Udsain

(Udsdsajani, Oojyne vagy Ujain), a Szindhia nevü mahratt fejedelmi család birodalmának fővárosa Elő-Indiában, Gvaliar territoriumon a Szipra jobb partján, vasút mellett, (1891) 34,691 lak., akik közt 9746 mohammedánus. Hirnevét jelenleg iskoláinak és csillagvizsgálójának köszöni, amelyen át vonják a hinduk az első délkört. Elő-India ezen egyik legrégibb és legjobban épült városának számos kiváló épülete van. A Madhadsi-Szindhia egyik feleségének felállított pompás mauzoleum mellett a Mahadevának szentelt templomban van egy nagy, fehér márványból készített alakcsoport, amely Siva ökrét ábrázolja, amint szájával egy gyümölcsös kosárhoz nyul; ezt tartják egész Elő-India egyik legremekebb műalkotásának. U. régen Malva (l. o.) fővárosa volt.

Udsidsi

vidék német K.-Afrikában a Tnaganyika K.-i partján, 2331 km2 ter., mintegy 36,000 lak., Kavele vagyis Ugori főhellyel (8000 lak.), amely a Tanganyika mellett a legnagyobb helység. 1893. Sigl foglalta el a német kormány nevében.

Udsilong

l. Providence-szigetek.

Udvar

épületszárnyaktól körülfogott kisebb tér, mely az ide szolgáló lakosztályokat világítja és az azokhoz való jutást közvetíti. A magyar egy és ugyanazon néven hivja a különféle célokat szolgáló U.-okat is; alig egy-két esetben tesz kivételt, mint p. a baromfi-U.-nál és a gazdasági U.-nál. Az u. n. világító U. vagy lég-U. egész kicsiny U., mely mellékhelyiségek (éléskamrák, árnyékszékek, fürdőszobák stb.) világítására és szellőztetésére szolgál.

U., udvartartás, fejedelmek, fejedelmi személyek állandó környezete, a magas állásuknak megfelelő fényes háztartással kapcsolatosan. Minden időben találkozunk ezzel, ugy a patriárkiákban, teokráciákban, mint az abszolut és alkotmányos monárkiákban. Sőt a köztársaságokban is az államfőt fénnyel veszik körül, amint különösen az arisztokratikus szervezetüekben láthatjuk, Genovában, Velencében stb. Abban az időben, amidőn az állam összes hatalmának a monárka a letéteményese és az állam hatalmi köre egészen összeesik a monárka személyes uralkodói jogaival: U.-ának tagjai jelentkeznek természetes segédeiül, akik nevében és megbizásából az őtet megillető kormányzati jogokat gyakorolják. Igy az udvari szolgálat és az állami közszolgálat összevegyül, idővel több U.-i tisztség, országos méltóság lesz, valamint általában nagy tekintélyhez, fontos tiszteleti és reális jogokhoz jut. Az u. lesz az ország kormányzatának központja, v, mint mondják az államnak magva. De később az állami élet közjogi természetének kidomborodásával és az alkotmányosság kifejlődésével, elválik az U.-i szolgálat a közszolgálattól; az előbbi a fejedelmi személyt, az utóbbi az államot szolgálja. Azért is a közszolgálat szabályai országos törvényekben és rendeletekben nyernek kifejezést és a hivatali pragmatika a kinevezést, fizetést, elbocsátást, nyugdíjat illetőleg az U.-i tisztviselőkre nem terjed ki; ezek a fejedelemnek közvetetlenebbül alárendelvék, külön szolgálati, fegyelmi szabályok alatt állanak. A mondottól eltérést csak azokban az államokban találunk, amelyeknek szervezete a fokozatos fejlődés útján inkább megmaradt, igy tehát Magyarországon is, ahol az U.-i főtisztségekkel még némely közjogok összekapcsolvák.

Az ausztriai császári és tényleg mai nap a magyar királyi U. belső és külső U.-ra oszlik. A belső U.-t nagy hivatali főosztály v. törzs alkotja: 1. a főudvarmesteri hivatal, élén a főudvarmesterrel, alatta állanak a címernökök, udvari könyvvitel, udvari orvosok; itt említendők, mint külön udvari szolgálatok, a főkonyhamester, ezüstfőszertárnok, főpálcamester, fővadászmester, főszertartásmester; ide tartozik az udvari építkezések igazgatósága, az udvari könyvtár, pénztár és a kápolna, valamint a budai várkapitányság; 2. a főkamarási hivatal, élén a főkamarással, alatta állanak az udvari kamarások, a habsburg-lotaiai házi kincstár és felügyel az uralkodóház tulajdonát képező kastélyokra, valamint gyüjteményekre; 3. a főudvarnagyi hivatal, élén a főudvarnaggyal, hozzá tartozik az udvari furirok és a szolgálati személyzet felügyelete, valamint igazságszolgáltatási hatósága is van, a királyi család nem uralkodó tagjait illetőleg, a személyes keresetekre és a peren kivüli jogcselekvényekre, mely jogát az ide beosztott bécsi főtörvényszék négy birájának közreműködésével gyakorolja; 4. a főlovászmesteri hivatal, élén a főlovászmesterrel, alatta állanak az udvari istállók, ménesek és lovardák. A belső U.-hoz tartoznak még a testőrség (arciere, m. kir. nemes testőrség és drabant-testőrség), a főbb érdemrendek tulajdonosai, cs. és kir. kamarások, a palotahölgyek. A külső U.-hoz tartoznak a cs. és kir. asztalnokok, udvarnokok, a nemes apródok. A belső U. bizonyos kivételes jogállást is élvez, mely nálunk inkább szokás és gyakorlat útján nyer elismerést, törvényeink csak újabban tartalmaznak némely ide vonatkozó intézkedéseket. Igy a községi törvény (1866. XXII.) és a Budapest főváros rendezéséről szóló (1872. XXXVI., 1893. XXXIII.) kimondja, hogy a községi hatóság nem terjed ki a király és udvarának állandó, vagy ideiglenes lakóhelyéül szolgáló épületekre; továbbá kivételes eljárás követtetik az idézésnél, végrehajtásnál (1881. LX.) stb.

A magyar királyi U.-t keletkezésében a császári udvar szintén befolyásolta, bár az sincs kizárva, hogy némely régi, vezérkori főtisztség nyert itt új életet. Udvari főtisztek kezdetben a nádorispán (vagyis udvarispán, palotaispán, comes palatii, később egyszerüen palatinus), az udvarbiró (comes curiae), később országbiró, a kincstárnok vagy tárnokmester (supremus camerarius, oklevelekben a XII. sz. közepétől találkozunk vele, később állandóan magister tavernicorum) és az udvari kancellár. Mindezek közhatalmi jogokat is gyakorolnak, a királynak kormányzati segédei, majd pedig egészen országos méltóságokká válnak. A királynak és a királynénak a mohácsi vészig külön-külön udvartartásuk volt, melyek föntartására a koronajószágok szolgáltak és a később is udvari szolgálatot teljesítő főtisztek, az ajtónálló, pohárnok, asztalnok és lovászmesterek (Verbőczy HK. I. 94.) fontos közjogokkal birtak, a királyi tanács tagjai voltak és az ország igaz bárói közé soroztattak. A mohácsi vész után a magy. kir. U. tényleg az ausztriai fejedelmi és római-német császári udvarba, mely 1804, illetve 1806 óta ausztriai császári U., olvadt, a nélkül azonban, hogy a magyar állam külön udvartartási jogát feladta volna, sőt közjogilag fentartotta, minthogy a m. kir. udvari főtisztviselők rendesen kineveztettek, habár ez állásuknak megfelelő cselekvési kört ritkán, főkép csak a koronázásnál gyakoroltak. De a királyné udvari tisztviselőit többé nem nevezték ki, csakis a veszprémi püspök viseli a királyné kancellárja címet. Az 1867. XII. t.-c., mely Magyarország viszonyát Ausztriához szabályozza, az U. költségeit nem tekinti közös ügynek, hanem Magyarországot illetőleg külön állapítja meg, mert ez «Magyarország alkotmányos önállóságával és a magyar király magas tekintélyével sokkal inkább megegyez». Sőt Magyarországnak Ausztriához való jogi viszonya egyenesen megkivánja, miután a Felség természeti személyében két külön souverain közjogi személy, az ausztriai császári és a magyar királyi találkozik össze, hogy akkor midőn a magyar király, mint ilyen, közjogi feladatainak teljesítésére udvarával jelenik meg: a magyar királyi U. főtisztviselői környezzék. Ennek felel meg az 1893 nov. 20-án kelt legfelsőbb rendelet, amely szerint «az udvar körében előforduló minden ünnepies alkalmakkor, melyek a magyar korona országait mint közjogi cselekmények érdeklik, az udvari főbb szolgálat teljesítésével kizárólag a magyar zászlós urak bizatnak meg. Igy különösen: 1. a koronázási cselekményeknél és a hozzá fűződő ünnepeknél; 2. az országgyülés megnyitásánál és berekesztésénél; 3. az 1867. XII. t.-c. értelmében a közös ügyek tárgyalására kiküldött országgyülési bizottságok fogadásánál; 4. azoknál a nemzeti ünnepélyeknél, melyek akár egyes jubiláris, akár más országos, vagy nagyobb ünnepségeknél merülnek föl; 5. a magyar szt. korona országaihoz tartozó oly egyházi és világi főtisztviselők eskü- v. fogadalomletételénél, kik az esküt, v. fogadalmat a király előtt teszik le». A m. kir. udvar főtisztviselőit l. Királyi udvartartás (X. köt. 566. old.) Legújabban pedig külön magy. kir. udvarnagyi állás is rendszeresíttetett. - Az U. költségeinek fedezése az u. n. civillistából történik, melynek nagyságát törvényhozásilag tiz-tiz évre szokás megállapítani és Magyarországot illetőleg az 1889. XXXIX. t.-c. szerint 1899 végéig 4.650,000 frtot tesz ki, amely összes a király szabad rendelkezésére áll, nem tartozik a számvevő szék ellenőrzése alá; de másrészt meg a királyné és a királyi gyermekek eltartására is szolgál, mint akiknek számára külön jövedelemforrás megjelölve nincsen. Ausztria szintén hasonló összeggel járul az U. költségeinek fedezéséhez. Végül megjegyezzük, hogy az uralkodók neje és az uralkodó családok tagjai szintén birnak U.-ral, csakhogy szűkebb keretben; ez rendszerint csak egy-két hivatali törzsből áll.

U. (Nap- és Hold-U.), a Nap és a Hold körül néha látható fényes vagy szines kör. Voltaképen csak a kisebb köröket illetik e névvel, a nagyobbakat gyűrüknek mondják. Az U.-ok fényelhajlási jelenségek, melyek akkor keletkeznek, midőn a fénysugarak a ködhólyagocskák közötti réseken átmennek. A fényforrást szürkés-kék kör veszi körül, mely belül világos fehér szinbe megy át, kivülről pedig sárga, vörös, majd más szinü körök következnek. Az ily többszinü teljesen kifejlett U. azonban a ritkaságok közé tartozik. A szines körök átmérőiből elméletileg a ködhólyagocskák méreteire lehet következtetni. Az U.-ok a Hold körül gyakoriabbak, a Nap körül amannak fényerőssége miatt nehezebben vehetők észre. A gyűrük (Hold- és Nap-gyűrük) 22° és 46° -nyi sugárral biró világos fehér körök. Elvétve szinesek és nagy ritkán más fénytani jelenségekkel kapcsolatban lépnek fel. Igy néha világos ív megy át rajta horinzontálisan s ahol a gyűrüt éri, ott keletkezik a melléknap (illetőleg mellékhold). Függélyes irányban, tehát a gyűrü legmagasabb és legalacsonyabb pontjában is, láttak melléknapot, vagyis azokon a helyeken, ahol a gyűrükkel ellentett görbültségü ívek érintkeznek. A gyűrük azáltal keletkeznek, hogy a fénysugarak a levegőben foglalt finom cirruszfelhők jégkristályain át törést szenvednek. A melléknapok magyarázatánál a törésen kivül visszaverődési jelenséget is tételeznek fel. Ha U. látszik, esős időjárást szoktak várni.

Udvarbiró

(comes curiae parochialis), az arnybulla 5-ik és az 1231-iki dekretum 13-ik cikke értelmében a várnépek birája volt, ki kezdetben csak a vár pörös ügyeiben biráskodott. Az 1291. IV. t.-c. már elrendelte, hogy az U. (comes curialis) nemes ember legyen és pedig a vármegye valamely jobb családjából való, mig azelőtt, midőn nemesek fölött még nem itélt, várjobbágy is lehetett. Ezzel 1291. az U. tiszte átalakult és az U. valóságos alispán, a négy választott vármegyei nemes (quatuor judices nobilium, a későbbi szolgabirák) elnöke lett. Az U. tisztségével az apátságoknál és monostoroknál is találkozunk.

Udvard

1. nagyközség Komárom vármegye U.-i j.-ban (ennek székhelye Ó-Gyalla), (1891) 4174 magyar lak., vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. - 2. U., Kossuth (l. o.) túrócvármegyei kisközség régi neve, honnan a Kossuth-család előnevét vette.

Udvardy

1. Géza, l. Cserna. - 2. U. Vince, l. Cserna.

Udvarház

(curia, curia nobilitaris), Erdélyben ma is a nemesi telek, a hozzá tartozó összes zsellértelekkel, első sorban maga a nemes gazda lakóháza. U., nemes udvar, nemes ház, nemesi kuria, nemes ülés, nemesi lakhely, szabad lak, udvartelek, udvar azonos fogalmak. Az Approbaták (V. rész, 47. törvény) kimondták, hogy a nemes házakban lakó paraszt s egyéb zsellér emberek, ha a városnak vagy falunak határát a nemes üléshez tartozó pertinenciákon kivül vagy maguk nem művelik, vagy marhájokat azon nem legeltetik, a város vagy falu közé külön szolgálattal és adóval nem tartoznak. Az U.-ba az 1567. XXXIX. t.-c. értelmében katonákat szállásolni nem volt szabad. Az U.-hoz Erdélyben kötött modern felfogásra nézve tájékoztat Gyulai Pál beszélye: Egy régi U. utolsó gazdája (Olcsó Könyvtár, 157. sz.).

megj.: térkép

Udvarhely

vármegye (l. a mellékelt térképet) hazánk királyhágóntúli (erdélyi) részében. Határai: É-on Maros-Torda és Csík, K-en Csík, D-en Háromszék és Nagy-Küküllő, Ny-on Kis-Küküllő s Maros-Torda vármegye.

[ÁBRA] UDVARHELY VÁRMEGYE TÉRKÉPE.

Földrajz Területe 3417,68 km2. Felszine egész terjdelmében hegyes: legnagyobb hegysége a K-i határán emelkedő Hargita (l. o.), mely a Tolvajos hágó (975 méter) által két szakaszra választatván, É-i szakasza Galusatetőben 1798 m., déli csoportja a Kakukhegyben 1560 m. magasságot ér el. E hegységtől É-ra a Görgényi havasok (l. o.) nyulnak be U. vármegye É-i részébe, mintegy 1600 m. magasságot érve el. E két jelentékeny hegységből a többnyire DNy-i irányu völgyek közé kisebb-nagyobb hegysorok ékelődnek be, melyek iránya ennélfogva túlnyomóan szintén ÉK-DNy-i. Ilyen a Rika hegység, mely a Vargyas és Homoród völgyei közt húzódván D. felé, a Mérketetőben 1003 m.-re emelkedik; ilyen az Oltmelléki hegysor a Nagy-Küküllő és Kis-Homoród, illetve Olt völgyei közt. Hasonló magasságuak a Küküllő folyó közét elborító Küküllőközi hegység, melynek főbb ormai a Lázhegy (1000 m.) Farkaslakától K-re, a Firtos-hegy (1057 m.) Firtos-Váralja felett és a Réztető (835 m.) Székely-Keresztúrtól ÉK-re. Az ezen hegyek közé bemélyedő folyók völgyei sehol sem tágulnak szélesebb lapállyá; legjelentékenyebbek a vármegye É-i részén eredő Nagy-Küküllő, mely jobb felől a Fejérnyikó, Gagy és Magyaros vizét, bal felől Fenyét és Erked vizét veszi fel; továbbá az egyszersmind párhuzamos folyásu Kis- és Nagy-Homoród, Vargyas, Kormos és Barót vize, melyek mind a vármegyének csak D-i határát csekély területen érintő Oltba ömlenek. Hasonlóképen csak kevéssé érinti U. Ny-i határát a különben U.-ben eredő Kis-Küküllő, mely a Korond és Küsmöd vizével egyesül. Tavai aprók, legismertebb köztük a szombatfalvi. Ásványos forrásai nagy számmal vannak.

Éghajlata hűvös, de egészséges; az évi közepes hőmérséklet Székely-Keresztúron 9,0, Székely-Udvarhelyt 8,3° C., a hőmérséklet maximuma 36,4, minimuma - 31,0° C. A csapadék évi mennyisége Székely-Udvarhelyen 674 mm., de a hegységben jóval több.

[ÁBRA] Udvarhely vármegye címere.

Terményei. U. talajában Ny-on agyag, K-en a szilikátok uralkodnak. Hegyes voltánál fogva nem nagyon termékeny, ugy hogy a földmívelés inkább csak a völgyekre és a hegyek alsó lejtőire szorítkozik. Termőterülete 280,103 ha., miből szántóföld 72,587, kert 4464, rét 54,360, legelő 38,710, szőllő 310 és erdő 109,672 ha. Földadó alá nem sik 13,863 ha. terület. Legjelentékenyebb terményei: búza (14,646 ha. területen 165,435 q termés), kukorica (15,019 ha. területen 163,993 q) és zab (10,581 ha. területen 123,824 q), továbbá rozs (4785 ha.), kétszeres (4051 ha.) és kitünő kender. Bora kevés, gyümölcse sok és jó, kivált a szilva és cseresznye. Rétje és legelője sok, a havasi legelők igen kiterjedtek.

Az állatállomány: 60,025 db. magyar és 4233 nem magyar szarvasmarha, 3923 bivaly, 14,428 ló, 42,108 sertés, 101,202 juh és birka és 14,052 db. kecske. A lótenyésztés emelésére hét fedeztető állomás van. Az állati termények közül a tojással kereskednek. Némi jelentősége van a méhészetnek (7477 méhkas).

A lakosság száma (1870) 105,467 volt, (1891) 110,132, mihez még 377 főnyi katonai lakosság járul. Egy km2-re jut 32,3 lakó, ugy hogy U. a legritkábban lakott vármegyék egyike. A lakosok közt van 103,209 székely-magyar (93,7%), 2131 német és 3191 oláh; a magyarság tiz évi szaporulata 5300 lélek vagyis 5,4%. A nem magyar alkuak közül 4072 lélek (58,8%) beszéli a magyar nyelvet. Hitfelekezet szerint van 37,287 r. kat. (33,9%), 1752 gör. kat., 4171 gör. kel., 2777 ág. ev., 37,826 helv. (34,4%), 25,544 unit. (23,2%) és 768 izrael. Foglalkozásra nézve ekként oszlik meg a lakosság: értelmiség 775, őstermelés 31,173, bányászat és kohászat 208, ipar 3841, kereskedelem 445, hitel 17, közlekedés 120, járadékból élő 330, napszámos 11,452, házi cseléd 1665, háztartásban 20,918, egyéb foglalkozásu 141, foglalkozás nélküli 14 éven alul 35,504 és 14 éven felül 3286. A vármegye lakossága élénk házi ipart űz, nevezetesen famunkák készítését, kender- és gyapjufonást és szövést, daróc- és pokróckészítést és szalmakalapfonást. Nagyobb ipartelepek a következők: 1. gyufagyár (Parajd), 1 szeszgyár és gőzmalom (Székely-Udvarhely), 1 fürészgyár (Betlenfalva), 1 vasgyár (Lövéte), 3 gőzmalom és 241 kisebb vizi malom, 8 szeszgyár, 1 sörgyár (Betlenfalva); némi jelentősége van a vas-, agyag- és malomiparnak. A kereskedés leginkább fával, állatokkal és savanyuvizzel élénk. Közlekedési eszközei: 60 km. vasút (13 állomással), 72 km. állami, 230 km. törvényhatósági és 355 km. községi út. A hitelintézetek száma 7, u. m. 1 bank, 3 takarékpénztár és 3 szövetkezet.

Közművelődési állapota, az ország többi vármegyéihez viszonyítva, a fejlettségnek elég magas fokán áll s fokozatos fejlődésben van. Ennek szolgálatában áll 3 gimnázium (róm. kat. és ev. ref. főgimnázium Székely-Udvarhelyen, unitárius gimnázium Székely-Keresztúron), 1 állami főreáliskola Székely-Udvarhelyen, 1 állami tanítóképzőintézet Székely-Keresztúron, 3 ipari és 1 kereskedelmi iskola, 1 feső leány- és 149 elemi népiskola, 241 tanítói állomással, melyek közül 24 állami, 58 községi és 67 hitfelekezeti jellegü, továbbá 1 kisdedóvoda és 57 nyári menedékház. A tankötelesek csak 9,3%-a nincs iskolázva. A szellemi élet Székely-Udvarhelyen és Székely-Keresztúron összpontosul.

Közigazgatás. U. vármegye 3 járásra oszlik és van bnne 1 rendezett tanácsu város, u. m.:

[ÁBRA]

A vármegyében van mindössze 1 rendezett tanácsu város, 10 nagy- és 125 kisközség. A községek általában véve kicsinyek; 2000-nél töb lakosa 9-nek van. Legnépesebbek: Székely-Udvarhely 5438, Zetelaka 3548, Székely-Keresztúr 3153 és Korond 3022 lakossal. Székhelye: Székely-Udvarhely (l. o.). Az országgyülésre U. 3 képviselőt küld.

Udvarhely

1. kisközség Somogy vármegye csurgói j.-ban, (1891) 1735 magyar lak. - 2. Szamos-U., kisközség Szilágy vármegye zsibói j.-ban, (1891) 1299 oláh és magyar lak. Hozzátartozik Ozokerit gyártelep. - 3. Székely-U. (l. o.).


Kezdőlap

˙