Tribonianus

római jogtudós, I. Justinianus császár alatt lépett állami szolgálatba, melyből egy fölkelésben való részvétele miatt elbocsátották; később a császár visszafoglalta kegyeibe, sőt a legmagasabb állások egyikét, a quaestor sacri Palatiaet is elnyerte, melyben az ő feladata volt igazságügyi és törvényhozói ügyeben a császárnak jelentéseket tenni. Kapzsisága és megvesztegethetősége dacára egész haláláig megmaradt ezen állásában (Kr. u. 545.).

Tribrachisz

(gör.), három rövid szótagból álló versláb (˘˘˘), mely azonban korántsem önállóan fordul elő, hanem mint a jambusi v. trocheusi sor egy-egy lábának feloldása.

Tribulus

Tourn. (növ.), l. Királydinnye.

Tribunál

(lat.), eredetileg az a négyszögletü emelvény, melyen a római tisztviselő hivatalos működése közben helyet foglalt. Átvitt értelemben T.-nak nevezték a római kasztrumnak azt az emelvényét, amely szószékül szolgált a hadvezérnek, mikor katonáihoz szónokolt.

Tribunal révolutionnaire

l. Forradalmi törvényszék.

Tribune

(franc., ejtsd: - bün), magas állvány, fölül ülőhelyekkel a nézők vagy hallgatók számára; magasított, lépcsőzetesen emelkedő padsorok ugyanazon célra; végül szószék.

Tribúnok

tulajdonképen az egyes tribusok (l. o.) előljárói, akiket azonban később curator tribus-nak neveztek, mig a T. neve bizonyos hivatalok viselőire ment által. Mig a tribusok tulajdonképeni előljárói adminisztrativ teendőkkel (census, sorozás, adókivetés) foglalkoztak, a T. nevesebb képviselői a hivatalos Rómában a következők: 1. Tribuni aerarii, régi hivatal, melynek viselői behajtották az egyenes adót (tributum) és belőle kifizették a katonai zsoldot (stipendium). Később, mikor a polgári közigazgatás a zsoldfizetést átadta a katonai quaestoroknak (l. o.), mellettök olyanféle szerepet töltöttek be, mint a mai intendánsok (l. Hadbiztos). 2. Tribunus celerum, a király mellett a lovasság főparancsnoka, épp ugy mint a magister equitum (l. Magister) a diktátor mellett. 3. Tribuni militum, a római légió tulajdonképeni vezetői. Ezeknél jóval nagyobb hatalommal és hatáskörrel birtak 4. a tribuni militum consulari potestate. Konzuli hatalommal felruházott T. voltak, akiket Kr. e. 444. kapott a plebs, azzal a kikötéssel, hogy erre a méltóságra a plebejusokat is meg lehet választani. Valamennyi tribún között azonban 5. legfontosabb a nép-T. állása volt (tribuni plebis). Ezt az állást Kr. e. 494-ben mintegy biztosítékul kapták a plebejusok az első secessio után a patriciusok és konzulok hatalmi túlkapásai ellen. Eleinte 2-5 volt, de számuk a plebsnek növekvő hatalmával egyenes arányban nőtt egészen 10-ig (Kr. e. 457-ben) s a patriciusok mindössze annyit tudtak maguknak kikötni, hogy ugyanazok az egyének kétszer egymásután ne legyenek T.-nak választhatók. Habár a T. hatásköre eleinte meglehetősen korlátolt volt, ők mégis értettek hozzá, miképen kelljen azt különösen a törvényesen biztosított sérthetetlenségnek paizsa alatt kitágítani. A középkorban, midőn Rómában a köztársaságot kikiáltották, ismét találkozunk egy néptribúnnal, még pedig Rienzi (l. o.) személyében.

Az újkorban a T. eszméje Franciaországban merül fel, még pedig az 1799-iki alkotmányban, mely a brumaire 18-iki államcsíny után következett be. Ezen Sieyes (l. o.) által kieszelt T. 100-an voltak és a törvényhozó testülettel együttesen ők gyakorolták a törvényhozó hatalmat. De már 1804. nagyobb részüket a törvényhozó testületbe olvasztották, csupán három szakosztályt hagyván meg (belügy, igazságügy, pénzügy), amelyek azonban szintén csak 1807 aug. 19-ig működtek.

Magyarország újkori történetében T. (a római katonai T. mintájára) az erdélyrészi oláh szabadcsapatoknál fordultak elő, p. Axente és Jancu, akit azonban prefektusnak is neveztek.

Tribunus

l. Tribúnok.

Tribus

(lat.), a régi rómaiaknál az államnak egy (nyelvi alapon következtetve, harmad-) része, szemben az egésszel. A hagyomány szerint Rómában tényleg három ős-T. volt, névszerint a ramnes, tities és luceres, melyek a történelmi kritika fényénél tulajdonképen három néptörzs együvé költözésének (szinoikizmosz) tünnek fel. A ramnes az ősalapítóknak felel meg, akik a Palatiumon laktak; a tities annak a szabin gyarmatnak, mely a Quirinalisra telepedett; végre a luceres az etruszk bevándorlóknak, akik a hagyomány szerint az első csoportnak jöttek segítségére a második ellen és miután azt győzelemre vezették, maguk is gyökeret vertek a Mons Caeliuson. Ennél a három ős-T.-nál fontosabb volt a négy földrajzi T., melyeknek létesítését a hagyomány Servius Tulliusnak (l. o.) tulajdonította, s melyek részint városiak (urbanae), részint vidékiek (rusticae). A négy városi T. neve: suburana, esquilina, collina és palatina. Vidéki T. 26 volt, tehát a városiakkal együtt 30, mely szám a Porsena támadását követő időkben 20-ra szállott alá, később azonban ismét emelkedett. 241. már 35 a T.-ok száma, ami azontúl állandó marad. A városi és vidéki T.-ok eleinte egészen egyenjoguak voltak, mivel azonban amazok túlnyomólag kereskedőkből, iparosokból és kézművesekből állottak, emezek pedig csupa földbirtokost foglaltak magukban, társadalmilag nemsokára a vidéki T.-ok javára billent a mérleg. A T.-ok elapzódása többféle volt. Először is általában dekuriákra oszlottak, azonkivül a városiak vicusokra és compitumokra, a vidékiek pagusokra. A T.-ok páratlan hatalmat képviseltek, a comitia tributa nevü népgyülést. Ezeken a polgárság nem a census alapján, hanem T.-ok szerint szavazott, megválasztotta az alsóbb magisztrátusokat (a quesztortól lefelé), a rendkivüli hivatalokat, sőt 17 kisorsolt T. a papok választásáról is gondoskodott. Mindez azonban csak addig járta, amig a T.-okat a centuriákkal össze nem olvasztották, majd (a császárság idejében), a T.-ok egészen elvesztették választói jogukat, melyet azontúl a szenátus gyakorolt. Valamennyi T. Rómának jutott, leginkább a sorozás (dilectus) érdekében, de akkor is, mikor császári kegyadományokról volt szó (l. Largitio). V. ö. Mommsen, Die römischen T. in administrativer Beziehung (Altona 1844); Grotefend, Imperium Romanum tributim descriptum (Hannover 1863) és Mommsen, Römische Forschungen (1864).

Tributum

(lat.) a. m. adó; tibutarius, adófizető.


Kezdőlap

˙