Türelem

a magauralomnak, a lelki bátorságnak, nyugalomnak megőrzése oly körülmények közt, melyek e tulajdonságainak próbára teszik; cselekvőleg vagyunk türelmesek, ha az akadályok vissza nem riasztanak bennünket munkánkban (százszor újra kezdjük, amit elhibáztunk); szenvedőleg, ha kedvezőtlen körülmények közt sem esünk kétségbe, v. uralkodunk magunkon stb. Némileg eltérő jelentése van a szónak, ha nem vonatkozik tevékenységünk akadályaira v. ránk törő szenvedésekre, hanem a mienktől eltérő nézetekre, hitre stb., melyeket eltűrünk, mintha ez az eltűrés is ránk nézve szenvedés volna. Egymás hitét térni, sőt tisztelni (tolerantia) az újkori világfelfogás nagy diadala. Akiben ez a lelki magatartás elvvé, szokássá vált, az türelmes (türelmesség). A T. nem egy a közömbösséggel, mely nem érzi a szenvedést, akadályokat, eltérést, továbbá különbözik a vak megadástól is, mely az akarat közömbösségéből, illetőleg eltompulásából ered.

Türelmi adó

l. Zsidók Magyarországon.

Türelmi parancs

v. rendelet (patens), II. József által 1781 okt. 29. kiadott nyilt parancs, mellyel ugy Magyarországban, mint német örökös tartományaiban a protestánsok számára a vallásszabadságot biztosítja. habár nem a szónak teljes értelmében, a kat. vallás továbbra is megmarad uralkodónak, a protestáns vallást inkább tűrt vallásnak tekintik; de azért a protestánsok a T.-ot mégis nagy örömmel fogadták, minthogy az eddigi nyomasztó viszonyokkal, sőt üldöztetésekkel szemben nyugodtabb életet igért. A 16 pontot tartalmazó T. főbb tételei röviden összefoglalva a következők: A protestánsoknak megengedtetik, hogy azon helyeken kivül is, ahol eddig már nyilvános vallásgyakorlattal birtak, ha csak legalább 100 család él együtt, mely képes lelkészt és iskolatanítót tartani, imaházat és iskolát építhetnek. A hivatalviselésre, akadémiai fokok elnyerhetésére, tulajdonjog szerzésére és egyéb polgárjogok gyakorlására képesíttesenek, még Horvát-Szlavon-Dalmátországokban is, ahol eddig azokból ki voltak zárva. A kat. isteni tisztelet látogatása és szertartások gyakorlása alól felmentetnek. Esküt nem köteleztetnek más alakban tenni, mint ahogy azt vallásuk előirja. A vegyes házasságoknál, ha az atya katolikus, minden gyermek a katolikus, ahol pedig az atya evangelikus, csak a fiugyermekek neveltetnek az evangelikus vallásban. A prot. lelkészek betegeiket szabadon látogathatják, kat. lelkészek prot. betegeknél, haldoklóknál csak akkor jelenhetnek meg, ha ezek maguk kivánják. A római kat. püspökök által történt evang. egyházak látogatása, a lelkészek megvizsgálása jövőre megszüntettetik.

Türheim

Ulrik, von, középfelnémet költő, valószinüleg tugaui; élt 1233-66. Annyi bizonyos róla, hogy 1236646. Augsburgban élt és más költők félbenhagyott munkáit fejezte be. Igy p. Fleck Konrád Clies-ét (v. ö. Zeitschrift für deutsches Alterthum 32. köt.), strassburgi Gottfried Tristanját (kiadta Hagen, Berlin 1823 és Massmann, Lipcse 1843) és eschenbachi Wolfram Willehalmját Starken Rennewart-jában, melyben több mint 36 000 vers van, széles sorokban. Rövid tartalomjegyzéket adott Kohl, zeitschrift für deutsche Philologie (XVII. köt.).

Türingia

(Thüringen), Közép-Németországnak egyrészt a Harz-hegység és a Türingiai-erdő, másrészt a Werra és Saale folyók közötti része; jobbára termékeny dombos vidékü. Politikai értelemben azonban ma már a Türingiai-erdő déli részén fekvő Szász-Koburg, Szász-Weimar és Szász-Meiningen, valamint a Saale keleti vidékén fekvő u. n. T.-i államok is T.-hoz tartoznak. A T.-iak (düringek) valószinüleg a hermandurok utódai; Kr. e. az V. sz.-ban említtetnek először. 530-ban ausztráziai Theodorik megsemmisítette hatalmukat s elfoglalta annak déli részét, mig az északi rész a szászok birtokába jutott. 640. fejedelmük Rudolf némi önállóságot vívott ki a frankokkal szemben, de a kereszténység elterjedésével a frank uralom ismét megújult. Nagy Károly 804. egy T.-i kerületet alakított a szorbok támadásai ellen való védőfalul. 904. Ottó szász herceg kiterjesztette hatalmát egész T.-ra, mely attól fogva a szász hatalom zömét alkotta s amelyet I. Ekkehard (985-1002) Meissennel egyesített. A weimari gróf rövid uralma után Szakállas Lajos alapította meg a T.-i őrgrófi dinasztiát. Lajos fiának uralma alatt T. heves küzdelmek szinhelye volt (1056-1123). Ezen időben épült a legtöbb vár, p. a Wartburg is. IV. Henrik császár alatt a T.-iak annak ellenségeivel szövetkeztek. Fia Lajos, mint őrgróf I. Lajos, szerezte meg Hessen nagy részét is birtokához, alatt kezdődik T. virágzása (1123-40). II. Vas Lajos (1140-72) Barbarossa I. Frigyes sógora részt vett a császár olaszországi hadjáratain. III. Szelid Lajos (1172-1190) gyermektelenül halt meg Ciprus szigetén, a keresztes hadjáratokból való visszatérésekor. Fivére Hermann (1190-1217) a vándorhegedősök (minnesänger) hires pártfogója (Wägner Tannhäuser címü operájának őrgrófja). Utóda IV. szent Lajos, II. Endre magyar király leányának (szent) Erzsébetnek férje, Otrantóban halt meg a keresztes hadjáratok alatt. Miután fia II. Hermann csak négy éves volt, Lajos fivére Henrik vette át az uralmat, aki szt. Erzsébetet elűzte és Hermann halálának (1242) őrgróf is lett. Vele kihalt a Szakállas Lajos által megalapított T.-i dinasztia (1247). Meisseni Henrik gróf vette át az uralmat, de IV. Lajos leányával Zsófiával véres harcokat kellett birtokáért folytatnia. 1263. ugy egyeztek ki, hogy Zsófia kapja Hessent, Henrik pedig T.-t. Fia, a kicsapongó Albert lett utóda, de három fiával háboruba keveredvén az 1228. elhalt meisseni Henrik öröksége miatt, 1294. eladta T.-t 12 000 ezüst márkáért Adolf nassaui királynak. Hosszas harcok után végre mégis Adolf fia Frigyes került 1307. T. trónjára. II. Komoly Frigyes alatt (1325-49) ismét komoly belviszályok zavarták az ország békéjét. Halála után fiai: Frigyes, Boldizsár és Vilmos közösen uralkodtak és alattuk sokkal nagyobbodott T. területe; 1379. felosztották egymást közt birodalmukat. T.-t Boldizsár kapta, amely halála után 1406. fiára, Jámbor Frigyesre szállott, aki gyermektelenül halt meg s igy T. birtokán Frigyes és Vilmos osztozkodtak. 1482. Vilmos is utódok nélkül halt meg és T. Frigyes fiaira, Ernő és Albertre maradt. Ezek igy osztották fel egymás közt birtokaikat 1485: Ernő választó fejedelem nyerte el T.-t és Osterland felét, mig a többi részek 1815-ig mindig a későbbi szász királysághoz tartoztak. L. Szászország.

Türingiai államok

a szász Ernő-ág tartományai, továbbá a Reuss és Schwarzburg fejedelemségek.

Türingiai erdő

Németországban a Fichtel-hegységtől egész a Horsel nyilásáig északnyugatra vonuló hegylánc. Egyes részei: A Frankenwald, a Rennstieg. A hegycsúcsok magassága 800-1000 méter közt váltakozik. A T. környékén számtalan bánya, ipartelep és kies fekvésű fürdőhely létesült.

Türje

(Belső-), kisközség Zala vármegye zalaszentgróti j.-ban, (1891) 1151 magyar lak., premontrei prépostsággal (l. o.), vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Élénk marhavásárai vannak.

Türjei prépostság

Zala vármegyében a Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére 1184. keletkezett. Alapítója Türje Lambert gróf, ki azt a premontrei rendre bizta. 1242. Dénes bán új adományokkal gazdagította. A mohácsi veszedelem után az új hitet követő Hagymásy-család a konvent tagjait szétűzte s 1566. Kövesy Benedek az utolsó prépostot, Sittkey Mihályt is menekülésre kényszerítette. Ezentúl 1567-1610. a prépostságot királyi adományul a veszprémi püspökök kapták, majd Hagymásy Kristóf szentgróti kapitány lett a kegyura, s ez a prépostságot 1625. ideiglenesen a vasvári káptalanhoz csatolta. Családja kihaltával 1663. a szentgróti uradalmat a türjei prépost kijelölésének jogával együtt a Batthyány grófok nyerték. 1703-ban I. Lipót a T.-ot visszaadta a premontreieknek, kik eleinte a pernekai, utóbb a morvagradicsi kanoniából nevezték ki prépostjait. 1766 után a prépostság elszakadt a csornaitól, 1786-ban pedig II. József ezzel együtt megszüntette és csak I. Ferenc állította vissza 1802-ben. A csornaival vagy egyesítve.

Türk

Dániel (latinizálva Turcus), lőcsei biró, naplóiró, szül. Kassán az 1510-es évek végén, megh. 1570 körül. Lőcsén állítólag ő volt az első, aki a reformációhoz csatlakozott. 1542-ben mint egyházi férfiu tanít Lőcsén; 1550., 1552., 1553., 1555., 1559. a város országgyülési követe; időközben 1552-ben a világi pályára menve át, lőcsei jegyző, majd három év mulva, ámbár még fiatal ember, polgártársaitól birónak választatott, s az maradt 1558-ig, amikor ismét jegyző és városi tanácsos lett. Ettől fogva 10 éven át a város ügyeinek fáradhatatlan vezetője. 1548-tól 1559 szept. 24-ig becse történelmi naplót vezetett, mely Danielis Turci Diarium címen 600 lapra terjed, s a nemzeti muzeumban őriztetik.


Kezdőlap

˙