iró és politikus, szül. Rothley Templeben (Leicestershire) 1838 jul. 20. Macaulay unokaöccse volt, tanulmányait Cambridgeben végezte, 1860. atyjával Sir. T. Károly Edével Madrasz helytartójával Indiába ment; 1865. szabadelvü programmal a képviselőházba választották, 1868 Gladstone alatt rövid időre a tengerészet lordja volt, 1880. annak államtitkárja, 1882. irországi államtitkár, 1885. lancasteri kancellár. 1886. Gladstonetől elvált, mert homerule-politikáját nem helyeselte, de 1887. megint kibékült vele. Iratai: Competition Wallah (1864); Cawnpore and the massacre there (4. kiad. 1886); Ladies in Parliament (1870); The life and letters of lord Macaulay (2 köt., 1876); The early history of Charles James Fox (1880).

Treves

Trier (l. o.) francia neve.

Trevi

város Perugia olasz tartományban, 15 km.-nyire Spoletótól, a Clitunno bal partján, vasút mellett, 5205 lak. A San Emiliano templomnak (XII. sz.) érdekes portáléja és Rocco da Vicenzától való gazdagon díszített oltára, az Antonio da Firenze által épített Sta Maria delle Lagrime templomnak pedig szép portáléja van, amelyet Giovanni di Gian Pietro készített 1511.

Trevigi

l. Treviso.

Treviglio

(ejtsd: trevillyo), az ugyanily nevü járás székhelye Bergamo (ettől 22 km.-nyire) olasz tartományban, az Adda bal partjától 5 km.-nyire, vasút mellett, 14,210 lak., élénk iparral, főképen fémolvasztókkal és vasművekkel, mesterséges trágyakészítéssel, kémiai iparral, selyemmotollálással, fonással, szövéssel és festéssel, gyapjuszövéssel.

Treviri

vagy treveri, vitézségéről nevezetes néptörzs Gallia Belgicában. Fővárosuk volt Augusta Treverorum, később megerősített római kolonia és kereskedelmi város, a III. és IV. sz.-ban ismételten a császárok székes fővárosa, melynek szép számu emlékeit (kivált a hires Porta Nigrát, egy amfiteátrumot és egy bazilikát) megőrizte a helyére épült mostani Trier (l. o.).

Treviso

1. tartomány Olaszország ÉK-i részében, Belluno, Udine, Velence, Padova és Vicenza közt, 2467 km2 ter., (1881) 375,705, 1896-iki becslés szerint 411,106 lak. Belluno felőli határán a Kadori-Alpok nyulnak be, amelyek legmagasabb csúcsa itt 1764 m. Az Udine felőli határán a Grappa 1772 m.-nyi magasra emelkedik; végül a Piave és Brentella közt az elszigetelt Montello látható. Fő folyója a Piave; ezenkivül a Sile és Livenza öntözik. A gabonaféléken kivül a szőllő a fő terméke. A szarvasmarha- (több mint 100,000 db.) és juhtenyésztés (68,000 db.) jelentékeny. Selyemhernyókat is sok helyen tenyésztenek. Az ipar eléggé kifejlődött. Járásai: Asolo, Castelfranco Veneto, Conegliano, Montebelluna, Oderzo, T., Valdobbiadene és Vittorio. - 2. T. vagy Trevigi, az ugyanily nevü olasz kormány fővárosa és püspöki székhely, 27 km.-nyire Velencétől, a Sile és vasút mellett, (1881) 31,249, az 1895-iki becslés szerint 35,000 lak., fémáru-, gép- és papirosgyártással, agyagárukészítéssel, posztó-, selyemszövéssel, kémiai iparral; XV. sz.-beli erődítményekkel; tudományos társulattal (Ateneo), nyilvános könytárral (30,000 kötet és régi kéziratok) és különféle iskolákkal. A szűk utcákból és arkádos házakból álló város jelentékeny épületei: a San Pietro székesegyház (XII. sz.) öt kupolával, Pordenone freskóival, Zanetti püspök síremlékével Tullio Lombardótól, Bordone, Bissolo, Giroralamo da T. (Madonna) és Tizian képeivel; a San Niccolo dominikánus gót templom (a XIV. sz.-ból); a Sta Maria Maddalena templom Paolo Veronese képeivel; a zálogházat Pordenone gyönyörü képe (Krisztus sírbatétele) teszi érdekessé. A Piazza dell'Independenzán Viktor Emánuel szobra és Borrótól készített azon emlék áll, amelyet az osztrák uralom alól való felszabadulás emlékére állítottak. T., az antik Tarvisium, a rómaiak idejében municipium volt. A népvándolás idejében a magyarok is elfoglalták. Totilas gót király itt született. A középkorban a Marca Trevigianának volt főhelye és ekkor több ízben változtatta urát, mig végre 1339. a velenceiek birtokába került és innen túl annak sorsában osztozkodott. Napoleon Mortier marsaljának, mivel ez foglalta el, a T.-i hercegi címet adta.

Treviso hercege

l. Mortier.


Kezdőlap

˙