Úrgomba

(növ.), Benkő szerint az Agaricus equestris, Clusius szerint a császári galóca, l. Galóca.

Urházy

György, hirlapiró, szül. Tokajban 1823 dec. 28., megh. Budapesten 1873 ápr. 21. Atyja Tokajból mint ref. lelkész Zsibóra költözvén, U. iskoláit ott, majd Zilahon és a kolozsvári ref. főiskolában végezte 1845-ben. 1847. erdélyi jeles irók és magyarországiak közreműködésével a két ország egyesítése érdekében Unio c. zsebkönyvet adott ki s ugyanez évben ügyvédi vizsgát tett Maros-Vásárhelyen; a következő évben ő is fegyvert fogott s mint huszárszázados vett részt a harcban. A szabadságharc leverése után Tokajban húzta meg magát, megtanult angolul s a nyugateurópai politikai irodalmat tanulmányozta, majd 1850. Pestre ment s a Pesti Napló dolgozótársa lett; 1853. III. Napoleon c. történeti és politikai munkát adott ki, melyért a becsületrendet kapta, de nem viselte; 1854. mint a Pesti Napló tudósítója a keleti háboru szinhelyére ment a török táborba s ott tartózkodása eredményeül Keleti képek (Pest 1854) c. munkája jelent meg, majd Kaukázus c. munkájában a magyar nemzet őstörténetével foglalkozott s e mellett a Magyar Posta c. politikai lapot szerkesztette. 1861. a zsibói kerület országgyülési képviselővé s az akadémia levelező tagjává választotta. Később a Hon segédszerkesztője lett, majd az Esti Lapok külföldi rovatát irta.

Uri

nagyközség Pest-Pilis Solt-Kiskun vármegye pesti felső j.-ban, (1891) 1930 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Uri arról nevezetes, hogy ide Budapestről nagy számban adnak dajkaságba gyermekeket, kik itt igen gondos ápolásban részesülnek.

Uri

1. svájci kanton a Vierwaldstätti-tó, Schwyz, Glarus, Granbünden, Tessin, Wallis, Bern és Unterwalden közt, 1076 km2 területtel. A kantont a Reuss és mellékvizeinek szűk völgyei alkotják, amelyeket minden oldalról magas, sziklás, glecserekkel takart hegyek fognak körül és amelyek É-nak az Urni-tó, a Vierwaldstättinek legdélibb ága felé nyulnak. A kanton Ny-i részében állanak az Urni- és Unterwaldeni-Alpok sziklaóriásai; D-en a Szt.-Gotthárd, K-en pedig a Glarni-Alpok. A fő völgy a Schöllenen nevü sziklahasadék által összekötött részekből Urseren és U.-ból áll. A számos mellékvölgy szűk és vad-romantikus, sok helyen gazdag nagyszerü tájképekben; közülök a legfontosabbak a Göschenen- és a Maienthal a Reusstól balra, a Maderani- és Schächenthal attól jobbra. A kantont a Reuss és mellékvizei öntözik. Az éghajlat a magassági viszonyokhoz képest (legmagasabb pont 3630, legalacsonyabb 437 m.) különböző. Andermattban (1458 m.) az évi középhőmérséklet 3, Altdorfban (478 m.) 9,5°. Az egész területből 478 km2 (44,5%) termőföld, amiből 413 szántó, kert, rét vagy legelő. A termékek különfélék; mig az Urseren-völgy csaknem fátlan, a tó partján dió- és szelid gesztenyefák nőnek. A fő foglalkozás azonban az alpi gazdálkodás és csak a mélyebben fekvő helyeken a gabonatermesztés. Az Urseren-völgy kitünő sajtot szolgáltat. A lakosság fogyófélben van. 1880. még 23,694 volt és 1888. csak 17,249 (8351 férfi), azaz 1 km2-re 16. Ezek közt 17,027 német és 184 olasz anyanyelvü. Az ipar (dinamit-, parkettgyártás) a lakosok 14, a kereskedelem 7%-át táplálja. Fontos még a kantonra nézve az idegenforgalom a Szt.-Gotthard környékén, Seelisberg gyógyhelyen, a maderani, göscheni, andermatti völgyben. Az alkotmány tiszta demokratikus; a választók összessége választja a landammant, szentesíti a törvényeket stb. A Landrat (minden 4000 lakosra 1 tag) a törvényelőkészítő, a 7 tagból álló kormánytanács a végrehajtó hatalom. A székhely Altdorf (l. o.). A népiskolákon kivül van egy kanton-iskola Altdorfban. V. ö. Lusser, Der Kanton U. (St. Gallen 1834); u. az Gesch. d. Kantons U. (Schwyz 1862); Schmid, Allgemeine Gesch. d. Freistaates U. (Zug 1788-90).

2. U. vagy Oori, afrikai folyó, l. Limpopo.

Uri

János (kőrösi), ref. teologus, szül. Debrecenben 1726 táján, megh. Oxfordban 1796 okt. 18-án. Hazai tanulmányainak végeztével külföldre ment s 1753 febr. 25. a harderwijki egyetem bölcsészeti szakára iratkozva be, ez évi márc. 16-án bölcsészetdoktori címet nyert. Azután u. o. teologiát hallgatott, melynek 1755 jun. 28. szintén doktora lett. 1756 szept. 17. a lejdai egyetemen jogot kezdett tanulni s abból is letette a doktori vizsgálatot. Hazájába sohasem tért vissza, hanem Angliába ment s az oxfordi egyetem könyvtárában talált alkalmazást, amelynek keleti kéziratait rendezte s katalogusaikat készíté el. Leginkább a teologia és keleti nyelvészet terén dolgozott. Ily irányu műve: Prima decas originum Hebraearum genuinarum ad loca biblica rectius intelligenda (Lejda 1761); Pharus artis grammaticae hebraicae (Oxford 1784); Septuaginta hebdomadum quos Gabriel ad Danielem detulerat interpretatio (u. o. 1788). V. ö. Balogh Ferenc, Uri János magyar tudós Oxfordon (Sárospataki Füzetek 1866).

Uriage

(ejtsd: üriázs), St.-Martin-d'U. községhez (2023 lak.) tartozó fürdőhely Isere francia départementban, 10 km.-nyire Grenobletól, 6 km.-nyire a vasúti állomástól, erdős hegyektől környékezett völgyben, kéntartalmu meleg (27°) forrásokkal, fürdőintézettel, nyaralókkal. Fölötte egy magaslaton áll egy XIII. sz.-beli kastély, kis muzeummal. V. ö. Michal-Ladichere, U. (Grenoble 1866).

Uriás

az ó-testamentom alakja, Dávid zsidó király hadvezére, férje azon Bathsebának, kit Dávid megszeretett és akit a király, hogy feleségét elnyerhesse, elküldött egy levéllel Joábhoz, a fő hadvezérhez, melyben a levél átadóját az ütközet legveszélyesebb pontjára parancsolta állíttatni, hogy halála biztos legyen, ami be is következett. Azért nevezik az e fajta leveleket, melyet az átadó saját hátrányára kézbesít, U.-leveleknek. Még két ilyen névvel találkozunk az ó-testamentomban. Az egyik Ezsaiás próféta barátja volt, akit Acház király megbizott, hogy egy általa Damaszkusban látott oltár mintájára készítsen egy ahhoz hasonlót (Királyok könyve 2. kiad. 16. fej. 10-17. vers). A másik U. próféta, Jeremiás próféta kortársa, mint ő, szintén megjósolta Jeruzsálem pusztulását s Juda országának bukását. Ezért üldözőbe vették és bár sikerült Egyiptomba menekülnie, onnan kiadták a Judeában uralkodó pártnak, amely megölette (Jeremiás 26. fej. 20-23).

Uriás

vagy Uros, pannonhalmi apát, hazánk legkitünőbb főpapjai közé tartozott. Amint az apátságot 1210. átvette, egy rendtársát azonnal Monte-Cassinóba küldte a rend szabályzatainak tanulmányozására, s Péter montecassinói apát teljes fölvilágosításokkal szolgált neki. Majd rendre megvizsgálta a pannonhalmi apátság birtokait s 1212. Deáki és Vág faluknak az esztergomi érsekkel szemben vitás ügyében Rómában magát III. Ince pápát is fölkereste. 1213. II. Andrásnál kieszközölte Szt. László és Salamon adományainak megerősítését s visszaperelt több jószágot. 1217. részt vett a szentföldi hadjáratban, visszatérve, erélyesen folytatta apátsága birtokügyeinek rendezését, miben II. András király és III. Honorius pápa segítségével is élt. 1225. a villámcsapás következtében leégett pannonhalmi főegyházat fölépíttetve, fölszenteltette a király s más nagyurak jelenlétében. 1226. a király s III. Honorius, kit e végből személyesen keresett föl, megerősítette egyháza ügyében idáig tett rendelkezéseit; majd IX. Gergely közbenjárását vette igénybe, különösen a székesfejérvári préposttal és káptalannal 1229-34. a somogyi tizedek miatt s 1231-38. a veszprémi püspökkel folytatott pörében. Meghalt 1244.

Uriel

(héber, a. m. Isten világa), a Midrásban a négy arkangyal egyikének a neve. Az isteni trón bal oldalán áll s U. nevét azért nyerte, mert tőle küld Isten Izráelnek világosságot.

Uriel Acosta

l. Acosta.


Kezdőlap

˙