Tüzelés

l. Lövés.

Tüzelő-anyag

a tüzelőszernek az az alkotó része, amelyik tulajdonképen tényleg elég, tehát a hőt kifejti, ez pedig sejtanyag vagyis ennek szén- és hidrogéntartalma. A tüzelőszer a T.-on kivül hamut is tartalmaz, azaz szervetlen, nem éghető alkotó részeket és vizet. Minél kevesebb a tüzelőszerben a hamu, annál több benne a tulajdonképeni T. A tüzelőszer értéke tehát a benne levő tulajdonképeni T. mennyiségétől függ; hogy tehát a tüzelőszerben levő T. mennyiségét megismerjük (más szóval annak hőfejtő képességét kiszámítsuk), ismernünk kell a tüzelőszer viz-, széndioxid-, hidrogén-, hamu-, kén- és nitrogén-tartalmát. Ezek alapján a Dulong-féle képlet által ki lehet számítani a hőfejtőképességet. Igen jó a Fischer-féle hőértékmérő is. L. Tüzelőszer.

Tüzelő-berendezések

olyan készülékek vagy telepek, melyek segélyével a tüzelőszerekből lehetőleg nagy meleget tudunk előállítani. Az emberiség régente a tüzelőszereket egyszerüen elégette; később igyekezett a tüzelőszerekben levő hőenergiát lehetőleg kizsákmányolni. Igy a fujtatót, később a kéményeket is alkalmazta. A T.-nek az a feladatuk, hogy a tüzelő-anyaghoz elegendő levegő juthasson, hogy a füst eltávolítassék, és hogy a hamu mindig külön választassék a még el nem égett anyagtól. E célból minden tüzelő-berendezés három részből áll: 1. a tüzelő helyiség, 2. a rostély, 3. a kémény. A tüzelőhelyiség ma már rendesen két részből áll, u. m.: a tulajdonképeni tüzelőhelyiségből és a hamufogóból. A tüzelőhelyiség elég nagy legyen a kellő mennyiségü tüzelőszer befogadására és a láng teljes kifejlésére. Külső szerkezete attól függ, vajjon belül vagy kivül használtatik-e a melegség. Első esetben a fal rossz hővezető, utóbbi esetben jó hővezető legyen. A vashámor magas kemencéjének dupla fala között p. homokat helyeznek el, ert ez rossz hővezető; a vaskályhák ellenben jó hővezetők. Hogy pedig a hamuval együtt még el nem égett tüzelőszerek is át nem essenek, alkalmaztatik a rostély (l. o.). A tüzelőberendezés igen fontos része a kémény (l. o.). A tüzelő-berendezéseket a fűtésnél (l. o.), gőzhajónál (l. o.), lokomotivnál (l. o.) és gőzgépnél (l. o.), de a gázfűtésnél l. Fűtés és Gáztüzelés.

Tüzelőszer

minden szerves anyag, mely a levegő oxigénjével hő- v. fénytünemény mellett egyesülni képes. Tulajdonképen a fémek, a kén és a foszfor is képesek erre, de T.-ül csakis kőszén, barnaszén, tőzeg és fa használatos. Tágabb értelemben T.-ek a gáz, a sztearin s a zsírok is, de ezek inkább fény és világosság kifejtésére használtatnak. A T.-ek célja, hogy hőt fejtsenek ki; a hő vegyfolyamat eredménye, amelynél a T.-ben levő szén átalakul szénoxiddá, a benne levő hidrogén pedig vizzé és igy a T.-ek hőfejtő képessége (hőeffektusa) azok szén- és hidrogéntartalmától függ.

A következő táblázat mutatja a T.-ek tartalmát százalékokban:

[ÁBRA]

A T. annál jobb, azaz annál több hőt fejt ki, minél kevesebb benne a hamutartalom, vagyis az a szervetlen alkotó rész, amelyik nem képes oxigénnel vegyülni, továbbá minél szárazabb; de függ a hőkifejtés a T. mennyiségétől és a tüzelőhelyiség nagyságától is. A T.-ek hőkifejtő képességét kaloriával mérik (l. Hőegység). A T.-ek hőfejtő képességét a következő táblázat mutatja ki kaloriákban:

[ÁBRA]

A T.-ek, akár növényi, akár ásványi eredetüek, hőfejtő képességüket a naptól kölcsönzik, mert a nap melege alkotja a széndioxidból és vizből a sejtanyagot (C6H10O5), s ez a növények tulajdonképeni életfolyamata és ez a sejtanyag bomlik szét égésnél ismert széndioxidra s vizre, mialatt hőt fejt ki. A T.-eknél még tekintetbe jön annak kigyulási képessége, égési tartama és lángzó képessége. A kigyulási képesség annál nagyobb, azaz a T. annál hamarább gyul ki, minél több benne az illó anyag. A láng annál nagyobb, minél több benne a hidrogén, az égési tartam pedig a sejtanyag mennyiségétől függ, különben egyenlő körülmények mellett (hőfok, légvonat stb.). A T.-ek között foglal helyet a koksz (l. o.) és a faszén (l. o.) is. Ezek már mesterséges T.-ek, amennyiben a koksz a kőszénből, a faszén a fából készül, száraz lepárlás által.

Tüzér

l. Tüzérség.

Tűzeredésü kőzet

l. Eruptiv kőzet.

Tüzér-iskolahajó

oly hadi hajó, mely a hadi tengerészet személyzetének a lövegszolgálatban való egyöntetü iskoláztatására, begyakorlására, a tüzérségi anyagszerek kezelésében való jártasságnak elsajátítására szolgál, mely célból e hajón minden a tulajdon hadi tengerészet hajóin használatban lévő ágyuknak és tüzérségi szereknek legalább egy példánya található. A T. törzsszemélyzetéhez tartozó oktatók feladata továbbá minden a tüzérség szakmájába vágó újításnak, új találmánynak a műszaki bizottsággal egyetértőleg eszközlendő gyakorlati kipróbálása.

Tüzér-lövésziskola

(Artillerie-Schiesschule), az osztrák-magyar hadseregben arra szolgál, hogy a tüzértiszteket az ágyuval való lövésben ügyes oktatókká képezze. Tartama négy hét.

Tüzérség

(Artillerie), feladatához tartozik nagy ürméretü lövőfegyverekkel (ágyukkal, lövegekkel) már messze távolból az ellenséget vagy az ellenség oltalmára szolgáló erősségeket lődözni és ez által a másik két fegyvernemnek harci munkáját megkönnyíteni. A lövegeknek különféle ellentálló erővel biró, álló és mozgó célokra való alkalmazásából kifolyólag a T. tábori (l. o.) és vár-T.-re (l. o.), esetleg még tábori erődítések lerombolására szolgáló állás-T.-re tagozódik. A T. egyes tagjait tüzérnek, régen pattantyusnak nevezték. L. még Honvédség és Tengeri tüzérség.

Tüzérségi főfelügyelő

(ném. General-Artillerie-Inspector), tüzérségi fegyvernembeli magasabb rendfokozatu tábornok, ki az összes tüzérség és képzőintézetei fölötti főfelügyelettel van megbizva.


Kezdőlap

˙